A közúthálózat bővítése a következő években összesen mintegy 2500 milliárd forintos ráfordítással kap új lendületet, e keretösszeg több mint felét hazai költségvetési forrás fedezi. A tervek megvalósítása jó ütemben halad: a kormányhatározatban nevesített beruházások több mint 70 százaléka már legalább a szerződéskötésig eljutott – hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös évzáró sajtótájékoztatóján, 2017. december 13-án, Budapesten.
2010 óta mintegy 670 kilométernyi új útszakasz épült meg hozzávetőleg 1175 milliárd forint beruházási értékben. A 2022-ig tartó időszakban mintegy 900 kilométernyi négysávos útszakasz (autópálya, autóút és emelt sebességű főút) kivitelezése, kisebb részben előkészítése történik meg.
Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kormány a következő években beköti a gyorsforgalmi hálózatba a megyei jogú városokat, a határokig vezeti a sztrádákat. A hazai autópályák és autóutak az ország minden részében a nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak majd a közlekedőknek. A magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza öt éven belül 2100 kilométer fölé nő.
Nagy Róbert Attila, a NIF Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a kormányzat 2017 végéig 1763 milliárd forintnyi, a NIF Zrt. által megkötött kivitelezési szerződéses állományhoz biztosított forrást. Az állami beruházó idén indította útjára a komáromi Duna-híd megépítését, az M2 Budapest-Vác szakaszának kivitelezését, Eger gyorsforgalmi hálózatba kötését az M25 autóúttal, Kaposvárét az R67 gyorsúttal, az M4 autópálya M0 autóút (Üllő)-Cegléd közötti, valamint Berettyóújfalu-Nagykereki, országhatár közötti szakaszainak építését és az M70 négysávossá bővítését. Idén fejeződött be egyebek mellett az M35 folytatásának első üteme, megépült az M85 Csorna elkerülő II. üteme és az M30 Tornyosnémeti-országhatár szakasza. 2018 első hónapjaiban elkészülnek a 21. sz. főút Heves I.-Nógrád II-III. szakaszai és az 55 sz. főút burkolat megerősítése Mórahalom elkerülő és a megyehatár között. A jövő évben várható még a Győr, Hajdúsámson, Hódmezővásárhely és Várpalota elkerülők átadása is.
Homolya Róbert hozzátette: A kormány nemcsak a közúthálózat folyamatos bővítéséről, hanem a meglévő utak állapotának javításáról is gondoskodik. A 2010 utáni időszakban az állami közútkezelő beruházásaiban közel 4000 kilométernyi útszakasz újult meg. A tavaly elindított Komplex útfelújítási program első évében 69 milliárd forint hazai forrás fedezte 562 kilométer főúti és mellékúti szakasz rekonstrukciójának költségeit. A program 2017-2018-ban 100 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik: a tavasszal meginduló munkálatok során újabb közel 900 kilométer helyreállítása tervezett. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban hasonló célokra rendelkezésre álló 55 milliárd forintból további 400 kilométernyi útszakasz rendbetétele valósulhat meg.
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a közútkezelő az öt évre szóló közhasznúsági szerződése alapján már idén is érezhetően nagyobb támogatási keretösszeggel láthatta el útüzemeltetési tevékenységét. Míg 2016-ban több mint 56 milliárd, addig 2017-ben már csaknem 73 milliárd forintos költségvetési forrásból végezhették el a szakemberek az útfenntartáshoz kapcsolódó feladataikat. A megemelt keretösszegnek köszönhetően a tavalyi évhez képest közel ötször nagyobb felületen végeztek burkolatjel festési és felújítási munkákat közel 3 milliárd forintból. Míg 2015-ben közel 185 ezer tonnányi aszfaltot használt fel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésébe tartozó utak burkolatának karbantartására, addig 2017-ben már ötödével nagyobb mennyiség, több mint 222 ezer tonna állt rendelkezésükre, ezt kátyúzásra és nagyfelületű javításokra használták fel.
A közúthálózat szolgáltatási színvonala a következő időszakban gyors ütemben közelít a társadalmi elvárásokhoz, egyre inkább megfelel majd a gazdasági szereplők igényeinek. A kormány közúti beruházásokkal nyitja meg Magyarországot és felzárkózó térségeit a lehetséges beruházók, munkahelyeket teremtő vállalkozások, a helyi gazdaságot élénkítő, a családok életlehetőségeit, életminőségét javító fejlesztések előtt.
