Még akár csak néhány évvel ezelőtt is, ha a fájdalmas, bőséges menstruáció jött szóba, a laikusok csak legyintettek, mondván „ilyen az alkatom”. De az orvosok jelentős részének sem az endometriózis jutott először eszébe, ha egy páciens hasonló panaszokkal fordult hozzájuk.
A laikus- és szaksajtót olvasva az lehetne a felületes benyomásunk, hogy manapság gyakrabban fordul elő az endometriózis, mint korábban. Pedig valószínűleg csak arról van szó, hogy növekedett a betegséggel kapcsolatos tudatosság, és a tüneteket látva hamarabb gondolunk erre a betegségre. A helyzet azonban még mindig messze nem ideális.
Milyen tünetek esetén gyanakodjak arra, hogy endometriózisom van?
A legfontosabb kiemelni, hogy endometriózisa annak is lehet, aki semmilyen tünetet nem tapasztal magán. Ilyen esetekben általában úgy derül fény a betegségre, hogy egy pár gyermeket szeretne vállalni, de hosszabb ideig sem sikerül teherbe esni. Ilyenkor a meddőség okának kiderítésére indított vizsgálat igazolhatja az endometriózist. Egyes statisztikák szerint a meddő nők körülbelül 25−40 százalékánál endometriózis áll fenn.
Amennyiben az endometriózis tüneteket okoz, akkor ezek leggyakrabban a következők lehetnek:
- fájdalmas, görcsös, bőséges és/vagy elhúzódó menstruáció
- rendszertelen havi vérzések; előfordulhat, hogy két szokásos menstruáció közti vérzés is jelentkezik
- a fájdalom esetenként közösülés közben is lép fel, ezzel nehézzé, örömtelenné, akár lehetetlenné téve a nemi életet
- tartósan fennálló alhasi vagy hátfájdalom; az alhasi fájdalom tipikusan a menstruáció előtti és alatti időszakban jelentkezik, de máskor is előfordulhat
- a hosszú ideje fennálló fájdalom általános tünetekhez is vezethet, például állandó fáradtságérzéshez, kimerültséghez, alvászavarokhoz, depresszióhoz, elszigetelődéshez
A további tüneteket az szabja meg, hogy az endometriózis mely szerveket érinti:
- a petefészkeket érintő endometriózis tipikusan a peteérés idején, azaz két menstruáció között nagyjából félidőben okoz fájdalmat; a petefészkek érintettsége sűrű, véres beltartalmú ciszták kialakulásában is megmutatkozhat, így az ultrahangvizsgálat szerencsés esetben jó irányba terelheti a kivizsgálást
- a beleket érintő endometriózis tüneteként székeléskor görcsös fájdalom jelentkezhet, esetleg időről-időre hasmenés léphet fel
- a húgyhólyagot érintő endometriózis vizeletürítés közben jelentkező görcsös fájdalommal hívhatja fel magára a figyelmet
Mi okozza az endometriózist?
Egészen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az endometriózist olyan méhnyálkahártyasejtek okozzák, melyek nem a még üregében helyezkednek el, hanem valahol a méhen kívül tapadnak meg. Hogy pontosan hol, az igen változatos lehet, előfordulhatnak a petefészkekben, a hüvelyben, a belekben, a húgyhólyagban, a hashártyán, a hasüregben szinte bárhol, de egészen szokatlan megjelenési helyeket is leírtak már a tüdőben, a szemben, a központi idegrendszerben, a bőrben stb.
Endometriózis eseteiben az okozza a problémát, hogy ezek a sejtek „rendes” helyükről távolabb is ugyanúgy működnek, mintha a méh üregében lennének. Azaz a női hormonok által irányítva növekszenek, vastagszanak, majd a menstruáció időpontjában leválva vérzést okoznak.
Míg azonban a normális méhnyálkahártya leválása kapcsán keletkezett vér a méhszájon és a hüvelyen keresztül a külvilágba tud távozni, a rendellenes helyen megtapadt sejtek leválása által termelődött vér nem talál utat, így megreked, panaszokat és tüneteket okoz, és súlyos szövődményekhez vezethet.
Az endometriózis pontos oka egyelőre nem tisztázott
Jelenleg csak elméletek léteznek arra, mi vezethet endometriózis kialakulásához.
Az egyik elmélet szerint a menstruációs vér visszafelé (retrográd módon) áramolva sodorja el a méhnyálkahártya sejtjeit a hasüregbe vagy más helyekre, melyek aztán ott megtapadva ugyanúgy működnek tovább, mint tették az a méh üregében.
A másik elmélet szerint ezek a sejtek a véráram közvetítésével jutnak el a szervezet akár legtávolabbi pontjára, ahol aztán az előbbiekben leírt módon működnek tovább.
A harmadik elmélet azt mondja, hogy a szervezetben kezdettől fogva jelen vannak olyan sejtek, melyek aztán valamilyen genetikai kód irányítására vagy környezeti hatásra a méhnyálkahártyát alkotó sejtekhez hasonló sejtekké képesek alakulni, majd ennek megfelelően működni tovább.
Hogyan előzhetem meg, hogy endometriózisom legyen?
Bár bizonyos hajlamosító tényezőknek szerepet tulajdonítanak az endometriózis kialakulásában, nem ismerünk olyan módszert, amellyel a betegség kialakulása megelőzhető lenne.
A legfontosabb, hogy gondoljunk az endometriózis lehetőségére!
A heves görcsökkel járó elhúzódó menstruációt, az állandóan fennálló vagy makacsul visszatérő alhasi fájdalmat ne tekintsük a női lét természetes velejárójának! Sokszor egészen extrém esetekről hallani, amikor hosszú idő, akár sok év alatt születik meg végül az endometriózis diagnózisa – ezzel felesleges szenvedést okozva az érintetteknek. A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy az endometriózis általában olyan tünetekkel jelentkezik, melyek sokféle egyéb betegség tünetei is lehetnének. Ha korán felmerül a gyanú endometriózisra, akkor korábban fény derülhet a panaszok valódi okára, és hamarabb megkezdődhet a kezelés is.
Fontos, hogy akit endometriózissal diagnosztizáltak, tisztában legyen vele, hogy problémájával koránt sincs egyedül! Az endometriózis sokkal gyakoribb, mint azt korábban gondoltuk. A reproduktív korú nők körében az endometriózis előfordulását 10-15 százalékra teszik, ami hatalmas szám, hiszen azt jelenti, hogy minden 10 fogamzóképes korú nő közül 1-2 küzd ezzel a problémával!
Készítette: Intima.hu - női egészségportál,
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó egészségügyi szakújságíró
Források:
ACOG:
Endometriosis.uk: https://endometriosis-uk.org/understanding-endometriosis
Patient.info: https://patient.info/doctor/endometriosis-pro
UpToDate: https://www.uptodate.com/contents/endometriosis-beyond-the-basics
