A vért a XX. század eleje óta használják a gyógyításban nagy műtéteknél, életmentő kezeléseknél, gyógyszerek előállításánál.
Olyan anyag, ami semmi mással nem pótolható, évente 400 ezer vérre szoruló beteg van, akik csak az önkéntes véradókra számíthatnak. A véradók napja apropóján a véradás fontosságára szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét. Ez alkalomból a transzfúziós osztály főorvosával, Dr. Szénási Györggyel, és az osztály vezető asszisztensével, Magyarné Nyírő Katalinnal beszélgettünk.
Hogyan épül fel a transzfúziós osztály, milyen feladatokat látnak el?
Az osztályon jelenleg velem együtt heten dolgozunk, én 2006. október elsejétől vagyok vezető asszisztens, - kezdi a beszélgetést Magyarné Nyírő Katalin, a transzfúziós osztály vezető asszisztense. Az osztály négy fő profil tevékenysége a terhesgondozás, a depó fenntartás, a kiszállásos és intézeti vérvétel és a szerológiai, immunszerológiai vizsgálatok.
A terhesgondozásban közel negyven település tartozik hozzánk, ami egy óriási nagy szám. Hétfőn és kedden van terhes vérvételünk, a hét hátralévő felében ezeket a levett vérmintákat vizsgáljuk, elemezzük és adminisztráljuk, továbbá kapcsolatot tartunk a védőnői szolgálattal, nekik küldjük ki az eredményt. A depó fenntartás az úgy működik, hogy Debrecennek kell jelentenünk a vér igényünket, a kórházi autó érte megy és elhozza nekünk. A vért nagyon szigorú előírások szerint bevételezzük, és csoportok szerint egy dobozba téve tesszük be a hűtőkamrába. Meg van szabva, hogy a vért hány fokon lehet szállítani és tárolni, illetve mennyi a szavatossági ideje. A kiszállásos vérvételt a Vöröskereszt szervezi egy meghatározott ütemterv szerint. A véradás napján az egész műszerparkot az utolsó vattától, tűtől, vérvételi ágytól kezdve minden felszereléssel együtt kivisszük az adott településre, ahol meg van határozva, hogy hány órától meddig vagyunk kint, majd a véradás letelte után a kocsi visszahozza a vért és a műszereket. Itt egy számítógépes rendszer alapján beazonosítjuk a donorbizonylatokat vérvételi szám, vércsoport szerint. A levett vért szigorú minőségbiztosítási előírásoknak megfelelően különböző nyomtatványok kíséretében kell elküldeni Debrecenbe. A vérkiadás a kórházon belül az úgy történik, hogy az osztályok megírják a vér igénylőt és mi kiadjuk nekik a szükséges vért. A szerológiai munka viszont huszonnégy órás szolgálat, nem lehet tudni, hogy milyen beteg anyag érkezik, mikor kell vércsoportelemzést készíteni és mikor kell tovább folytatni a vizsgálatot, kutakodni.
Hol tárolják a véradáskor levett vért?
Az egész vérellátó rendszert átszervezték, régiókra bontották. Korábban, amit levettünk teljes vért azt itt, saját területen vírusvizsgálati, szerológiai vizsgálatoknak rendeltük alá, vérkészítményt állítottunk elő, tehát a plazmát eltávolítottuk a vörösvérsejtről és a beteg mindig azt az alkotót kapta meg, amire szüksége volt. Most amit leveszünk vért, azt be kell szállítani Debrecenbe, ott van a régióközpont, aminek meg van határozva a területe. Szolnoktól, Nyíregyházától kezdve mindenki Debrecenbe szállítja a vért és a kórház betegeinek szükséges vérmennyiséget onnan kell visszakérnünk.
Mostanában egyre többször találkoztunk közösségi oldalakon azzal, hogy egy-egy nagyobb műtét előtt a hozzátartozók gyűjtik a véradókat, hogy meglegyen a műtéthez szükséges mennyiségű vér. Hozzáteszem, egyik estben sem berettyóújfalui kórházban végezték a műtétet. Nálunk mindig van elegendő vér?
