A Gróf Tisza István Kórház épülete előtt tartott hivatalos sajtótájékoztatót 2017. július 12-én 15 órától Kulcsár Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője. Ennek apropóján megkértük Dr. Muraközi Zoltánt, kórházunk főigazgatóját, reagáljon a tájékoztatón felvetett kérdésekre.
Tegnap a Jobbik országgyűlési képviselője sajtótájékoztatót tartott a kórház előtt a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ (börtönkórház) elleni tiltakozásul. Tudott erről, értesítették a kórházat a tervezett tájékoztatóról?
Nem értesítettek, és csak utólag tudtam meg a dolgot. Egyébként, mint országgyűlési képviselőnek természetesen joga van ilyen megmozdulásokat tartani, és sem a kórháztól, sem más állami intézménytől nem kell erre engedélyt kérnie. Mivel a tájékoztató a kórházzal szemben, az út átellenes oldalán, az árnyékban került megrendezésre, sem a betegek, sem a mentők forgalmát nem zavarta, így ilyen értelemben nem is érintett minket. Egyébként tegnapi napon én éppen Tökölön jártam polgármester úrral, hogy első kézből szerezzünk információkat a lakossági fórumon felvetődött, és a képviselő úr által is feltett kérdésekre.
Visszatérve egyébként a sajtótájékoztatóra, nagy örömömre szolgált, hogy a képviselő úr a lakossági fórumon tőlem elhangzottakat elfogadta, és jelen alkalommal már ezeket alkalmazta is. Nevezetesen, hogy a korábban emlegetett 110 ezer rab (mely egyébként nonszensz, hiszen Magyarországon összesen 18 ezer fogvatartott van) helyett az általam javasolt „orvos-beteg találkozót” alkalmazta, hiszen mint a civil életben is van úgy, hogy egy beteg több alkalommal megjelenik a szakrendeléseken, laborban, röntgenben, vizsgálatok és kezelések céljából, és ilyenkor egy beteg esetében több orvos-beteg találkozás kerül elszámolásra. A másik örömteli dolog ezzel kapcsolatban az volt, hogy elfogadta tőlem, hogy a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházban nincsenek klasszikus értelemben vett várólisták, így ezt már jelenleg nem is tette fel kérdésként. Sajnos azonban ismét elkövetett egy hibát: amikor az évi kb. 1300 fekvő rab-beteg ellátását említette, úgy helyezte dimenzióba, hogy ez „egy kisebb megyei kórház éves betegforgalmával egyezik meg”. Ez természetesen hibás megközelítés, hiszen a mi kórházunkban éves szinten 17-19 ezer fekvőbeteg ellátása történik, egy megyei intézményben ennek a számnak a többszöröse. Sajnálom, hogy nincs a környezetében olyan egészségügyi szakember, aki ezeket a téves információkat ki tudná gyomlálni a beszédeiből.
Az említett tököli látogatáson mely kérdéseikre kaptak válasz?
Még a lakossági fórumon ajánlotta fel Csóti altábornagy úr, hogy a szakmai érdeklődőknek megszervez egy látogatást, melyet az ott levők közül csak ketten fogadtunk el a polgármester úrral. Bemutatták az intézetet, annak működést és lehetőséget kaptunk a részlegek körbejárására, illetve a minket érdeklő kérdéseket is feltehettük a jelenlevő BV Központi Kórház főigazgató asszonyának, a helyettesének, illetve a BV Fiatalkorúak Börtönének parancsnokának is. Természetesen a szakmai kérdéseken, az ellátásszervezésen túl a legfontosabb kérdésnek a látogatások körülményeit tartottuk.
Hogyan történik a tököli rabkórházban a beteglátogatás?
