Magyarországon 2009-ben történt az utolsó olyan átfogó felmérés az Európai Lakossági Egészségfelmérés keretében, ami összevetette a hazai egészségügyi helyzetet az európai átlaggal.
A felmérés a lakosság általános állapota mellett nagy hangsúlyt fordított a világszinten is egyre komolyabb problémát okozó túlsúlyra, így kiderült, hogy a magyar lakosság közel kétharmada, tehát mintegy 62 százaléka volt vagy túlsúlyos, vagy elhízott, kórosan soványnak pedig alig 2 százalékuk volt tekinthető.
Habár az országos szervek saját bevallása szerint ma mindössze a magyar lakosság 20 százaléka túlsúlyos, ez négy év távlatából is túlzottan alatta van az ELEF egykori felmérésének.
Azonban ez a 20 százalékos arány is olyan drasztikusnak tekinthető, hogy még így is a legmagasabb az egész Európa Unió tekintetében.
Már gyerekkorban jelentkeznek a problémák
Az Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a túlsúly problematikája legtöbb esetben már gyerekkorban jelentkezik, vagyis nem csak a felnőtteket érinti ez a betegségként elkönyvelt állapot, hanem egyre drasztikusabban az 5-17 éves korosztályt is, amelyben szó szerint jelentős az elhízottak aránya – tudatja a
Ha csak a gyermekeket vesszük alapul, az uniós felmérés alapján szintén nem túl előkelő helyen állunk: csak a görögök előznek meg bennünket.
Az ELEF felmérése korán hívta fel a figyelmet arra is, hogy a túlsúllyal szembeni küzdelem legalapvetőbb eszköze a változatos, illetve megfelelő mennyiségű és összetételű táplálkozás.
Magyarország a múltban egyáltalán nem járt az élen ebben, a legegészségtelenebbül táplálkozók nemzete voltunk, de 2010-ben sikerült nagyjából optimális szintre csökkenteni a szénhidrátbevitelt, amit sajnos még mindig nem tudott magával húzni a zsírbevitel aránya. Így hiába van pozitív változás az egyik oldalon, ha a másik oldal ellensúlyozza a javulást, ami így nem tud megmutatkozni a grafikonokon.
A magyarok alig 20%-a sétál rendszeresen
Magyarország rendkívül rossz uniós helyezését egyébiránt annak is köszönhetjük, hogy a lakosság ötöde naponta alig 10 percnyi sétára sem szánja el magát, és a felnőtteknek mindössze fele végez viszonylagos rendszerességgel intenzív testmozgást, ami Németországban például 80-85 százalékra tehető.
Egy több mint ezer embert érintő, éppen ezért reprezentatív mintának tekinthető lakossági piackutatás során derült fény továbbá arra is, hogy a fenti adatok sajnos a későbbiekben sem változtak túlzottan. 2010-ben ugyanis még mindig minden második magyar lakos BMI indexe 25 feletti pontot ért el, vagyis a lakosságnak több mint a fele kisebb vagy nagyobb mértékben, de el volt hízva. A napvilágra került adatokból tisztán kivehető, hogy a 18 év felettiek körében már minden második lakos túlsúllyal küzd.
Ennek a rétegnek a kétharmada enyhén túlsúlyosnak tekinthető, tehát BMI értéke 25 és 30 pont között van, egyharmaduk azonban már a jelentős túlsúlyosok táborát gyarapítja, akik nem is tudják, hogy mielőbb orvosi kezelésre van szükségük, máskülönben az elhízás visszafordíthatatlan egészségügyi problémákat is kiválthat.
Mozgás helyett inkább evéssel fogynánk
Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakosságban a korábbi felmérések eredményeihez képest egyre inkább megmutatkozik a hajlam az egészséges életmód irányába – noha ez még csak a táplálkozásban mutatkozik meg.
A 18 éven felettieknek ugyanis:
· mintegy 50 százaléka általában odafigyel arra, hogy mit eszik,
· 15 százalékuk minden nap nagy figyelmet fordít az egészséges étkezésre,
· a maradék 35 százalékot egyáltalán nem érdekli, hogy mit és mennyit eszik.
A 40 év felettiek a legelhízottabbak
Az országban jelenleg a 40 év felettiek korosztályában találunk a legnagyobb arányban elhízottakat: a kérdéses szegmensben 60-75 százaléknyi a túlsúlyosak száma, ami általános mozgásszegény életmóddal is párosul.
A fiatalabbak esetében az elhízás nem ennyire gyakori (átlagosan 20 és 35 százalék), de ők is ugyanolyan mozgásszegény életmódot folytatnak, így a 18 és 40 év közöttieknek mindössze fele mozog rendszeresen.
A legkisebbek helyzete is aggasztó
Szintén ijesztő a helyzet, ha a legkisebb korosztályt vesszük figyelembe.
Egy egészen friss, 2013-ban készült kutatásból az derül ki, hogy már minden ötödik magyar gyermek elhízottnak tekinthető.
Tavaly a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának kutatásában 16 ezer gyermek vett részt, és az öt-hat évvel ezelőtti adatokhoz mérten egészen elképesztő eredmények születtek: a korábbi állapothoz mérten jelenleg 40 százalékkal több gyermek esetében mutatkoznak már meg kisebb vagy nagyobb mértékben az elhízás nyomai.
Vagyis míg korábban minden nyolcadik, vagy kilencedik gyermek szenvedett súlytöbblettől, addig ma már minden ötödik az elhízás áldozata. A legnagyobb probléma mégis az, hogy a gyermekek jelentős része nincs is tisztában azzal, hogy elhízottnak tekinthető. Ez komoly egészségügyi problémákkal jár együtt, kijelenthető, hogy a legtöbb esetben a szülő felelőssége áll a háttérben.
A szülők a felelősek
Ez a megállapítás olyannyira igaz, hogy a Bostoni Gyermekkórház tudományos eredményei alapján a szülő már akkor hatással van gyermekének súlyára, így később elhízására is, mikor még magzati állapotban az anyaméhben van.
A tudományos alapokon nyugvó reprezentatív kutatásból kiderült, hogy amennyiben egykismama elhanyagolja magát a terhesség során, vagyis elhízik, akkor étkezési szokásait nem csak továbbviszi magával a szülés utánra – magyarán kisgyermekét is egészségtelenül fogja táplálni, nem törődbe annak következményeivel –, hanem genetikailag az újszülött is sokkal nagyobb hajlandóságot mutat majd az elhízásra.
Éppen ezért általános orvosi vélemény, hogy az elhízás problémáját – ami a fentiek értelmében egyre súlyosabb méreteket ölt –, már gyökereiben el kell fojtani, vagyis a kismamák számára a várandóság időszakában is oda kell figyelniük magukra, hogy gyermekükből ne válhasson túlsúlyos és boldogtalan felnőtt.
Forrás:
