- Részletek
- Írta: Bagdi László
Minden, ami karitatív segítségnyújtás - ha félmondatban kellene összefoglalni Mária Rita nővér és a mögötte álló szegénygondozó működését, akkor alighanem ez lenne a tűpontos kifejezés. Nehéz lenne olyan anyagi, szociális, lelki és mentális problémát mondani, amivel eddigi szolgálata alatt ne találkozott volna Rita nővér, a Ferences Szegénygondozó Nővérek siófoki rendházának elöljárója. A szerzetesnő jelenleg is igyekszik mindenhol ott lenni, ahol segítségnyújtás szükséges: a kórházi látogatásoktól kezdve az otthonápolásokon keresztül a közüzemi költségek átvállalása ugyanúgy mindennapjaiba tartozik, mint a lelki segítségnyújtás vagy a különböző szerzetesi szolgálatok. Az interjúban beszélt többek között ausztriai pályakezdéséről, fiatalkorában történt vívódásairól, a rendjük által sikertörténetté vált egri norma rendszeréről, és arról, miért tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének az elmagányosodást.
- Részletek
- Írta: Bagdi László
Katona, focista, nem mellesleg menekült - és rajongtak érte az emberek. Bazánt János úgy érkezett meg gépkarabéllyal a vállán Berettyóújfaluba, hogy előtte még a település nevét sem hallotta - hogy aztán ellentmondást nem tűrően, viharos gyorsasággal váljon a település elsőszámú kedvencévé. A BUSE hátvédjeként, háborús hősként, vagy a nők kedvenceként, de mindenki beszélt róla- éppen ezért volt különösen fájdalmas, amikor egy szürreálisnak tűnő szerencsétlenség miatt lett az áldozata mindannak, ami egyúttal az egész ország tragédiája volt.
- Részletek
- Írta: Bagdi László
Ha van első ránézésre habkönnyű, de közben mégis alattomosan ravasz általános műveltségi gyorsteszt, akkor az a következő:
Mikor érte Magyarországot a valaha volt legnagyobb migráció/menekülthullám?
Erre általában pavlovi reflexként érkezik a rutinválasz: 2015-ben, árukapcsolásként magával hozva olyan szavakat és kifejezéseket, mint a migráns, Röszke, kerítés, határzár. Második helyre érthető módon az Ukrajnából elmúlt egy évben elmenekülteket teszi a nagyérdemű - csakhogy a válasz egyik esetben sem helyes.
- Részletek
- Írta: Bagdi László
Azzal, hogy szeretett kis településünk cirka száz éven keresztül mennyit robotolt a városi címért, szerintem nem csupán az Újfalu-töriből vörös diplomás lokálpatrióták vannak tisztában. Azt pedig, hogy Berettyóújfalu saját magára mindig is városként tekintett, még azok a diákok is tudhatják, akik a Bihari Múzeumban való látogatáskor csupán a tárlatvezetés első másfél percében odafigyeltek.
- Részletek
- Írta: berettyohir.hu
Ha a Vissza a Jövőbe című filmet annak idején Berettyóújfaluban forgatják, aligha lehetett volna alkalmasabb helyszín a kocsmajelenetekhez, mint a település emblematikus szórakozóhelye, a Vigyorgó, gyermekkori nevén Kis- vagy Hármas presszó. A Vigyorgó volt ugyanis az az ikonikus bisztrója a településnek, ahol nyugodtan úgy lehetett volna húsz-harminc éveket ugrálni az időben, hogy minden korszakban ugyanazt a lényegi képet találjuk: a település színe-javát, ahogyan keljfeljancsi üzemmódban éli pezsgő hétköznapjait a méltán szimpatikus lokálban. /Fotó: BPJ/
- Részletek
- Írta: Bagdi László
„Packázhattok velünk, nem baj, mi akkor is csinálunk egy várost!” – ha nem is ezekkel a szavakkal, de lényegében ezt mondhatta Berettyóújfalu vezetése bő 150 évvel ezelőtt, amikor sokadjára is pofont kapva az államgépezettől, nem léptették elő a települést várossá. Helyette maradt az a dögunalmas nagyközségi státusz, aminek az üzenete a helyi elitből bármikor képes volt kiugró vérnyomás kísérte sikítófrászt kiváltani: Átlagosak vagytok, csak egy falu a sok közül!
Márpedig Berettyóújfalu pont, hogy átlagos nem szeretett volna lenni, nagyon nem. Így hát a padló után az összeomlás helyett jöhetett a Van Damme filmekből ismert felállás, és aztán darálás: Újfalu összekapta magát, szabadságharcos elszántságába pedig a konfliktusok is belefértek, akár személyekkel, akár egy másik településsel. Hajjaj, de még mennyi!
- Részletek
- Írta: Bagdi László
Az idő megszépíti a dolgokat - közhelytől átitatott, de mégis örökzöld igazság. Na meg általában fel is nagyítja: nincs az a röszkei határzár, gondolatrendőrség vagy csúcs algoritmus, ami az emberi fantázia útjába állhatna. Történjék bárkivel bármi, a környezetében mindig beindulnak a szorzók. Így lehet pár évtized múltán Lada Niva-ból BMW, néhány barátnőből több tucat, vagy kacsaúsztatóból delfin show. Ergo, a túlzás hozzánk tartozik.
Miért lett volna ez másképpen bő száz évvel ezelőtt?
Hogy a homo sapiens akkori és mai működése között az égadta világon semmi különbség nem volt, alighanem itt áll a legjobb bizonyíték. Íme:
- Részletek
- Írta: Bagdi László
„Ismert emberré nem az válik, aki kiérdemli, hanem akit a média azzá tesz”- tartja a közhelytől átitatott, de mégis örökzöld igazság. És valóban: egy relativitáselméletet, vagy a föld kerekségének tényét valamivel hamarabb és egyszerűbben lehetne megcáfolni, mint az emberiség fejlődésének leginkább kétélű produktumát, a modern sajtó, azaz a média életünk felett gyakorolt korlátlan hatalmát.
- Részletek
- Írta: berettyohir.hu
Bagdi László vagyok, egy krisztusi kort taposó, világunk történéseire nyitott történész. Végzettségem bölcsész, csillagjegyem mérleg, sorsom tehát elrendezve- humanoid vénával a beszéd és az írás nem csupán a munkám, hanem az életformám is. A közélet dolgait-legyen az politika, sport, kultúra vagy történelem, és persze szűkebb hazánk ügyei- mindig őszinte kíváncsisággal igyekszem valamennyi oldalról követni és megérteni, megengedve hogy egy-egy sarkalatos ügy, darázsfészek jellegű téma kapcsán a cikk végén kijelentés helyett kérdés álljon válaszként. Bemutatni, elgondolkodtatni, közelebb hozni- ezzel a céllal állok a nagyérdemű szolgálatára.
Bagdi László
- Részletek
- Írta: Bagdi László
Első témánkat nemzeti ünnepünk teszi aktuálissá, méghozzá Bihari vonatkozásban: 65 évvel ezelőtt, ezen a napon vette kezdetét Berettyóújfaluban a forradalom varázslatos, semmihez nem hasonlítható időszaka. A cikk első fele helybeli hőseink előtt tisztelegve tisztáz pár mai napig kificamított kijelentést '56-tal kapcsolatban, a másik felében pedig egy olyan ember megrázó történetét mutatja be, akinek bár furcsa mód semmi köze nem volt a Berettyóújfalui forradalomhoz, mégis, leginkább az ő sorsa adja vissza nem csupán a Kádári megtorlás jellegét, hanem úgy ámblokk az egész XX. századi kis magyar valóságot is.