artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2024. április 19. péntek

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

"A" menü:

Frankfurti leves

Pulled pork karika burgonyával, friss salátával

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

Heti desszert (800 Ft):

Vaníliás fahéjas almás palacsinta

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

A gyermekvárás időszaka a felhőtlen boldogság kilenc hónapja, mialatt a magzat szépen fejlődik az anyaméhben, a család pedig némi természetes szorongással kísért izgalommal és várakozással készül a baba fogadására. Legalábbis a romantikus lányregényekben. A valóság azonban ennél időnként sokkal ridegebb, hiszen számtalan olyan baj fenyegethet, mely akár az anya, akár a még meg sem született gyermek egészségét, sőt életét veszélyezteti. Vagy sokszor mindkettőjükét. A Preeklampszia Világnapja a legjobb alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet: nem vagyunk tehetetlenek a fatális eseményekkel szemben, hiszen a korai jelek felismerésével e veszélyes kórállapot idejekorán kezelhető, ami akár két életet is megmenthet egyszerre.

Női rákokról szólva először valószínűleg mindenkinek a mellrák, esetleg a méhnyakrák jut eszébe, miközben talán nem is gondolunk arra, hogy van egy veszedelmes formája, a petefészekrák, ami viszonylag kevés figyelmet kap. Május 8-án, a Petefészekrák Világnapján női sorsokról, semmitmondó tünetekről, a korai diagnózis fontosságáról...

Az inzulinrezisztencia manapság felkapott és „divatosnak” mondható betegség, melynek diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatban még a szakemberek sem mindig értenek egyet. Ugyanakkor az inzulinrezisztencia mindenképpen komolyan veendő betegség, amivel foglalkozni kell!

Talán kézenfekvő lenne, ha az Európai Immunizációs Hét alkalmából a jelenleg is dúló világjárványról szólnánk, hiszen ezekben a hetekben-hónapokban a világ szinte minden országában versenyt futnak az idővel, hogy minél rövidebb idő alatt minél többen hozzájuthassanak vakcinához, ezzel emberéleteket mentve meg. Beszéljünk most inkább egy másik veszedelmes betegségről, a járványos gyermekbénulásról, annál is inkább, mert a poliojárvány és az ellene hatásos vakcina kifejlesztésének története sok hasonlóságot mutat napjaink pandémiájával.

Sok nő életét megkeseríti a menopauzát megelőző átmeneti időszak, ami akár tíz évig is tarthat és számos, különböző típusú és súlyosságú tünettel járhat. Ezen átalakulás a nők jelentős részénél jár az életminőség romlásával, de sajnos a mai napig sokszor szembesülnek azzal, hogy kezelőorvosuk a leleteik és a tüneteik alapján nem ismeri fel, vagy veszi komolyan a panaszokat. Ezen tünetek felismerésében és a kezelési lehetőségek közül a megfelelő kiválasztásában nyújt segítséget ez az összefoglaló, melyet Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvos gyűjtött össze részünkre.

A közhiedelem szerint a rák az idős emberek betegsége. Bár ebben az állításban kétségkívül sok igazság van, de életveszélyes tévedés abban bízni, hogy a fiatalság megvéd a rákbetegség ellen. Sajnos még az orvosok körében is él az attitűd, hogy akár riasztó tüneteket látva is a rosszindulatú betegség az, amire utoljára gondolnak, éppen a páciens fiatal kora miatt. Ez pedig sokszor behozhatatlan késedelmet okozhat a felismerésben, ami rosszabb terápiás eredményekben és rövidebb életkilátásokban „kamatozhat”. Az Intima női egészségportál üzenete a Nemzeti Rákellenes Napon: Soha ne hidd el magadnak vagy bárki másnak, hogy túl fiatal vagy a rákhoz!

