Barcsay Lászlóra emlékezünk, aki 1897. november 28-án született a Bihar vármegyei Zsákán Barcsay Károly kántortanító és Tóth Amália gyermekeként. Öten voltak testvérek, három leány, akik tanítói diplomát szereztek, míg a két fiú, László és Károly jogot végzett. Barcsay Lászlót 1941. június 30-án Horthy Miklós kormányzó a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság elnökévé nevezte ki. Bírósági vezetői képességeit rövid idő elteltével Nagyváradon is megmutathatta, mivel 1941 júniusától 1944 márciusáig a Nagyváradi Királyi Járásbíróság alelnöke volt. Ismerkedjünk meg dr. Barcsay Lászlóval, hogyan élte át a II. világháborút a járásbíróság elnökeként, hogyan ért véget pályafutása? A visszaemlékezésben dr. Bagossyné dr. Körtvélyesi Mária címzetes törvényszéki bíró segítségével elevenítjük fel a Járásbíróság múltját és betekintést nyerhetünk dr. Barcsay László életútjába.

Tisztelt bírónő! Mit tudhatunk a Berettyóújfalui Járásbíróságról, meddig nyúlik vissza a története?

Az 1867-es Kiegyezést követően több jelentős törvény rendelkezett az államszervezet modernizálásáról. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1.§-a kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztását. A bírósági szervezetrendszer kialakításának fontos eleme volt az ún. elsőfolyamodású bíróságok felállításáról rendelkező 1871. évi XXXI. törvénycikk. A törvény alapján 1872. január 1-jén 102 törvényszék és 360 járásbíróság kezdte meg működését.

A Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság egyike volt a Nagyváradi Királyi Törvényszék területén létrehozott 9 járásbíróságnak. A történeti leírások szerint Berettyóújfalunak akkor mintegy 6100 lakosa volt, így a bíróság felállítása nagy elismerést jelentett a település számára. A járásbíróságok hatáskörébe a kisebb jelentőségű polgári és büntető perek tartoztak, 1897-től pedig a bíróságnak telekkönyvi hivatala is lett, amely addig csak Nagyváradon működött.

A Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság 1920-ig a Nagyváradi Királyi Törvényszékhez tartozott, majd a trianoni döntést követően a Debreceni Királyi Ítélőtábla illetékessége alá került, ahonnan 1942-től 1949-ig újból a Nagyváradi Királyi Törvényszékhez került vissza.

1949-ben megváltoztak a bíróságok korábbi elnevezései, valamint az illetékességi területek is, ezáltal a Berettyóújfalui Járásbíróság előbb a Debreceni Megyei Bíróság, majd a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság illetékességi területéhez került.

Az ítélkezésnek helyt adó épületekről annyit tudunk, hogy 1872-ben feltehetően a községháza egyik helyiségében folyt az igazságszolgáltatás, majd amikor 1875-ben felépült a városháza impozáns épülete, amelyben jelenleg a Bihari Múzeum működik, itt alakítottak ki helyet a járásbíróság számára.

A bíróság a jelenlegi, Berettyóújfalu, Kossuth utca 31-33. szám alatti székhelyére 1884-ben költözött, amikor egy addig kocsmaként üzemeltetett épületet vásárolt az állam az igazságszolgáltatás részére. Amikor a bíróságot telekkönyvi hatósággal is felruházták, kisebb épületbővítés is történt, de a régi vályogépület teljes elbontására csak 1912-ben került sor, majd 1913-ban Orbán Ferenc tervei alapján készült el az az emeletes épület, amely már megfelelt a bíráskodást és egyéb, azzal kapcsolatos tevékenységeket kiszolgálni hivatott  elvárásoknak.

Az épületben ezt követően jelentősebb átalakítás nem volt, a II. világháborús károkat kijavították, a 60-as években új bútorzattal látták el, de érdemleges változás nem történt. Emiatt a 90-es évek elejére az épület állaga jelentősen leromlott. 1997-től kezdődött az a rekonstrukciós munka, amelynek alapján az épületet meghosszabbították, új tárgyalótermeket, irodai helyiségeket alakítottak ki.

A bíróságunk nagy múltú történetét több éve kutatjuk, így 2012. szeptember 20-án a Bihari Múzeummal közösen „Jog, Törvény, Igazság” címmel kiállítást rendeztünk a berettyóújfalui igazságszolgáltatás 140 éves történetéből. Az összegyűjtött anyag, kiegészülve dr. Barcsay László irataival a Berettyóújfalui Járásbíróság állandó bíróságtörténeti kiállításán tekinthető meg.

Mit köszönhet a Berettyóújfalui Járásbíróság Dr. Barcsay Lászlónak?