Debrecenhez tartozik egy régió, hatalmas területet kell vérrel ellátnia. Megvannak a tervezett műtétek - mondjuk egy szívműtét a klinikán -, de ha közbejön egy atóniás szülés vagy egy óriási tömegbaleset, akkor azt a vérmennyiséget, ami a tervezett műtéthez félre volt téve, azt ki kell adni a betegnek. Emiatt maradnak el a műtétek, ilyen esetekben szokták kérni az orvosok, vagy a szakszemélyzet, hogy próbáljanak segíteni a hozzátartozón, irányított véradást szerveznek, hogy meg tudják műteni a beteget. Itt is van olyan, hogy ügyeletben elfogy a vér egy balesetnél, vagy szülésnél. Mi egy depó vagyunk, tehát egy vérraktár, meg van határozva, hogy milyen vércsoportból hány egység lehet a készletben. Bizony volt olyan, hogy ügyeletben kiadtunk nyolc egység vért is egy szülő nőnek, ha kell, taxit küldünk a vérért, de nem engedjük, hogy valaki elvérezzen azért, mert nincs elég vér.
Sürgős esetben a páciensnek minél hamarabb transzfúzióra van szüksége. Önök mennyi idő alatt tudják megmondani, hogy egy betegnek milyen vérre van szüksége?
A transzfúzió egy folyékony transzplantátum, a beteg egy folyékony szövetátültetést kap, amit nagyon komolyan kell venni. Egy beteget csak akkor lehet transzfundálni, ha a transzfundáló orvos előzőleg meghatározta a vércsoportja RH-ját, és itt laboratóriumi körülmények között két oldalas vércsoport meghatározást és ellenanyagszűrést készítettünk. Kizárólag abban az esetben adható transzfúzió, ha a két eredmény egyezik, ha nem egyezik a két érték, akkor a vizsgálat ismétlését kérjük. Amikor lehozzák a vérmintát, akkor egy füzetbe feljegyezzük a beteg adatait, melyik osztály és hány óra hány perckor hozta le. Onnantól kezdve, hogy leérkezik a vérminta vércsoport RH vizsgálatra, egy 40-45 percen belül eredményt tudunk kiadni. A vércsoport eredmény csak ellenanyagszűréssel érvényes. Az ellenanyagszűrés azt jelenti, hogy megnézzük nincs- e a betegnek olyan antitestje, ami csoporton belül transzfúziós szövődményt okozhat. Ha az ellenanyagszűrése negatív, akkor kaphatja a csoportazonos vért, viszont ha az ellenanyagszűrése pozitív, akkor ez már egy kicsit hosszabb folyamat, akkor tovább vizsgáljuk, hogy milyen ellenanyag gyanú merül fel, az ismert tulajdonságú vörösvérsejteket összehozzuk a beteg savójával és figyeljük a reakciókat.
Hogyan zajlik a véradás?
