Hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette.
2013. 11. 19. kedd 08.30
2013.11.21. csütörtök 08.30
2013.11.22. péntek 08.30
Debreceni Törvényszék
Bizonyítási eljárás folytatása
Vádlott: I.r. Sz. Lajos, II.r. S. Márton, III.r. dr. G. Pál + 29 fő
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint az I. – VIII.r. vádlottak az OMMF Észak-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél (ma: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége) dolgoztak, dolgoznak.
A II.r. vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi vádlott olyan cégek képviselője, melyeket érintett, vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.
Az ügyészség 48 vádpontot tárt fel, ebből 24 vád az elsőrendűt, 20 a másodrendűt, 4 pedig a harmadrendű vádlott szerepét taglalja. A vádlottak jogtalan előnyhöz juttattak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat Hajdú-Bihar megyében. Kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket – közvetve vagy közvetlenül – a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számtalan esetben például felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt, és megpróbálták rábírni arra, hogy elnézőbbek legyenek a szabálytalanságokkal szemben. Az egyik ilyen esetben az I.r. vádlott azt mondta telefonon a helyszínen lévő munkaügyesnek, hogy „ha nem muszáj, ne b….gassa” a céget – áll a vádiratban. Volt, amikor sikerült elérniük azt, hogy a helyszínen lefülelt három feketemunkásból a jegyzőkönyvben már csak egyet szerepeltessenek, vagy ne írják bele, hogy a dolgozói jelenléti ívek hiányosak voltak. A munkaügyi felügyelők közül egyébként többen teljesítették a kérést, akadtak azonban olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták. Arra is volt példa, hogy az egyik vádlott előre szólt a cég képviselőjének, hogy bejelentés érkezett ellenük, így számíthatnak ellenőrzésre; máskor pedig még a bejelentő adatait is megsúgták.
A kedvezményezettek több szolgáltatási területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Az érintett cégek többféle hasznot is húztak a kapcsolatból. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást. A legnagyobb nyertes a vádirat alapján egy kereskedő lehet, ahol előre egyeztetett időpontban és irányvonalak mentén folyt az ellenőrzés és a cég végül 4 millió forint helyett 200.000 forint bírsággal úszta meg az akciót. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a vádlottakkal szemben a kedvezményezett cégek nem maradtak hálátlanok: az elsőrendű vádlott például áron alul vásárolhatott telefont, húsáru ajándékcsomagot kapott, ingyen vadászaton vett részt, a másodrendű élelmiszercsomagot ill. egy alkalommal 100.000 forintot is átvett, de a vádirat szerint a harmadrendű is kapott többek között ajándékcsomagot és sporteszközöket.
A nyomozóhatóság egyébként titkos információkat is gyűjtött az eljárás során, így a telefonbeszélgetéseket is lehallgatta.
Debreceni Törvényszék