Barcsay László életútjának története több ponton kapcsolódik a jelenkori bíróságunkhoz. Fia, ifj. Dr. Barcsay László édesapja megőrzött iratait bíróságunknak adományozta, így nem csupán egy a századelőn indult jogászi pályafutást tanulmányozhatunk ezáltal, hanem az 1920-as évektől, az 1960-as évekig a Berettyóújfalui Járásbíróság történetét is. Barcsay személyes helytállása a II. világháborús években, elkötelezettsége a törvények betartása mellett, amely állásába is került, valamint a bírói munkáról vallott nézetei máig példamutatóak. Erről így vall naplójában: „A bírói pályát úgy fogtam fel, hogy az legtisztább viszonyok között keresse az igazságot, lehetőleg minden befolyástól mentesen, az emberek közt különbséget nem téve.”

Barcsay László fiatalkorától kezdve összegyűjtötte és megőrizte az életét érintő dokumentumokat, amelyek fia révén bíróságunk tulajdonába kerültek. Ezek között megtalálható a Debreceni Királyi Ítélőtábla elnökének döntése, amellyel 1922. április 17-ével Barcsayt segélydíjas joggyakornokká nevezte ki a Berettyóújfalui Járásbíróságra, de kézbe vehetjük a bírósági titkári kinevezését is 1927 decemberéből, valamint - már bíróként - áthelyezését a Berettyóújfalui Királyi Járásbírósághoz 1929 augusztusában.

Barcsay középiskolás korától fényképezett, fotóin elénk tárul a bíróság épülete 1931-ből, a kert, valamint a bírói kar szalonnasütés közben, de láthatjuk korabeli fényképen Barcsay Lászlót tárgyalás közben is. Birtokunkban van az elnökké kinevező határozat, valamint az a részletes leírás, amely 1941 februárjában teljes képet közölt a bíróság hivatali céljaira szolgáló ingatlan államvagyonról.

Sajnos jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság iratai feltalálhatóak-e még valahol, így a Barcsay Lászlótól származó dokumentumok hiánypótlóak a bíróságunk történetének kutatásakor.

Dr. Barcsay László napi szinten naplót vezetett, hogyan írt az II. világháború Berettyóújfalut is érintő eseményeiről?

Barcsay 1941. júliustól 1944. márciusig volt a Nagyváradi Királyi Járásbíróság alelnöke. A háborús helyzet fokozódása miatt vált szükségessé, hogy visszatérjen a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság elnöki tisztségébe. 1944 őszére az ország keleti része hadszíntérré változott, a szovjet csapatok október 12-én elfoglalták Nagyváradot, majd október 17-én a kivonuló német csapatok után bevonultak Berettyóújfaluba.

Barcsay a rendkívüli események hatására 1944 szeptemberétől naplót vezetett, leírta a háborús harcoktól szenvedő község mindennapjait, a bíróságot érintő eseményeket, valamint személyes élményeit, benyomásait. Naplójába jegyezte, hogy 1944. szeptember 26-án teljes fejetlenség uralkodott el a községben, mert a szovjet hadsereg támadása miatt Nagyvárad felől szekéren, autón és gyalog menekültek a közhivatalok, a közintézmények és a magánszemélyek is. Október elején a német hadbíróság Barcsay tiltakozása ellenére elfoglalta a járásbíróság épületét és ott hadbíróságot rendezett be.

Október 17-én a szovjet csapatok elfoglalták Berettyóújfalut, a bevonulást a Barcsay család a kórház pincéjében vészelte át, ahol mintegy 500 ember zsúfolódott össze a félelemtől. Október 26-án a szovjet csapatok foglalták el a bíróság épületét és ott kórházat rendeztek be. A bíróság csak december 28-án tudott visszaköltözni az épületébe, de fa és szén nem volt, fűteni nem tudtak, az ablakok kitörtek, a tető is megrongálódott.

Barcsay végig összetartotta a bíróság dolgozóit, fel sem merült benne a háborús harcok alatt, hogy elhagyja Berettyóújfalut. Naplójából kiderült, hogy többször magát is veszélybe sodorva képviselte bírói munkáját, vezetői teendőit a község elöljárói, vagy a megszálló csapatok előtt. Személyes fellépésnek köszönhető a telekkönyvi betéttár és térképállomány kimentése a szovjet csapatok pusztítása elől. A saját és kortársai visszaemlékezései szerint a front elvonulása után az országban gyakorlatilag elsőként állt vissza Berettyóújfaluban a bírósági munka.

2017-ben több rendezvényt is tartott a Berettyóújfalui Járásbíróság.  Januárban a modern bírósági szervezetrendszer létrejöttének 145. évfordulója alkalmából a Debreceni Törvényszék, a Berettyóújfalui Járásbíróság és a Bihari Múzeum egész napos jogtörténeti konferenciát szervezett. Miről szólt ez a nap?

