A Makk Kálmán Mozi adott helyet 2013. május 24-én az Erdély nyugati ablakában - Nagyvárad és Bihar megye látványosságai című megyejáró dokumentumfilm vetítésének, amelyet a nagyváradi Varadinum Film Egyesület készített. Ez az előadás egyben a mozi új, digitális technikájának nagyközönség előtti első debütálása is volt.
Az időben érkezők láthatták a dokumentumfilm születésének kulisszatitkait bemutató werkfilmet is, amiben többek között a légifelvételek készítésére használt technikákat is bemutatták. A film vetítése előtt a Bihari Népfőiskola képviseletében Porkoláb Lajos köszöntötte a nézőket, valamint a film alkotóit.
A film első részében a Sebes-Körös két partján fekvő Nagyváradot mutatta be néhány, az 1940-es években készült archív mozgóképek felvillantásával és jelenkori látványos felvételekkel.
A város jelenlegi arculata a 19. század végétől az 1920-30-as évekre alakult ki. Ebben az időben épültek a középületek és a nagypolgárság palotái francia mintára, ez a szellemiség a közéletet is áthatotta. Ezért is nevezte Ady Endre Nagyváradot a Pece parti Párizsnak. A film több ismert épületet is bemutatott: EMKE kávéház, amely a Holnapos költők – Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos – törzshelye volt, Royal, Astoria, Fekete Sas Palota, a Városháza impozáns épülete és az 1900-ban elkészült Szigligeti Színház, amely abban az időben az ország második villanyvilágítással rendelkező színháza volt.
Egyedi légifelvételek által kaphattunk rálátást az egész városra, az egyes épületekre, köztük a város keleti részén található középkori öttornyú várra, a Római Katolikus Bazilikára, az Ortodox Püspöki Palotára. Megismerhettük a Szent László teret a Székesegyházzal, melyben őrzik Szent László hermáját és itt van több magyar király temetkezési helye is. A Székesegyház előtt magasodik Szent László szobra, két oldalt a Római Katolikus Püspöki palota monumentális épülete és a 253 méter hosszú, 10 épületrészből álló Kanonok-sor látható.
Nagyvárad és Félix-fürdő bemutatása után a Bihar-hegység természeti szépségeivel, értékeivel ismerkedhettünk meg. Vízesések (Jadolina, Szerenád), cseppkő barlangok (Medve-barlang, 15.000 éves medve csontvázzal), a világ legnagyobb jégbarlangja (Eszkimó-jégbarlang), Jád-völgyében, Biharfürednél a Csodaforrás, Pádis-fennsík csodálatos karsztvidéke, Nagyváradtól 25 km-re fekvő Cséffai Természeti Park halastavai, változatos élővilágával.
A film befejező részében több műemlék templomot, vármaradványt, történelmi emlékhelyet tekinthettünk meg. Ilyen volt a Körösszegi vár, melynek toronymaradványa 800 éve őrzi a régi erődítmény emlékét. 1290-ben itt gyilkolták meg IV. Kun László magyar királyt. Kiemelendő még a IV. Béla korában épült Sólyomkő vára.
A felvételek segítségével végül ellátogathattunk Arany János szülőhelyére, Nagyszalontára, ahol a XVII. századi vár tornya (Csonkatorony) – az öreg óriás – ad helyet az Arany János emlékmúzeumnak és Érsemjénre, Kazinczy Ferenc szülőfalujába.
A vetítés után pódiumbeszélgetés következett a készítőkkel: Villányi Zoltán producerrel, operatőrrel, Lakatos Attila forgatókönyvíróval, zenei szerkesztővel, Balla Tünde szerkesztővel, forgatókönyvíróval, valamint Tóth Károly Istvánnal, a légifelvételek készítőjével. Lehetőség nyílt a dokumentumfilm DVD-n történő megvásárlására is.
A film szerzői 1990 óta tudósítanak romániai és magyarországi közszolgálati televízióknak, készítettek dokumentumfilmet a nagyváradi várról, Bogdánffy Szilárdról, Erdély első boldoggá avatott püspökéről, megalapították Nagyvárad magyar video portálját, és jelenleg nagy sikerrel vetítik ezt a filmet, ami azért hiánypótló, mert a városról sem környékéről nem készült hasonló film az elmúlt húsz évben.
További részleteket, fotókat a Varadinum Film Egyesület találhatnak, ahol a film is megrendelhető.
Fotók: berettyohir.hu, Varadinum Film Egyesület