Bűnösnek mondta ki a Debreceni Járásbíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében azt a négy vádlottat, akik miatt két munkás lett rosszul egy tartály karbantartása közben 2013. januárjában, a debreceni gyógyszergyárban.
Az I. rendű vádlottat ezért 220 napi tétel pénzbüntetés – 330.000 forint -, a III. rendű vádlottat 300 napi tétel pénzbüntetés – 600.000 forint -, a IV. rendű vádlottat pedig 260 napi tétel pénzbüntetés – 520.000 forint – megfizetésére kötelezte. A II. rendű vádlottat a bíróság 2 év próbára bocsátotta. A pénzbüntetésre ítélt vádlottaknak 20 havi részletben kell megfizetniük a büntetést, amennyiben akár egy havi részletet is elmulasztanak, a büntetés szabadságvesztésre változik.
A Debreceni Járásbíróság által megállapított tényállás szerint 2013. január 18-án a IV. r. vádlott – a debreceni gyógyszergyár képviselőjeként - adott megbízást a karbantartási vezető, a II. rendű D. Ferenc – a karbantartó külső cég képviselője - részére egy alumíniumtartály karbantartási munkáinak elvégzésére. A két méter átmérőjű, három méter mély tartályban egy keverőlapátot kellett lejjebb állítani. A II. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy a feladat biztonságos elvégzéséhez nincsenek meg az előírt munkavédelmi felszerelések, pedig a gyógyszergyárral kötött megállapodás szerint a cégnek kellett volna biztosítania a munkavédelmi eszközöket és berendezéseket. Az I. r. vádlottnak szintén tudnia kellett a szabályszegésről, a két sértett mégis védőeszközök nélkül kezdett hozzá a munkához. A tartályba ereszkedéshez a IV. r. vádlott is engedélyt adott, anélkül, hogy a működési szabályzat szerint ellenőrizte volna az előírt légtérelemzést, de a III. rendű vádlott, a gyár biztonságtechnikai munkatársa, Zs. Zsolt is úgy írta alá a munkaengedélyt, hogy nem ellenőrizte az egyébként kötelezően előírt légtérelemzés végrehajtását.
Gy. L. sértett frisslevegős készülék nélkül szállt be a tartályba, annak ellenére, hogy a készülékkezelő előtte figyelmeztette a használatára A tartály aljába érve azonban a nitrogén magas koncentrációja miatt elájult. Kollégája segítségért rohant, nem sokkal később K. L. egy szénszűrős gázálarcot öltve ereszkedett le az ájult gépszerelőhöz. Miután ő sem a megfelelő védőfelszerelésben volt, ő is azonnal rosszul lett. Az intézményi tűzoltók több mint 20 perccel később tudták kimenekíteni a két munkást. Kiérkezésükig az I. r. vádlott egy csövön keresztül juttatott műszerlevegőt a tartályba. A két karbantartót a mentők oxigénhiányos állapotban vitték a klinikára, egyikük még aznap, másikuk néhány nap múlva hagyhatta el az intézményt.
Lehel Frigyes bíró szerint a karbantartási munkát az arra illetékes személy rendelte meg, és szó sincs arról, hogy a cég önhatalmúlag kezdte el a munkát. A Debreceni Járásbíróság osztotta a vádhatóság véleményét, miszerint a veszélyhelyzet a vádlottak mulasztására vezethető vissza. A légtérelemzés ellenőrzése a III. és a IV. rendű vádlott feladata lett volna, mivel a karbantartó cég ehhez sem tudással, sem eszközökkel nem rendelkezett. A bíróság megállapította ugyanakkor a sértetti közrehatást is, hiszen mindkét sértett részt vett a megfelelő munkavédelmi oktatáson, így tisztában kellett lenniük az előírásokkal.
A bíróság szerint a felelősségi sorrendben a III. rendű vádlott mulasztása volt a legsúlyosabb, másodikként a szintén gyógyszergyári alkalmazott, a IV. rendű vádlott felelőssége merült fel, majd az I. rendű vádlott szabályszegése. A legkisebb szabályszegést a II. rendű vádlott követte el, ő ezért kapott pénzbüntetés helyett próbára bocsátást.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette, az I., a II. és a IV. rendű vádlottak és védőik 3 nap gondolkodási időt kértek, a III. rendű vádlott és védője ugyanakkor fellebbezett.