2017 valóban eseménydús év volt a Berettyóújfalui Járásbíróság történetében, hiszen két jelentős rendezvénynek is helyt adtunk. Az események alapja az Országos Bírósági Hivatal által Ráth György polihisztor bíróról elnevezett, a bíróságtörténeti kutatásokat és a hagyományápolást támogató pályázata volt, amely keretében a Debreceni Törvényszék a Berettyóújfalui Járásbíróság történetének feldolgozására nyújtott be pályázatot 2016 decemberében.

A 2017. január 23-án a Járási Hivatal Fráter László termében megrendezett konferencia a kutatás eredményeiről adott számot. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével az Országos Bírósági Hivatal Elnöke is. A zsúfolásig megtelt teremben a Kúria, ítélőtáblák, törvényszékek, járásbíróságok vezetői mellett a társhatóságok képviselői, de érdeklődő berettyóújfalui lakosok, középiskolások is helyet foglaltak. Az előadások során végigkísérhettük a Bihar Vármegye ítélkezését a XVII. századtól egészen a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság 1950-es évekbeli történetéig.

A konferencián bíróságtörténeti kiállítás keretében megtekinthetőek voltak Barcsay László iratai, a Berettyóújfalui Járásbíróság könyvtárának régi törvénykönyvei, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Bihar vármegyei igazságszolgáltatással kapcsolatos ritkaságai.

A konferencia aktualitását pedig valóban azt adta, hogy 1872. január 1-jén, tehát 145 éve kezdték meg működésüket az elsőfolyamodású bíróságok, így a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság is, ahogyan a fentiekben erről már szó esett.

Szintén ebben az esztendőben került bemutatásra a Jogszolgáltatás története Berettyóújfaluban című hiánypótló könyv. Milyen témakörökkel foglalkozik a kötet?

Az imént említett Ráth György pályázat támogatása révén kerülhetett sor a Jogszolgáltatás története Berettyóújfaluban című könyv megjelentetésére. A bemutatót 2017. május 15-én tartottuk a Berettyóújfalui Járásbíróságon, ahol az Országos Bírósági Hivatal Elnöke, bírósági vezetők, a könyv szerzői, egyetemi oktatók, muzeológusok valamint számos érdeklődő volt jelen és vehette kezébe a könyv egy-egy tiszteletpéldányát.

A tanulmánykötet szerkesztett formában tartalmazza számos fényképpel és forrással kiegészítve a januári konferencián elhangzott előadásokat. Külön fejezet foglalkozik a Bihar vármegyei törvényszékek történetével a XVII. századtól 1871-ig, majd a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság történetével, az 1949-el záruló időszakban.

A könyv bemutatja Berettyóújfalu múltját a középkortól 1944-ig, de olvashatunk „jogi eseteket” a bihari irodalomból is. Külön fejezet foglalkozik a Berettyóújfalui Járásbíróság épületének történetével, valamint a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság személyi adattárával és a könyvben helyet kapott dr. Barcsay László részletes életrajza is.

Hogyan épül fel a Járásbíróság szervezeti rendszere? Milyen típusú ügyeket tárgyal a bíróság? Van-e lehetőség jogi tanácsot kérni?

A Berettyóújfalu Járásbíróság a Debreceni Törvényszék illetékességi területéhez tartozik. Bíróságunkon összesen 10 bíró ítélkezik, 6 bíró büntető ügyszakban, 4 bíró polgári ügyszakban. A bíróságot az elnök vezeti, munkáját az elnökhelyettes segíti. A bíróságnak jelenleg 39 alkalmazottja van. 31 város és község tartozik a bíróságunk illetékességi területéhez, ezáltal  egyike az ország legnagyobb nem megyeszékhelyi járásbíróságainak. Az ügyfelek részére szerdai napon van lehetőség kérelmeik jegyzőkönyvbe foglalására bírósági titkári segédlettel. Emellett a bíróságon számos tájékoztató anyag és szórólap is áll a jogkeresők rendelkezésére.

Hogyan őrzi a Berettyóújfalui Járásbíróság Dr. Barcsay László emlékét?

A bíróságtörténeti kiállításunknak önálló részét képezi a Barcsay László életútját bemutató tárlat. Ez év tavaszán pedig bíróságunk kertje is megújult, a Berettyóújfalui Járási Hivatallal együttműködve megpróbáltuk visszaállítani a 30-as évek fényképein látottakat és a „Barcsay kertet” nemcsak a dolgozók, hanem az ügyfelek is szívesen fogadták.

Barcsay László kordokumentumait az Országos Bírósági Hivatal által 2017 szeptemberében szervezett bíróságtörténeti hét kiállításán is bemutattuk a Magyar Igazságügyi Akadémián, Budapesten és a tárlat az „Évfordulók” címet viselő bíróságtörténeti kiállítás részeként a következő évben az ország több bíróságán bemutatásra kerül.

You have no rights to post comments