A VI. Hajdúböszörményi Gyermek-és Ifjúsági Néptánc Fesztiválon a Kökörcsin arany, a Boróka ezüst és a Cserbóka arany minősítést szerzett, majd másnap a fesztivál díjának átadásán megint örülhettek, hiszen ők nyerték el a Fesztivál Díjat is. A Bajnóca Néptáncegyüttest egészen az alakulásától, a sikereken át napjainkig Turzó Renáta, az együttes elnöke és művészeti vezetője mutatja be.
A Bajnóca Néptáncegyüttes 2009 őszén alakult felnőtt csoportként, mivel a városban nem volt felnőtt együttes, így ezt az űrt próbáltuk kitölteni. Nagy lelkesedésünk eredménye lett, hogy 2010 szeptemberében megalakult utánpótlás csoportunk, a Cserbóka. Kezdetben 13 gyermekkel kezdtem meg a munkát. Nem voltunk sokan, de a gyerekek és a szülők annál lelkesebbek és kitartóak voltak. Megvarrtuk az első fellépő ruhát (apró virágmintás kis szoknyácskák kötényekkel, és fehér blúzokkal) az első fellépésünkre, amit a Járási Hivatal termében szerveztek az idősek tiszteletére. Nagy sikert arattak. Első táncunk egy baranyai gyermekjátékfűzés volt, aminek kezdő dala az Án, tán, tition… volt. A tagok nagy része megmaradt, ők a stabil „mag”. 2011-ben megalakult a Boróka csoport, majd 2013-ban a Kökörcsin csoport. Mára már majdnem 80 fő a csoport létszáma.
A szülők odaadásának köszönhetően sok helyre eljutunk a gyerekekkel. Több külföldi vendégszereplésen vettünk részt. Minősítők, fesztiválok, helyi és környékbeli rendezvények állandó szereplői vagyunk. 2015-ben az Ifjúsági Néptánc Antológián, a debreceni Cívis Cuhárén részt vettünk, mint meghívott csoport.
Az idei év volt a csoport 7 éves fennállásának csúcspontja, hiszen megkaptuk az értesítést a Fölszállott a páva szarvasi területi válogatójára. A gyerekek a hír hallatán teljes eufórikus állapotba kerültek. Ezt követően, másnap a VI. Hajdúböszörményi Gyermek-és Ifjúsági Néptánc Fesztiválon a Cserbóka arany, a Boróka ezüst és a Kökörcsin szintén arany minősítést szerzett, majd másnap a fesztivál díjának átadásán megint örülhettünk, hiszen mienk lett a fesztivál.
Ahonnan kezdtük, és ahová eljutottunk az nem mindennapi, hiszen egy 7 éves múlttal rendelkező kis csoport, akik mögött nincs 30-40 év szakmai munka és név, eljutott odáig, hogy elismerést kap a szakmától. A kemény munka kezd beérni. Mérhetetlen büszkeséggel tölt el a csoport összetartása, kitartása, lelkesedése, emellett az a szülői háttér, amely segíti a szakmai munkánkat. Külön köszönetet érdemel Turzó Boglárka csoportvezető és Vámosi István, akik lelkesen hétről hétre oktatják a gyerekeket. A város segítsége és támogatása elengedhetetlen abban, hogy a próbák, a székház, az anyagi támogatás meglegyen hónapról hónapra.
Probléma mindig van, mindig is lesz, de tudom, hogy ez a csoport ereje abban van, hogy „egy család” vagyunk és együtt állunk ki egymásért. Erre csak egy példa: egy fesztiválon a gyermekeinket kikezdte egy másik csoport, de ők összefogtak, és megvédték egymást, nem hagyták, hogy a csúfolódás elrontsa jó kedvüket. Kicsi koruktól fogva beléjük neveljük, hogy egyek vagyunk, és egymást védeni kell. Városunk büszkeségei a szemem előtt nőttek fel kicsiny óvodásokból ballagó diákokká.