Első nekifutásra egy száraz eledelt kóstoltam meg, a nedves eledelek kóstolásához úgy érzem lélekben még nem készültem fel! Az elém kerülő eledelt gyártója, kistestű kölyökkutyák részére készíti.

Összetevői között a 40%-ban jelen lévő dehidratált csirkehús mellett olyan extrém nyersanyagok is vannak, mint a hólyagmoszat, a vörös pálmaalga, a fanyarkabogyó, az angyalgyökér, a paszternák, a spárgatök, és a tőzegáfonya. Rettentő kíváncsivá tettek ezek a nem mindennapi összetevők, de igazából akkor futott össze a nyál a számban, amikor azt olvastam a csomagoláson, hogy tesztünk állateledele csirkezsírt és aprócsalánt is tartalmaz! Szinte magam előtt láttam, a csalánleveleken lávaként fortyogó forró csibezsírt, és éreztem, ahogyan ezek ketten apró csípések kíséretében lecsúsznak torkomon, és eltűnnek gyomrom feneketlen mélyében.

Kézbe véve az apró eledelszemeket, feltűnt annak kissé érdes, kristályos felülete; nagyító alá téve szabálytalan kiképzése még szembetűnőbbé vált. Az általam vizsgált szemecske magassága 2 milliméter, szélessége 3 milliméter volt. Színét leginkább a TV Maci “bundájához” tudnám hasonlítani, bár napfényben megfürdetve néhol opálos foltok láthatóak a szemtesten, mesterséges fényben azonban ezek a foltok is tündöklő barnaságot sugároznak magukból.

A gyártó nyilván úgy gondolta, hogy a kölyökkutya a hajnali szürkületben, illetve az esti naplementében jut majd táplálékához, így az egyenletes fényviszonyok megteremtését az eledelen elhanyagolta. Ez mindenképpen negatívum! A szem súlya rendkívül kicsi, azért ilyen apró talán, hogy a kifejletlen, gyönge kölyökkutya is ki tudja emelni a tálkából!

Az illat megállapításához 23 darab eledelszemet helyeztem egy félfamentes A3-as rajzlapra, majd kis vizsgálókamrámból kiszivattyúztam a levegőt. Ezután beléptem a helyiségbe, és azonmód hanyatt vágódtam… az oxigénhiány miatt! Miután föleszméltem megéreztem a céleledel semmihez sem hasonlítható illatát. Mintha egy dél-tibeti Buddha kolostor imamalom-termének szertartás utáni illatát éreztem volna. A cserzett fadeszkák illata keveredett a mantrától elalélt szerzetesek vörös lámasüvegének édeskés susogásával. Benne volt ebben az illatban a fekete anyaföldtől kezdve a Himalája gleccserein át a Mariana árok legmélyén fészkelő egysejtű foraminiferákokig minden.

A galaktikus mindenség úszott ki ebből a néhány szem kutyaeledelből; ott azonmód elhatároztam, amint lehetőségem lesz rá “lemegyek kutyába”, hogy közvetlenül megtapasztaljam ennek a csodálatos ételnek a fenséges tulajdonságait. Kutyaorrot kívántam magamnak: arra gondoltam, ha itt lenne most egy Jó Tündér a közelemben azt kívánnám, varázsoljon nekem kutyaorrot, hogy ezerszeres nagyításban élvezzem a fenomenális illatokat!

Amint magamhoz tértem a belterjes illattól, számhoz emeltem az első csöpp kis szemet, és behunyt szemmel fogaim közé vettem majd egy határozott roppantással kettérobbantottam azt! Az íz, amely őrjöngő folyóként hömpölygött át nyelvem ízlelőbimbóin, elmondhatom, fantasztikus volt. Karakteres sötétbarna ízt éreztem, határozott savgerincen át. Egy pillanatra tátva hagytam számat, hadd szellőzzön az eledel, majd újra becsuktam és már éreztem nyálam jótékony hatását az eledel konzisztenciáján! Jól megdolgoztam a leheletnyi ebételt, ezáltal kissé visszafogott íze szépen kinyílt számban, és megtörtént a csoda: valóban éreztem a hólyagmoszat, a paszternák, a csalánlevél és a csirkezsír ízét! Szédelegtem az élvezettől, szinte kívántam a többi szemet is, ha nem tartott volna vissza a józan eszem, marékszámra tömtem volna magamba ezt a kutyaeledelt.

Később térdre zuhantam, és zokogva hálát adtam a teremtőnek, hogy utamba sodorta ezt a fenséges ízű kutyaeledelt. Nem bírtam magammal. Beráncigáltam az apró helyiségbe a papírzsákot, majd egy határozott mozdulattal, akár a strucc a homokba, nyakig nyomtam a fejemet a kutyaeledelbe.

Egy pillanatig azt kívántam magamban ismét, bárcsak változnék kistestű kutyává, hogy mindennap érezhessem ezt az ízkavalkádot, de kába álmodozásomból feleségem zord hangja térített magamhoz, aki kiparancsolt a fürdőszobából a kutyaeledellel együtt! Gyors nyeldesések közepette elhagytam hát laboratóriumomat, és megpróbáltam átváltozni hétköznapi emberré.

Miután gyomromban landolt az étel, még órákig nem öblögettem, hiszen minden tartalékát ki akartam élvezni annak az ízorgiának, melyet ez a feledhetetlen ízű, illatú, állagú kutyaeledel nyújtott ezen kóstolási szertatáson számomra.

Minden kedves kistestűkutya-tartónak ajánlom tehát ezt a kutyaeledelt, ár-érték viszonya véleményem szerint megfelelő, csomagolása igényes, felbontás után visszazárható. Ha esetleg fogyóban otthon az ételkészletünk, bátran nyúljunk ehhez az eledelhez; tojásrántottával elkészítve, vagy csak úgy póriasan vízzel felduzzasztva, és egy kis Delikáttal megbolondítva kitűnő vasárnapi ebéd készíthető belőle a család számára. Garantáltan ízleni fog anyósunknak is!