A donor előkészíti a személyi igazolványát, TAJ kártyáját, lakcímkártyáját, a véradáshoz mindenképp szükség van egy arcképes igazolványra. Ezt követően jelentkezik a kartonozónál az adminisztrációra és kap egy nyomtatványt, amit figyelmesen elolvas és büntetőjogi felelősségének tudatában kitölt. Amikor ezzel elkészült kap egy vérvételi számot, attól kezdve már nem konkrét névvel, hanem ezzel a vérvételi számmal szerepel a rendszerben, ami az egész véradását nyomon követi. Az adminisztrációról átkísérjük a véradót a donor vérvételre ahol egy ujjbegyszúrással hemoglobint nézünk, ez egy tájékozódó jellegű vizsgálat, hogy van e donornak felesleges vére, hogy adhasson egy másik embernek. Itt is meg vannak határozva a hemoglobin értékek, a hölgyeknél az alsó határ 125, a férfiaknál pedig 135, a felső határ mindkét esetben 180. Miután itt megtörtént a vizsgálat vércsoportot kell elemezni, ha első véradó, akkor tájékoztató vércsoportot. Amíg ez az eredmény elkészül, addig a donor visszajön az adminisztrációra és teát, kekszet fogyaszthat, majd bemegy a főorvos úrhoz a donor vérvételi bizonylattal, a vizsgálati eredményekkel. A doktor úr belgyógyászati vizsgálatot végez, vérnyomást mér, meghallgatja a donor tüdejét, ő dönti el, hogy alkalmas- e a donor véradásra. A véradó bemegy a vérvételi műtőbe, a kartonja pedig bekerül az öltöztetőbe, a címkézőbe. A vérvételi bizonylatra ráírják, hogy hány óra hány perckor kezdődik a vérvétel, melyik gépen veszik a vért. Mi csak egyszer szúrunk, mivel ez a tű nagyobb, mint amit a laborban használnak, viszont nincs olyan fájdalmas, mint a kicsi. A véradáshoz egy vérvételi zsákot használunk, amiben egy 63 ml egységű stabilizátor van, ami véralvadásgátlót, cukoroldatot és citromoldatot tartalmaz. A vérnek egy megfelelő ph-t kell biztosítani ahhoz, hogy 35 napig életképesek legyenek a vörösvérsejtek, ehhez a tartósító oldathoz folyik hozzá a donorból a vér. A rázógép a véradás során billegteti a vérvételi zsákot, hogy a vér egyenletesen keveredjen az alvadásgátlóval, ehhez a 63 ml-es tartósítóhoz 450 ml vért kell hozzáadni, tehát négy és fél deciliter vért veszünk le a donortól.
A vér átlagosan 5-6 perc alatt folyik le, de ezt sok minden befolyásolhatja. Ha a vér tíz percen túl jön le, akkor abból már nem lehet bizonyos készítményeket előállítani, például nem lehet trombocitát készíteni. Amikor lefolyt a vérmennyiség akkor a véradóból kihúzzuk a tűt és pár percig a szúróágyon pihentetjük, hogy ne legyen rosszul, a levett vért pedig a kontrollcsövekkel együtt beküldjük Debrecenbe.
Szoktak-e rosszullétek lenni véradás közben?
Nagyon sok ember éhgyomorra jön, nem eszik, nem iszik, esetleg úgy jön, hogy keményen végigdolgozta az éjszakát - veszi át a szót Dr. Szénási György, az osztály főorvosa. A rutinos véradó mindig otthon reggelizik. Véleményem szerint a kolbászos rántotta mindig jó választás, abban minden kalória benne van, hozzá pedig egy fél liter tea. A véradás előtt még kap egy-két pohár folyadékot, teát vagy vizet, amelyiket szereti, hozzá pedig egy kis kekszet, vagy szőlőcukrot. Ha valaki véradás előtt fél-, egy liter folyadékot megiszik nagyon kicsi a valószínűsége, hogy rosszul lesz. Kisebb rosszullétek mindig vannak, kis átmeneti megszédülés, de ez a véradás velejárója. Van, aki meglátja a tűt és egyből elszédül, aki nem nagyon bírja a tűnek a látványát, annak nem kell odanéznie.
Miben különbözik a vérplazma adás a teljes véradástól?
A plazmavéradásnak, plazmaferezisnek az a lényege, hogy a donortól leveszik a vért, lecentrifugálják és leszedik róla a plazmát, de a vörösvérsejteket visszaadják a donornak. Általában a plazmaferezises donoroknak a plazmájából plazmapótló szereket, faktorokat, véralvadási faktorokat készítenek, elsősorban gyógyító célra alkalmazzák. Plazmát kéthetente lehet adni, viszont teljes véradás esetében két alkalom között a férfiaknál 56 napnak, a nőknél három hónapnak el kell telnie. A férfiaknak egy évben maximum ötször, nőknek négyszer lehet vért adni.
Milyen a transzfúziós osztály műszerezettsége?
