Kecske, ló, medve, gólya. A farsangok elengedhetetlen állatmaszkjai, amelyet a Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár családi délutánjára látogatók is felpróbálhattak szombat délután.
– A falvakban régen szokás volt, hogy farsang, vagy disznótor idején alakoskodó emberek produkálták magukat álarc mögé rejtőzve – ismertette Csarkó Imre, a múzeum munkatársa az állati maszkok eredetét. Mint elmondta: a disznótoros háznál a műsorért cserébe ételt kaptak az álarcosok. De emellett a fonókban is megjelenhettek, amely kiváló hely volt az ismerkedésre. A délután során a látogatók Nagy Sándor medvejelmezbe bújt táncát is láthatták, a ruhát pedig később a gyerekek is felpróbálhatták.
– Az állati maszkok egész Európában elterjedtek az 1900-as években, hiszen az év ezen szakaszán, a mezőgazdasági munkák kezdete előtt több szabadidejük volt az embereknek kikapcsolódni – fogalmazott a muzeológus. Hozzátette: a báli időszak is január végén kezdődött, ezért a családi délutánon báli maszkot és legyezőt is alkothattak a résztvevők. A kézműves foglalkozásokon kívül a kakas-ütés játékot, valamint a karikadobást is kipróbálhatták a gyerekek. A rendezvényt fánkevő verseny zárta, ahol három korosztály tagjai mérték össze étvágyukat. Az óvodás kategóriában kilenc versenyző indult, akik közül Eke-Rigó Fanni fogyasztotta el leghamarabb az adott fánkokat. Az általános iskola alsó tagozatos diákjai közül tízen neveztek, ebben a kategóriában Eke-Rigó Anna nyert, míg a felsősök között, a három induló közül Tikász Dóra győzedelmeskedett.
A Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár jövő hónapban is várja látogatóit a múzeumi délutánra, melyet a szokásos időponttól eltérően, nem a hónap harmadik szombatján, hanem március 15-én tartanak. A következő alkalomra történelmi játszóházzal készülnek a múzeum munkatársai, ahol az 1848/49-es eseményeket elevenítik fel.