A fogvatartottakat a központi kórházban folyó kezelésük alatt is megilleti a havi egy alkalommal történő kapcsolattartás joga, amennyiben ezt valamely fegyelem- vagy függelemsértés miatt nem vonták meg tőlük büntetésként. A látogatási rend egyszerű: Tökölön a hónap második és negyedik péntekén van látogatás, délelőtt, 60 perc időtartamban. Maximum két felnőtt és két kiskorú gyermek látogathat egy beteg fogvatartottat. A látogatók egyszerre érkeznek és zsilipelnek be a börtön területére, és egyszerre hagyják azt el a látogatási idő letelte után. Tehát valóban tervezett és szervezett a látogatás. Emellett csak az látogathat, aki a hivatalos listán, mint kapcsolattartó szerepel, tehát minden látogató ilyen szempontból is nyilván van tartva. Az esetleges rendbontás (a börtön falain belül, vagy kívül) a látogatási jog megvonásával, vagy a látogatás megtagadásával járhat, és ezzel mindenki tisztában van. A fórumon elhangzó legfőbb félelem a „látogatók hordáitól” tehát – amennyiben ezt a verziót valósíthatják meg – okafogyottá válhat. Az esetlegesen itt létesülő BV-EK látogatási rendjét hasonlóan szabhatjuk meg – közös megegyezéssel a város, a BV és a kórház –,
1: hétköznap, hogy a hétvégi pihenéseket, turizmust egyáltalán ne zavarja,
2: havi két koncentrált alkalomra, hogy a biztonsági felkészülés se legyen mindennapos, és ez se zavarja az erre érzékenyeket,
3: illetve rövid ideig tartson, és szervezett formában, hiszen így a vasútállomásról és a buszmegállóról egy tömegben lehetséges egy járattal a látogatókat kiszállítani a BV-EK kapujához, a 42. számú úton, és vissza az állomásokra.
Bár a tegnapi sajtótájékoztatón nem történt róluk említés, de sokan félnek az esetleges fogolyszökésektől is a kórházból. Nemrégen is történt ilyen eset.
Igen, valóban történt, erre is rákérdeztünk. Mindenekelőtt két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. Az egyik, hogy a központi kórházban ugyanolyan biztonsági feltételek mellett töltik az idejüket a beteg fogvatartottak, mint az eredeti őrző intézményükben. Napközben a kórtermekben vannak, becsukott ajtók mögött (belül nincs kilincs…), és csak a szükséges vizsgálatok és kezelések idején hagyják el egyenként, kísérővel azt, és a legrövidebb időn belül visszakísérik oda őket. Szabad levegőre napi két alkalommal mehetnek, csoportosan, rövid időre, ekkor szívhatják el az engedélyezett napi két cigarettájukat egy kerítéssel oldalt-felül elzárt területen. Az innen történő szökés lehetősége és esélye a nullával egyenlő tehát.
A másik dolog ezzel kapcsolatban a beteg fogvatartottak más – civil – egészségügyi intézményben történő ellátása. Tökölről Budapestre szállítják be a fogvatartottakat a szükséges vizsgálatokra, kezelésekre, műtétekre, stb. A budapesti egészségügyi ellátórendszer sajátosságai miatt a Tökölről szállított betegek több mint 10 kórházba kerülhetnek, állapotuktól, ellátási igénytől és betegségtől függően! Ezek a szállítások az ismert formájú zárt furgonokban történnek, minden esetben kísérővel. A fogvatartottak őrzési igénye természetesen függ a bírósági ítélet súlyától, az elkövetett cselekménytől, a fogvatartott börtönben tanúsított viselkedésétől és egészségi állapotától is, de minden esetben elsődleges szempont a biztonság. A felügyelet foka terjedhet a folyamatos őrzéstől az időszakos ellenőrzésig. Civil kórházba helyezett fogvatartottat a fenti szempontok szerint őrzik, de ebben az esetben természetesen nem lehet elkerülni a civil betegekkel, látogatókkal történő találkozást sem. Egy civil kórházban végzett műtétet követően nem tudják azonnal visszaszállítani Tökölre a beteget, így a kórházban kerül elhelyezésre pár napig. Ebben az esetben az őrzés már nehezebb, és nagyobb BV-személyzetet igényel. A fent említett beteg fogvatartott is kisebb súlyú ítélettel sújtott volt, az őrzését a rendszeres ellenőrzési fokban határozták meg, és nyílt civil osztályon került elhelyezésre. Innen haladt ki két ellenőrzés között, és mivel egy kórházban a portásnak nincs joga senkitől megkérdezni, hogy honnan és hova megy, az átlagos fővárosi érdektelenség mellett elhagyta az intézetet. Ilyen nálunk a BV-EK megépülésével nem fordulhat elő, hiszen a betegek nem nálunk, hanem a BV területén lábadoznak, a megszokott szoros őrzés alatt.
És mi lesz a komádi börtönből érkező betegekkel?
