Helybenhagyta a Debreceni Törvényszék a Debreceni Járásbíróság 2015. április 15-én hozott elsőfokú ítéletét, így bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás bűntett, valamint a hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól a volt Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetőjét, külső óraadóját és oktatásszervezőjét.
A Debreceni Törvényszék másodfokú tanácsa szerint a Debreceni Járásbíróság alapos bizonyítást folytatott le az ügyben, és némiképpen a vádtól eltérő tényállást állapított meg.
A vádirat szerint V. Tibor 2007 januárjától 2010 februárjáig a szerződésekben vállalt óraadói kötelezettségét nem teljesítette, a szemináriumokat és a vizsgákat kivétel nélkül V. Zoltán tartotta meg az akkori rektor tudta és beleegyezése nélkül, az oktatást igazoló haladási naplót pedig V-F. Mónika – vezette. A bíróság szerint azonban a vádak nem igazolódtak be. A bírósági tényállás szerint a 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így az intézmény több külső óraadóval szerződött - többek között V. Tiborral is. Az órákról, vizsgáztatásról haladási naplót kellett kiállítani, melynek valóságtartalmáért mind az oktató, mind az intézet vezetője felelt. 2007 januárjától 2010 februárjáig a szemináriumokat és a vizsgákat kivétel nélkül V. Tibor helyett V. Zoltán tartotta meg. V-F. Mónika oktatásszervezőként kezelte a haladási naplókat, ő készítette el a kifizetési engedélyeket is és terjesztette a rektor elé. A rektor a kifizetési engedélyeket ellenjegyezte, a pénzt – összesen 1.374.600 forintot – a főiskola kifizette. 2010. július 1-től V. Zoltánt nevezték ki a főiskola rektorává, aki szakmai tanácsadói munkával bízta meg V. Tibort, akinek 450.000 és 600.000 forintot fizetett ki munkájáért az intézmény.
Hutkai Marianna tanácselnök kiemelte: az alapos gyanú valóban fennállt, az ugyanis megállapítható, hogy szabálytalanságok történtek a főiskolán, azt viszont nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak kétséget kizáróan bűncselekményt követtek el. Hozzátette: tény, hogy sok bizonytalanság van a tényállásban, de az ügyészség sem tudta ezeket bizonyításokkal alátámasztani. Így kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani, hogy jogtalan haszonszerzés történt, de azt sem, hogy a megbízási díj kihez került.
A törvényszék szerint Cs. Péter, rektor eseti jelleggel tudott a helyettesítésről, illetve a tantárgybeosztásról is tudomása lehetett. Az eljárás során a védelem hivatkozott egy email-re, amely szerintük bizonyította azt, hogy maga a rektor utasította a tanszékvezetőt a külső óraadó helyettesítésére. A bíróság azonban a vád korlátai miatt a rektor szerepét nem vizsgálhatta. A tantárgyfelosztásból, az órarendből egyébként mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem V. Tibor fogja megtartani az órákat. Az órák nem maradtak el, a hallgatók sem kifogásolták az óra minőségét, V. Zoltán teljes mértékben alkalmas volt az órák színvonalas megtartására, így nem állapítható meg, hogy az intézménynek kára keletkezett a helyettesítésből.
A Debreceni Törvényszék tanácsa szerint hatályon kívül helyezés esetén egy esetleges megismételt eljárás sem hozhatott volna eredményt, hiszen a bizonyítást legfeljebb a vádlottak részletesebb vallomása segítette volna, ők azonban ezt a bírósági eljárás során végig megtagadták.