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermekét egy tökéletes világ vegye körül – mondja egy Down-szindrómás kislányt nevelő édesanya, aki szerint senki nem azzal vág bele a családalapításba, hogy gyermeke testi és/vagy lelki fogyatékkal fog felnőni. Ma már lehetőség van a Down-szindróma várandósság alatti szűrésére, ami nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a pár a terhesség megszakítása mellett dönthessen, hanem arra is, hogy időt adjon azoknak a szülőknek a felkészülésre, akik vállalják e különleges gyermekek felnevelésének nem mindig könnyű, ám szép feladatát. A Down Világnap arról is szól, hogy mi hogyan tehetjük tökéletessé a világot e gyermekek és családjuk számára.

A pajzsmirigy alulműködésben szenvedő páciensek koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatban sok kérdés felmerült az elmúlt időszakban. Vajon kaphat-e oltást az, aki pajzsmirigy alulműködésben vagy autoimmun pajzsmirigy gyulladásban (pl. Hashimoto kór) szenved? Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus segítségével ebben a cikkben a mai napon hazánkban engedélyezett oltásokat nézzük meg.

Az elektromos cigaretták vagy e-cigaretták pár éve jöttek divatba, és népszerűségük egyik titka, hogy sokan a dohányzás ártalmatlan alternatívájaként tekintenek az elektromos cigarettákra. Az már nagyon hamar kiderült, hogy csalatkozniuk kell azoknak, akik amiatt térnek át a hagyományos füstölnivalóról a modern e-cigire, mert elhiszik, hogy ezek ártalmatlanok. Számos tanulmány bizonyítja, hogy bár kicsit más mechanizmussal és más összetételben, de az elektromos cigarettákkal is az egészségre káros anyagokat juttatunk a szervezetünkbe önként és dalolva. A várandósok pedig sajnos a gyermekükébe is.

Még akár csak néhány évvel ezelőtt is, ha a fájdalmas, bőséges menstruáció jött szóba, a laikusok csak legyintettek, mondván „ilyen az alkatom”. De az orvosok jelentős részének sem az endometriózis jutott először eszébe, ha egy páciens hasonló panaszokkal fordult hozzájuk.

A laikus- és szaksajtót olvasva az lehetne a felületes benyomásunk, hogy manapság gyakrabban fordul elő az endometriózis, mint korábban. Pedig valószínűleg csak arról van szó, hogy növekedett a betegséggel kapcsolatos tudatosság, és a tüneteket látva hamarabb gondolunk erre a betegségre. A helyzet azonban még mindig messze nem ideális.

Kinek ne derülne fel a lelke egy mindig nevető baba arcára pillantva? De rögtön nem ennyire vidám a helyzet, ha tudjuk, hogy az állandóan nevetésre álló száj egy ritka genetikai betegség következménye. A ritka betegségek világnapján beszéljünk azokról az emberekről, gyermekekről és felnőttekről, akik egy-egy betegséget tekintve talán nincsenek sokan, mégis megérdemlik a figyelmet. Már annak okán is, hogy gyakran hosszú és rögös az útjuk a diagnózisig, és az új gyógyszerek és más terápiás módszerek kifejlesztése során sem ők jutnak először a kutatók eszébe. Pedig nekik is joguk van a gyógyuláshoz.

Sok nő életét megkeseríti a menopauzát megelőző átmeneti időszak, ami akár tíz évig is tarthat és számos, különböző típusú és súlyosságú tünettel járhat. Ezen átalakulás a nők jelentős részénél jár az életminőség romlásával, de sajnos a mai napig sokszor szembesülnek azzal, hogy kezelőorvosuk a leleteik és a tüneteik alapján nem ismeri fel, vagy veszi komolyan a panaszokat. Ezen tünetek felismerésében és a kezelési lehetőségek közül a megfelelő kiválasztásában nyújt segítséget ez az összefoglaló, melyet Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvos gyűjtött össze részünkre.