Erről még nem folytattunk megbeszéléseket. A főszabály szerint a sürgős egészségügyi ellátást igénylő fogvatartottakat a legközelebbi (akár megyei) kórházba szállítják be, tehát ez esetben Komádiból majd valóban kaphatunk azonnali ellátást igénylő beteget. Azonban az ellátást követően minden bizonnyal a BV-EK területére kerül, ahol eldöntik, hogy felvételt igényel-e, vagy visszaküldik az eredeti fogvatartási helyére.
A képviselő úr néhány olyan kérdést is feltett, mely szerinte komolyan foglalkoztatja a város lakosságát. Az egyik a betegek biztonsága, úgy, hogy „bűnözők vannak a szomszédságban”?
Ahogy már említettem, a BV-EK zárt rendszer, pontosan úgy működik, mint egy börtön fokozatú egység. Az itt tartózkodók semmilyen biztonsági kockázatot nem jelenthetnek, másrészt azért mégis csak beteg emberek, néhányan igen súlyos állapotban.
Felmerült a „gondtalan és biztonságos látogatási rend biztosítása is” a kórház mellett felépülő börtönkórház esetén?
A BV látogatási rendjét már elmondtam, és ennek biztonsági tartalmait. A Gróf Tisza István Kórházban jelenleg is élő látogatási rendet ez semmiben nem befolyásolja, a betegeinket továbbra is – ahogy ezt a jogszabályok megengedik – bármikor, akármennyien látogathatják. A civil betegek látogatóitól nem kérhetjük a dohányzás, a zajongás és tömeges jelenlét mellőzését sem.
„Nem fogják-e korlátozni a civil betegek jogait a velük azonos, vagy szomszédos intézményben elhelyezett nagyszámú rab miatt”?
Az, hogy a BV-EK területén hányan vannak elhelyezve – 50 vagy akár 200 fő – a mi kórházunk működését semmilyen körülmények között nem érinti. A fogvatartottak soha nem lesznek azonos helyen a civil betegekkel - szemben e jelenlegi budapesti-tököli kényszer-gyakorlattal! A civil betegek jogainak csorbítási lehetősége már komolyabb kérdés. A Képviselő úr nem jelezte pontosan, hogy mely betegjogra gondol, így a teljesség igényével válaszolnék erre, hátha elfogadja majd ezt a válaszomat is.
Az 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) nevesíti:
- az egészségügyi ellátáshoz való jogot,
- az emberi méltósághoz való jogot,
- a kapcsolattartás jogát,
- az intézmény elhagyásának jogát,
- a tájékoztatáshoz való jogot,
- az önrendelkezési jogot,
- az ellátás visszautasításának jogát,
- az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát,
- az orvosi titoktartáshoz való jogot
A fenti felsorolásból érezhető, hogy az ellátáshoz, emberi méltósághoz való jog semmilyen körülmények között nem sérülhet, és nem is fog sérülni. Azok a hangok, mely szerint a rabok hamarabb jutnak orvosi ellátáshoz, mint a civil rászorulók, egyszerűen hangulatkeltő szándékúak, és nem igazak!
A kapcsolattartás joga (betegek kezelésre kísérése, kiskorú melletti szülői tartózkodás, beteglátogatás) mint korábban említettem változatlan lesz, és nem is lehet másként.
Az intézmény elhagyásának joga, a tájékoztatáshoz és önrendelkezéshez való jog minden helyzettől függetlenül biztosított. Az ellátás visszautasításának joga, a dokumentáció megismeréséhez és az orvosi titoktartáshoz való jog pedig szintén teljes mértékben független a BV-EK-tól való távolságtól.
„Mivel garantálják, hogy a börtönkórház nem fogja elszipkázni a képzett dolgozókat a kórháztól?”
Sajnos jelen helyzetben sem tudunk arra garanciát vállalni, hogy BV nélkül sem hagynak el minket a dolgozóink külföldi, budapesti, vagy dunántúli munkalehetőség miatt. Amennyiben ez a kérdés nem tendenciózus, akkor elmondanám, hogy számos munkatársam jár másodállásban, vagy részmunkaidőben debreceni, budapesti kórházakba kisegíteni. Ők esetleg nem Budapestre mennének el, hanem csak ide a „szomszédba”, és valószínűleg megkeresnék ugyanazt a pénzt, mint a több napi távolléttel és több órás utazással egy idegen környezetben. Itt vidéken a dolgozók még lojálisak az intézményekhez, főleg aki 15-30 éve egy helyen dolgozik, nehezen lép ki „csak pénz” miatt a megszokott keretekből.
