Csaknem 30 év fegyházbüntetésre ítélt hat vádlottat a Debreceni Törvényszék kereskedéssel, oktatási feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében, bűnszövetségben, társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt. A vádlottak 2014 ősze és 2015 tavasza között csaknem 50 fogyasztónak értékesítettek, igazolhatóan több mint egy kilogramm marihuánát Debrecenben. Vevőik zömmel iraki, iráni, török, brit, izraeli, indiai, kanadai, tajvani, indiai, szír, svéd, norvég egyetemisták voltak. A kábítószert az elsőrendű vádlott szerezte be a hatodrendű vádlottól.
Az ügy három debreceni és három nigériai vádlottja 3 év 10 hónap – 5 év 6 hónap közötti fegyházbüntetést kapott. A Debreceni Törvényszék - a fegyházbüntetések mellett – két nigériai vádlottat 3-3 évre kiutasított Magyarországról, több mint 5 millió forint vagyonelkobzásról rendelkezett, illetve kötelezte a vádlottakat 4,7 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is. A fennmaradó csaknem 10 millió forint bűnügyi költség ugyanakkor az állam terhén marad, ez többek között a tolmácsolás, fordítás költsége.
A három magyar és a három nigériai vádlott 2014-ben került szorosabb kapcsolatba egymással. Az elsőrendű vádlott egy debreceni gimnáziumban, a többiek jórészt a Debreceni Egyetemen tanultak. A három nigériai férfi 2014-től kezdve saját fogyasztásra és eladásra is szerzett be marihuánát. A rendelést telefonon vagy interneten vették fel. A másodrendű vádlott „Padoski Okeke” néven egy közösségi profilt is létrehozott, így tartott kapcsolatot vevőkörével. A vevőkkel konspirálva a marihuánát „könyvként”, „kémiaként”, vagy „kémiakönyvként” emlegették, pontosan megjelölve a számát, amely a marihuána mennyiségét jelentette. A kábítószert a Debreceni Egyetem Kémiai Épületében, vagy annak környékén, a főépület előtti parkban, illetve a dohányzóhelyen adták át a megrendelőknek, grammját 2-3.000 forintért. Olyan is volt, hogy az egyik vádlott az egyetem tornatermébe szállította le a drogot, máskor a közeli ABC előtt cserélt gazdát az áru.
A vádlottak 2014-ben egy másik kábítószeres ügy nyomozása során kerültek képbe. Egy gyanúsított vallomása alapján indult el a titkos adatszerzés, előbb az egyik nigériai terjesztő, később már mindegyikük telefonját lehallgatták. A Készenléti Rendőrség 2015 márciusában tartott házkutatást, a vádlottakat őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat. Négyen azóta is előzetesben voltak, két vádlott került csak időközben háziőrizetbe.
Virágh Pál tanácselnök az indoklásban kiemelte: a nyomozóhatóság a titkos adatszerzés során betartotta a jogszabályokat, így a bíróság a lehallgatási anyagokat bizonyítékként felhasználhatta. A vádlottak bűnösségét támasztották alá emellett a fogyasztók vallomásai is. Ők mindannyian vállalták a gyógykezelést, így ellenük megszűnt az eljárás, vallomásaik ugyanakkor bizonyítékként szolgáltak. A bíró hangsúlyozta: a kábítószeres ügyek között mindig van kapcsolat, erre az ügyre épülve is újabb két nyomozás indult azóta. Virágh Pál hozzátette: egyértelmű, hogy a vádlottak bűnszövetséget alkottak és egymással együttműködve követték el a bűncselekményt. Beismerő vallomásaikat enyhítő körülményként értékelte a bíróság, súlyosító körülménynek tekintette azonban azt, hogy a bűncselekmények között évek óta elöl járnak a kábítószeres ügyek.
Az ítélet nem jogerős. Az ügyész minden vádlottra súlyosítást kért, három vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, hárman pedig három nap gondolkodási időt kért.
A bíróság a kényszerintézkedésekről is döntött: a 2015 óta előzetesben lévő négy vádlottat háziőrizetbe helyezte, a másik két vádlott esetében pedig fenntartotta a háziőrizetet. A kényszerintézkedésről szóló végzést egy vádlott kivételével mindenki tudomásul vette.