Fontos, hogy ezeket a műszereket egy adott határidőn belül kicseréljük, mert az igazság az, hogy a létünk forog kockán. Ha a véradás megszűnik, akkor a betegellátás is megszűnik, a műszereknek tökéletesen kell működniük. Mi ezzel a hellyel rendkívül meg vagyunk elégedve, itt mindennek megvan a helye. A vérvételi műtő az egyik legbarátságosabb hely, légkondicionált, van benne három vérvételi ágy, nagyon jó felszereltségű. Ha lenne lehetőség rá, akkor a műtőbe egy kis plazmatévé lehetne a falon, hogy lekösse a véradók figyelmét, megnyugtassa őket, amíg folyik a vérük. Nem nekünk, nem a dolgozóknak, hanem a véradóknak.
Van- e elegendő véradó?
Az előrejelzések azt mutatják, hogy tíz-tizenöt év múlva komoly vérellátási problémák lesznek. A véradók száma évek óta körülbelül 260000 körül mozog. Ezek a stabil véradók, de ezek a számok betegség, vagy életkor kitolódás miatt folyamatosan csökkennek és sajnos az utánpótlás hanyatlik. Az utánpótlás egyik fő útja az iskola, ha a gimnáziumokban, szakközépiskolákban nem lenne véradás, akkor nem lenne utánpótlás. A középiskolákban vannak olyan véradó szervezők, akik elmondják a diákoknak, hogy mivel jár az egész véradás, mire kell számítani, mire figyeljenek oda és nem utolsó szempont, hogy egy véradással három embernek segítenek. A pedagógusok is mellettünk állnak, az a lényeg, hogy a tanár is menjen el vért adni, mutasson példát a diákoknak. Ha egy vérellátó rendszer nem működik megfelelően, akkor az egész műtéti rendszerben gondok vannak. Nem lehet belekezdeni egy nagyobb műtétbe, mert ha nincsen vér, akkor a beteget életveszélyes állapotnak tesszük ki. Én soha nem mondtam azt senkinek, hogy nincs vér, mert egy két napon belül még a ritka vércsoportúaknak is találunk. Ez ismételten csak a véradóknak köszönhető, mert lehet rájuk számítani.
Vannak, akik azért nem mennek el vért adni, mert úgy gondolják, hogy nem jók donornak. Milyen tévhitek vannak a véradással kapcsolatban?
Tévhit, hogy a hipertónia, azaz a magas vérnyomás kizáró ok, régen az volt, de ma már nem az. Ha van egy olyan véradó, aki nem tudott a magas vérnyomásáról és 160-as, azt nem fogom elküldeni, ha leveszem a vért az biztos, hogy használ neki. Másrészt elküldöm a házi orvoshoz vagy egy kardiológushoz, hogy állítassa be a vérnyomását, szedjen gyógyszert, és ha megfelelő gyógyszereket szed, ami mellett lehet vért adni, akkor mindenképpen jöjjön és magas vérnyomás nem lesz akadály, abban az esetben sem, ha orvosságot szed.
Vannak részleges és végleges kiszűrések. Végleges kiszűrés például a zöld hályog, az epilepszia, de ha valaki vérszegény, akkor azt mondom neki, hogy kilencven nap múlva jöjjön vissza, ennyi a részleges kiszűrés ideje. Az alatt az idő alatt ki kell deríteni, hogy mi az oka, milyen gyógyszereket kell szedni, és ha majd azt mutatja a véreredménye, hogy van elég vére, akkor nyugodtan jöhet és segíthet másokon.
Folyamatosan elemzik a vérmintákat, vért vesznek a donoroktól, kutakodnak, ami egy nagyon felelősségteljes feladatkör. Mennyire elismert az önök munkája?
Nekünk az az elismerés, hogy a véradó eljön vért adni. Nagyon sokat beszélgetek a véradókkal és nagyon sok mindent elmondanak, tulajdonképpen olyanok, mintha jó barátaim lennének. A kórháznak egy osztály vagyunk, vannak feladataink, amiket ellátunk, de ezen felül semmi. Nekünk az az elismerés, hogy a véradó bizalommal jön és el tudjuk látni a kórház betegállományát megfelelő mennyiségű és minőségű vérrel.
