Ami persze nem igaz, hiszen senki sem tiltotta meg, hogy más állások után is nézelődjünk az első helyre beadott pályázat várakozási ideje alatt. Nem kell megijedni, ha egy-két hét is eltelik válasz nélkül, mert ne feledjük, sok helyen azért vesznek fel egy plusz embert, mert sok a munka, és nem bírják, tehát a pályázókkal is akkor fognak foglalkozni, amint idejük engedi.
Néhány szót ejtenünk kell a reakciókról. Minden tapasztalt álláskereső találkozott már a következő sorokkal: köszönettel vettük cégünkhöz benyújtott pályázatát, de sajnos a pozíció elbírálásakor nem Önre esett a választásunk. Ez a jobbik eset, legtöbbször válaszra sem méltatják az embert. Halkan jegyzem meg, ez valahol érthető, főleg ha számolunk azzal, hogy egy átlagos álláslehetőségre a gazdasági körülmények miatt néhol 30-50 pályázó nyújtja be jelentkezését. Ennyi válaszlevelet majdnem, hogy képtelenség egy kisebb cégnek könnyen kezelni. Csúnyán fogalmazva, ezt bizony le kell nyelni és tovább próbálkozni. Viszont a legjobb, ami történhet, az az, hogy felhív a munkáltató, vagy annak egy képviselője, és közli, hogy megkapták a jelentkezésünket, és szeretnének velünk személyesen is találkozni.
Ez örömmel tölt el bennünket, de legyünk előrelátóak és megfontoltak. Ha a telefon ismeretlen számot mutat, először mindenképpen mutatkozzunk be. Ha közlik velünk a személyes találkozó lehetőségét, akkor az első az legyen, és ez nagyon fontos, hogy köszönjük meg a lehetőséget. Éreztessük azonnal, hogy számunkra fontos ez a hívás és ez a munka, és nem szeretnénk elszalasztani ezt a lehetőséget. Ez abszolút szimpatikus megnyilvánulás, teljesen pozitív pont, hiszen ilyen embert keresnek, mint mi. Az időpontban legyünk rugalmasak, hadd döntsön a munkáltató, mi pedig ehhez igazodjunk. Amennyiben sikerül egy időpontot kapnunk, akkor már nagyon jó úton vagyunk ahhoz, hogy mienk legyen a kiválasztott állás. Miért is? Mert ezután az állásinterjún dől el minden.
Az állásinterjúra fel kell készülni. Az első az öltözet megválasztása. Fiúknak, férfiaknak minden esetben legalább farmer, ing és zakó kombináció, de a teljes ünnepi öltönynadrágos verzió is bőven megengedett. Még a fizikai munkára jelentkezőknél is, ezen ne spóroljunk, mert nagyon fontos az első megjelenés. Lányoknak, nőknek könnyebb csinosnak lenni, de nekik is észben kell tartani, hogy nem szórakozóhelyre mennek, hanem egy igen komoly tárgyalásra. Fontos a külsőség, és ezt nem szabad félvállról venni. A munkáltató látni szeretné, hogy milyen a legjobb formánk, úgyhogy mutassuk meg neki. Egy ápolatlan ember, mondani sem kell, hogy leküzdhetetlen hátránnyal indul az állásinterjúra. A külsőségen túl nagyon fontos, hogy agyban is topon legyünk. Majdnem minden állásinterjú azzal kezdődik, hogy kedves XY, legyen szíves bemutatkozni. Ha az interjú előtt erre begyakoroljuk a mondandónkat, akkor nem lesz hebegés-habogás, nem lesznek lezáratlan félmondatok, nem fogjuk keresni a szavakat; hanem éppen ellenkezőleg, egy összeszedett, és jó fogalmazókészséggel rendelkező pályázót tudunk bemutatni. Egy 10-15 mondat bőven elég bemutatkozásnak, hogy hol éltünk, mit csináltunk eddig, miért jelentkeztünk, és a legfontosabb, hogy miért mi lennénk a legjobb választás erre a munkára!
