Május 12. világszerte az Ápolók Nemzetközi Napja és az Ápolónők Világnapja, annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a szakmát alapjaiban formálta át, hivatássá tette. Ő volt, aki megfogalmazta: "az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt". Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt".
Florence Nightingale már életében legendává vált, ugyanis 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a megfelelő ellátás megszervezésével és a nagyobb higiénia megteremtésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonák Lámpás Hölgynek nevezték, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert. A róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. Több tanulmánya is megjelent nyomtatásban, mint például A kórházakról, Az ápolónőkről címűek.
Nightingale a hadikórházban szerzett tapasztalatairól is részletesen beszámolt. A sötét, embertelen frontkórházak helyett sürgette, hogy a kórházak biztosítsák a betegek számára a gyógyulást legjobban segítő körülményeket, a lehető legteljesebb higiéniát, a tiszta levegőt és ivóvizet, a világítást, a megfelelő táplálkozást. Célul tűzte ki, hogy az ápolók magas szintű képzést kapjanak, és tőlük is elvárta, hogy a lehető legmagasabb színvonalon végezzék a munkájukat.
Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. "A nővérek ma még betegápolók, de eljön a nap, amikor egészségápolók lesznek" - írta. Gondolataival, amelyben a prevenciót helyezte előtérbe, megelőzte a korát.
A magyar előd
Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt".
Így foglalta össze, milyen az ideális ápoló:
"Az ápolónő legyen józan; becsületes és megvesztegethetetlen; legyen igazmondó és megbízható; legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes; gyorskezű, de nem kapkodó; szelíd, de nem lassú; nyájas, de nem fecsegő; tapintatos, de sohasem tétovázó; legyen derűs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül; legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára" - fogalmazott.
Az egészségügyben dolgozóknak azóta is hálával tartozunk, ma, a koronavírus-járvány idején pedig különösen fontos beszélni róluk. Napjainkban estéről estére egyre többen tapsolnak az ablakokba kiállva este 8 órakor, hogy megköszönjék a koronavírus-járvány elleni küzdelemben részt vevőknek az erőfeszítéseit.
Forrás: life.hu