A Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár nagy átalakuláson ment keresztül. A változásokról, jövőbeli tervekről és programokról az intézmény igazgatóját, Kállai Irént kérdeztük.
A Bihari Múzeum és a Sinka István Városi Könyvtár január óta városi fenntartásban, közös irányítás alatt áll, amelynek szeptember 1-jétől ön a vezetője. Milyen változásokat hozott az összevonás az intézmény életébe?
Korábban a Bihari Múzeum a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága tagintézménye volt, viszont 2013. január 1-jétől az igazgatóság széthullott és a vidéki egységek a települési önkormányzatokhoz kerültek fenntartásba. Berettyóújfalu képviselőtestülete úgy döntött, hogy összevonja a múzeumot és a könyvtárat, már csak azért is mert mindkettő közgyűjtemény, ráadásul egy épületben van. Így januártól Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár lett az intézmény neve, igazgatója pedig Faragó-Flaskai Béláné, a könyvtár igazgatója maradt. A múzeum és a könyvtár egy intézményként, de külön szakfeladaton működött és működik mai napig is. Az igazgatónő nyugdíjba vonulását követően pályázatot írtak ki a vezető pozícióra, amelyet megpályáztam, majd elnyertem a titulust. Ez idáig külön működött a könyvtár és múzeumi egység, egy épületben, de ezután az egészet egy csapatként szeretném kezelni. Az intézmény dolgozói eddig is segítették egymást, de ezt az együttműködést még jobban szeretném elmélyíteni. Ettől függetlenül mindkét egységnek megmarad a speciális szakmai feladata, vezetője. A közművelődési tevékenységet, a pályázatokat: a múzeumit és a könyvtárit is szeretném egy kicsit egy kézben tartva, egységesen kezelni. A logónk is közös lett, a múzeum korábbi emblémájába az volt írva, hogy Bihari Múzeum 1974, most pedig, hogy Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár. A képen az épület és a Csonka torony van összedolgozva, amely L. Ritók Nóra grafikus művész alkotása. A könyvtárnak korábban nem volt logója, így nem veszett el semmi, csak a múzeum által 10 éve használt és már jól ismert az épületet és a tornyot ábrázoló kép most már mind a két egységet képviseli.
A látogatók mit vehetnek észre az összevonásból?
A látogatók esetleg azt vehetik észre, hogy talán többször lesz bezárva a könyvtár néhány órára. Ez viszont azt jelenti, hogy ilyenkor mindig rendezvény van az intézményben, amelyek nyilvánosak, így bárki részt vehet rajtuk. Végeredményben még sincs zárva az intézmény, csak ideiglenesen szünetel például a kölcsönzés, vagy a fénymásolás.
Milyen korosztály látogatja leginkább az intézményt?
Teljesen változó, nagycsoportos korú óvodásoktól kezdve a diákokon át a nyugdíjasokig sokan megfordulnak nálunk. A családi délutánjainkra még az óvodás kortól is kisebb gyerekek is jönnek a múzeumba szüleikkel, nagyszüleikkel, vagy testvéreikkel. A könyvtárba már óvodás kortól elkezdődik a beszoktatás, az ismerkedés a könyvekkel, de az intézményi egységnek van két zömmel nyugdíjasokat összefogó csoportja is (olvasókörök). Ők hetente, kéthetente rendszeresen összegyűlnek, amikor is megbeszélik az olvasási élményeiket.
A múzeumnak eddig is voltak együttműködési szerződései az oktatási intézményekkel, amelyeket most tervezünk megújítani a sok átszervezés (múzeumi, oktatási) után. Intézményünk 3-4 éve nem csak a város, hanem a térség általános iskoláival is kötött együttműködési megállapodásokat. Ha a pedagógus itt akarja tartani az óráit és a munkatársak csak az előkészítésben segítenek, s nem használnak fel semmilyen múzeumi alapanyagot, akkor a múzeumpedagógiai óráért még díjat sem kell fizetni. Díjtalanul használhatja a pedagógus a kiállító termeket az óráin, a vízivilág terem kitűnő hely egy környezet óra megtartására, de a régészeti terem is érdekesebbé tehet egy történelem órát. Ha mi tartjuk az órákat, akkor egy jelképes összegért, érdekes, élménydús, - témától függően akár duplaórás - foglalkozáson ismerkednek meg egy-egy kiállítóteremmel, témával, amihez általában kézműves tevékenység is kötődik. Programcsomagjainkkal akár fél napot is el lehet tölteni a múzeumban úgy, hogy közben 3-4 féle témát is feldolgozunk s jelképes vagy valóságos bihari tarisznyánk nemcsak sok új információval, feladatlapokkal, hanem saját készítésű tárgyakkal is megtelik. Van sok-sok népi játékunk is, amelyek még a testnevelés órát is pótolják. Ezeken a foglalkozásokon, az udvaron lehet korabeli népi mozgásos játékokat kipróbálni a múzeum munkatársának vezetésével. Arra is van lehetőség, hogy a múzeum kihelyezett népi játék foglalkozást tartson az iskolában. Ezt már az idén is többször megtettük, szerte a járásban, iskolákban, táborokban vagy a falu Nagykereki, Mezősas, Gáborján, Kismarja, Esztár egy-egy eseményén.