Mit szabad és mit nem egy beszélgetés során? Alapvető dolgok ezek, de nem árt tisztázni. Ne poénkodjunk, ha nem humoristának jelentkeztünk. Minden főnök megfontolt, komoly munkaerőt szeretne - a humorizálás komolytalan embert mutat első benyomásra. Ne flörtöljünk, mert azzal azt az üzenetet sugározzuk, hogy kaphatóak vagyunk másra is, és az ugye biztosan nem pozitív. Nagyon fontos, hogy beszéd közben nézzünk az interjúztató szemébe! Ne legyünk visszahúzódóak sem, és szomorúak sem; ki akar egy savanyú embert alkalmazni? Keltsük egy derűs és elszánt pályázó benyomását, ez a legjobb, amit tehetünk.
Több interjún találkoztam már személyiségi tesztekkel. Ezen is lehet „csalni”, ha egy kicsit tovább lát az ember az orránál, de valljuk be, azért ez nehéz dolog. Itt általában azt próbálják kiszűrni, hogy mennyire vagyunk rabszolgák és mennyire vagyunk vezető típusok. Nem kell nagy tudomány kitalálni, általában rabszolgákat keresnek. A teszteken túl, sok helyen kérnek próbamunkát, vagy tartanak próbanapot. Ezt sem kell túlmagyarázni, a lehető legjobb formában kell ezt elvégezni. Azon sem kell meglepődni, ha több körből áll az interjúsorozat. Ez általában szűrés, és minden rostán kihullik pár pályázó, míg a végén megmarad a legügyesebb. Fogjuk fel hatalmas kihívásként, és minden alkalommal tegyük oda jobban magunkat, mint előzőleg. Csak így nyerhetünk, hagyjunk mindig erős lapokat a következő alkalomra is.
Az állásinterjú másik kritikus pontja a bérigény-megjelölés. Röviden, mi mondunk egy számot, hogy mennyiért dolgoznánk a cégnél, ők meg felírják. Ezt nagyon nehéz jól eltalálni. Ha okosak vagyunk, akkor állásinterjú előtt elkezdünk nyomozni a cég után, az internetes oldalakon szétnézni, hogy milyen munka hol mennyit ér, de ezt tényleg nehéz jól belőni. Általában érdemes egy sávot megjelölni, aminek az alja és a teteje között van pár tízezer forint különbség. Ilyenkor általában felvesznek minket az aljával, viszont hat hónap vagy egy év múlva szóba hozhatjuk, hogy ha elégedettek a munkánkkal, akkor beszélgessünk el a bérigényünk felső sávjáról is. Ilyenkor már puhul úgyis a kapcsolat a főnök és az alkalmazott között, és mi is tudjuk majd jól, hogy könnyebb lesz neki a mi fizetésünket kicsit feljebb tornázni, mint egy új embert felvenni a helyünkre, aztán újabb egy évig betanítani. Ehhez persze feddhetetlen precizitással és emberfeletti munkamorállal kell dolgoznunk, máskülönben nem lesz kérdés, hogy új embert vesz-e fel inkább főnökünk. De ha szeretjük a munkánkat, akkor ez nem lesz probléma.
Az állásinterjú végén érdemes kihangsúlyozni, hogy miért is ránk lett szabva az állás, miért is minket kellene választani, valamint érdemes úriember módjára még egyszer megköszönni a lehetőséget, és megerősíteni, hogy kíváncsian és nagyon várjuk a további fejleményeket. Ha ígéretet adnak a visszahívásra, akkor azt tartsuk tiszteletben. Ne telefonálgassunk, hogy van-e már döntés? Nem szabad elfelejteni, a szerintük legjobbat veszik fel, tehát ha hívni akarnak hívni fognak. A puhatolózás részünkről jelen esetben egyrészt inkább elítélendő, másrészt pedig érzi rajtunk majd a munkáltató, hogy könyörgünk a munkáért. Ez esetben pedig az is lehet, hogy kevesebb pénzt ajánl, és az teljesen lehangoló lesz még akkor is, ha miénk lesz végül az állás.
Legközelebb pár új gondolattal jelentkezem, arról lesz szó, hogy hogyan is viselkedjünk az új munkahelyünkön az első hetekben, és milyen dolgokra kell nagyon odafigyelni. Az álláskeresésben az a nehéz, hogy nem elég jónak, a legjobbnak kell lennünk.