Ha a nőket érintő rákbetegség szóba kerül, mindenki azonnal a méhnyakrákra és a mellrákra gondol... és itt általában meg is torpan a felsorolás. Pedig sajnos még nagyon sokféle formában felütheti a fejét a gyilkos kór: méhtestrák, hüvelyrák, szeméremtestrák formájában, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. Azon kívül, hogy ezzel sajnos még ma is nagyon sok nő nincsen tisztában, a megkésett diagnózis másik fontos oka, hogy a rákbetegség tüneteit hajlamosak vagyunk banális bajnak vagy a női lét „természetes” velejárójának tekinteni. A Rákellenes Világnapon ezért most ne a méhnyak- vagy mellrákról, hanem a méhtestrákról beszéljünk!

A meddőség világjelenség, ennek megfelelően hazánkban is 150 ezer körülire tehető azoknak a pároknak a száma, akik hiába várnak a gyermekáldásra. A gyermekáldás elmaradását okozó tényezők igen sokszínűek, ám a jelenségről szólva nem lehet szó nélkül elmenni a PCOS-ként emlegetett policisztás ovárium szindróma mellett, mely még manapság is sok esetben bújik meg az évekig tartó hiábavaló próbálkozások mögött úgy, hogy sem az érintett pár nem gondol rá, de sajnos az orvos fejében sem fordul meg, hogy ez lehet az ok. A tünetek korai felismerése alapvetően fontos, hogy a gyermekre vágyó párok ne „csússzanak ki” az időből, legyen idő a kezelésre, szükség esetén az asszisztált reprodukciós eljárások („lombikkezelés”) alkalmazására.

A közvélekedés szerint a rákbetegségtől leginkább az idős embereknek kell félniük – és sajnos ez a veszélyes tévhit él és terjed a méhnyakrákkal kapcsolatban is. Hány fiatal nőnek kell még meghalnia vagy „legjobb” esetben is komoly mellékhatásokkal járó kezeléseken átesnie – nemegyszer jövőbeni anyaságát is kockáztatva –, míg egyetlen orvos szájából sem hangzik el többé a végzetesen hibás kijelentés: „Ez nem lehet méhnyakrák, ön még túl fiatal ahhoz, hogy rákja legyen”? Idén január 18. és 24. között került megrendezésre az Európai Méhnyakrák-megelőzési Hét.

A kombinált szűrés FMF (Fetal Medicine Foundation) alapú genetikai szűrővizsgálat, melynek során a 11-14.  hét közötti genetikai ultrahang, valamint a vérből lemért két plazmafehérje (ß- hCG és PAPP-A) segítségével kockázatbecslést végzünk a leggyakoribb kromoszómarendellenességekre (Down-, Edwards és Patau-szindrómára). A kombinált szűrés érzékenysége a Down-szindróma tekintetében >95%-os.

A császármetszés utáni szoptatással kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban. Az egyik leggyakoribb, hogy később indul be a tejelválasztás, a kismama szervezete nem fog elég táplálékot termelni babájának. Mi segíthet abban, hogy a szoptatás a műtéti szülés után is menjen? Mostani cikkünkben ehhez nyújtunk segítséget Rózsa Ibolya, IBCLC szoptatási szaktanácsadó jóvoltából.

A császármetszésről legutóbb azzal összefüggésben írtam, hogy bár sokak szerint a császármetszés „csak” császármetszés, nem szülés, az önző és/vagy lusta anyák hóbortja. Pedig a császármetszés is szülés, hiszen szülés minden folyamat, melynek végén újszülött jön a világra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lenne jó, ha a jelenleginél kevesebb várandósság végződne császármetszéssel és több hüvelyi szüléssel.

Dietetikai tanácsadásaimon rendszeresen felmerülő kérdés a frissen diagnosztizált terhességi cukorbeteg (GDM) kismamáktól: „Mit csináljak, ha nyaralni szeretnék menni, mi lesz a diétámmal?”

Amikor az életmód kedvező irányú módosítása és a gyógyszeres terápia ellenére sem jön létre terhesség, sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet. A műtét jellegét a meddőség hátterében gyanított rendellenesség formája határozza meg.