Az állandó kiállítás mellett milyen újdonsággal várja a múzeum a látogatókat?
Mindig újulunk, az állandó kiállítás mellett mindig vannak időszaki kiállításaink, 3-5 darab évente az időszaki kiállító teremben. Most például Sinka Istvánra emlékezünk. Évente 4-5 rendhagyó kiállítást is szervezünk az előadóteremben, most az őszi fesztivál kapcsán a középiskolás korosztály segítségével nyíltak rendhagyó kiállítások. Ezen kívül van a hónap műtárgya sorozatban is mindig meg megújuló kiállítási egység, mini kiállítás.
A jövő évi Múzeumok Éjszakáját már megtervezzük, a pályázat is be van adva a megvalósításához. 2014-ben az első világháború kitörésének 100. évfordulója kapcsán, és mivel van egy „Játék-had- történet” című állandó kiállítási egységünk is, így a katonaélet lesz a fő téma. Már elmentek a felkérő levelek a Bocskai dandárhoz, a Gábor Dénes Katonai Szakközépiskolához és a minisztérium illetékes főosztályaihoz. Várhatóan a Bihari térségről jeles katonaemberek életrajzaival, katonai emlékművekről is tartanak majd a szakemberek előadást. Nagyon szeretnénk, ha eljönne hozzánk egy katonazenekar is, továbbá lenne fegyver- és közelharc bemutató, de lesz kiállítás magángyűjtők ereklyéiből, és a katonaéletből maradt relikviákból is. A többi legyen meglepetés!
A Múzeumok Éjszakáján jóval több látogató érkezik az intézménybe, mint egy átlagos napon. Ön szerint hogyan lehetne még több fiatalt bevonzani a könyvtárba és a múzeumba?
Mindent próbálunk elkövetni, hogy fiatalok is használják a könyvtárat és a múzeumot. Újabban már nagyon sokan az internetről szednek információkat és már kevesebb szakdolgozat készítővel találkozunk kutatóként a múzeumban is. Viszont nincs minden fent az interneten. Jó lenne, ha a fiatalok egyre többet használnák a könyvtárat, a kézi könyveket, valamint a múzeum gyűjteményeit, dokumentumait is. Ha valakinek van egy témája például a két világháború közti időszakról, akkor érdemes kutakodni, mert nagyon sok minden megtalálható nálunk is, nem csak a debreceni levéltárban. Ezeket kellene a fiataloknak felfedezni, főleg az egyetemista és a középiskolás korosztálynak, akik már tudják, hogy mit szeretnének a későbbiekben tanulni, milyen témát kutatnának. Sok anyagot tudnánk ajánlani is nekik, s valóban eddig nem kutatott ismereteket, dokumentumokat dolgoznának fel, adnának közre. A múzeumnak is van egy szakkönyvtára, de ez a könyvtár nem kölcsönző könyvtár, tehát innen nem lehet hazavinni a kiadványokat, csak helyben olvasni, kifotózni, fénymásolni a szükséges oldalakat.
Miben másabb most az intézmény alapelve, mint évtizedekkel ezelőtt?
Azok az óvodások, akik egy 10 alkalmas élmény dús szakkörre járnak az intézménybe, iskolás korukban már biztosan örömmel jönnek vissza a múzeumba és a könyvtárba is. Lassan alsó tagozatból is kinövő diákjaink vannak, akik rendszeres látogatói intézményünknek. Bennük már nincs meg az a sztereotípia, mint az idősebbeknél, hogy a múzeumban csendben kell lenni, és semmihez sem lehet nyúlni, úgy mint évtizedekkel ezelőtt. Ma már a múzeumok zömében, így a Bihari Múzeumban is élet van, sőt zajlik az élet. Az információ és a tudás mellett élményt is kapnak a látogatók. Nálunk megfoghatják a tárgyak egy részét, kipróbálhatják a műtárgymásolatokat, vagy felpróbálhatják az egyes viseleti darabokat, mivel így kerül hozzájuk igazán közel a téma és így értik meg jobban a lényeget, a korszakot, az életmódot. Ezt így egy interjúban elmondani nagyon nehéz, ezt látni kell, sőt ki kell próbálni. Jöjjenek a múzeumba és a könyvtárba, látogassák programjainkat.