2013. július 1-től több jogszabályváltozás is érvénybe lépett, valamint újabb intézkedések, módosítások bevezetésére is sor került. Alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Új Btk. - Hatályba lépett az új büntető kódex
Ma lépett hatályba az új, a korábbinál több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.), amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállította le a büntethetőség korhatárát, szigorított egyes büntetési tételeket, bevezetett új büntetési nemeket, például az elzárást, új bűncselekményként a jogellenes termőföldszerzést és a gazdasági csalást, megszűntek a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok és szigorodott az ittas vezetés szabályozása is.
Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltött gyermekek is büntethetők lesznek, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek - legsúlyosabb büntetésük 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.
A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedett, az életfogytig tartó szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével lehet feltételes szabadság.
A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, például, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.
Új büntetési nem a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál 3-tól 30 napig, felnőtteknél 5-től 90 napig lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektől eltiltás, amely 5 évig tarthat, és azzal szemben lehet alkalmazni, aki a sportrendezvényen, oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el.
Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével függ össze. A kapcsolati erőszak része a gazdasági kényszerítés, azaz ha valaki elvonja a közös vagyontárgyakat, a jövedelmet és emiatt társa nélkülözik.
A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekmény, amely 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűntek. Szigorodott az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje is bűncselekménynek számít. Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minősített eset, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Nemzeti jelkép megsértése a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Több bűncselekmény - így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás - már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.
Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény. Megmaradnak a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a "három csapás".
Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott. Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve.
Rezsicsökkentés - Tíz százalékkal olcsóbb a víz- és a csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás és a szippantás
Csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is július 1-jével a lakossági rezsicsökkentés részeként.
Az Országgyűlés április 29-én döntött arról, hogy a földgáz, az áram és a távhő árának január 1-jén megvalósult csökkentése mellett előírja a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentését is július 1-jével.
A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkennek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért - 2014. december 31-éig - a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.
A fideszes Németh Szilárd és Ékes József javaslatára elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
A szenyvízszippantás árának 10 százalékos csökkentéséről június 21-én döntött a parlament a fideszes Németh Szilárd javaslatára. A döntés értelmében július 1-jétől a szennyvízszippantásért mindenütt tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a január 31-i árakhoz képest. A díjcsökkentésről a szolgáltatóknak részletes tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleknek, és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is igazolniuk kell az előírtak teljesítését.
Olcsóbb lett 10 százalékkal a propán-bután (PB) gáz is július 1-jétől. Az Országgyűlés június 3-án fogadta el a földgáztörvény módosítását, amelynek értelmében július 1-jétől a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután- (PB-) gáz is hatósági áras és 10 százalékkal olcsóbb lesz.
Szintén július 1-jével feleződött a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 1 egységnyi munkaráfordításának az ára. A kémények ellenőrzésekor az egységnyi ráfordítás eddig 4 ezer forint volt, a módosítás után 2 ezer forint lett. A kéményseprés árát kormányrendelet határozza meg.
A kéményellenőrzés tartalma nem változik: az műszaki felülvizsgálatból és az összekötő elemek ellenőrzéséből, tisztításából áll. Az átlagos munkaráfordítás nem több 1 egységnél.
E-útdíj - Indul a használatarányos útdíjfizetés
Használatarányos útdíjat (e-útdíjat) kell fizetni a magyar gyorsforgalmi és főutakon a 3,5 tonnánál nehezebb teherautóknak hétfőtől.
A fizetendő díj a jármű tengelyeinek számától és a motor környezetvédelmi besorolásától függ: a kéttengelyes tehergépjárművek után gyorsforgalmi utakon bruttó 49,90 forint, főutakon bruttó 21,23 forint, a háromtengelyes kategóriában gyorsforgalmi úton bruttó 70,02 forint, főúton bruttó 36,75 forint, míg a négytengelyesek után gyorsforgalmin bruttó 108,38 forint, főutakon bruttó 67,60 forint kilométerenként. A környezetvédelmi besorolásnál az előbbi díjak szorzója 0,8-1,2.
Aki viszonylati jeggyel akar közlekedni, annak nem kell regisztrálnia magát az útdíjfizetési rendszerben, viszont sorba kell állnia a jegyért, és ki kell számítania, hogy hány kilométert akar a fizetős úton haladni. Nyithat előre feltöltött számlát is, ekkor elektronikusan fizethet, viszont ennek feltétele az előzetes regisztráció.
Aki fedélzeti eszközt használ, annak mindenképpen regisztrálnia kell, és szükséges egy előre feltöltött számla, amelyről csak az útdíj fizethető. Az utólagos fizetéshez külön szerződést kell kötnie a fuvarozónak az Állami Autópálya Kezelő Zrt-vel (ÁAK).
Több fuvarozó szervezet szerette volna elérni a rendszer indításának elhalasztását, arra hivatkozva, hogy nem volt kellő idő megfelelően felkészülni az új rendszerre.
Az elektronikus útdíj informatikai rendszerét hétfő hajnalban túlterheléses támadások érték, ezért 1 és 3 óra között üzemszünetet rendelt el az ÁAK. Ez idő alatt a 3,5 tonnánál nehezebb teherautók díjmentesen használhatták a teljes díjköteles úthálózatot. Az ÁAK tájékoztatása szerint a kijelölt és jogosult állami szervek megkezdték a támadások ügyében a vizsgálatot.
Trafik - Nyitnak a nemzeti dohányboltok
Több mint 5000 nemzeti dohánybolt nyílik meg, július 15-től pedig már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságai szinte valamennyi engedélykérőnek kiadták a trafikok nyitásához szükséges működési engedélyeket, így a vámhatóság részéről nincs akadálya a trafikok július elsejei nyitásának - közölte a NAV még pénteken az MTI-vel. A hivatalhoz a legutóbb közzétett adatok szerint 5310 engedélykérelem érkezett, amelyből 5258 engedélyt már ki is adott a NAV.
Légrádi Petra, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing- és kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy 5297-en vállalták a július elsejei nyitást, amelyet a zrt. ellenőriz is.
Hozzátette: 1415 olyan település van, ahol nem volt eredményes pályázat az első kör után; de ezekre újabb pályázatot írtak ki, amelyet július elsejéig lehetett beadni. Ezen pályázatok kapcsán a törvényben foglaltak szerint 6 hónapon belül eredményt hirdetnek.
Légrádi Petra emlékeztetett arra, hogy a törvény alapján ha egy településen eredménytelen volt a koncessziós pályázat vagy megszűnt a trafik, az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., illetve az általa feljogosított személy útján is gyakorolhatja az árusítási jogosultságot az eredményes pályázatig.
Berettyóújfaluban 8 nemzeti dohánybolt nyílt július 1-jén és az első nap után általánosságban elmondható, hogy a forgalom igaz elmaradt az elvárttól, de ez érthető, hiszen július 15-ig még a megszokott helyeken is kapható dohányáru, a meglévő készlet erejéig. - a szerk.
Nem jár nyugdíj és fizetés egyszerre a közszférában
Az állami szférában dolgozók - a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervek tagjai - nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg júliustól.
A kormány tavaly év végén tette közzé azt a határozatát, amely kimondta, meg kell szüntetni a nyugdíjas korú közalkalmazottak és kormányzati dolgozók jogviszonyát. Az egyetemeken, főiskolákon oktatók azonban mentességet kaptak a kötelező nyugdíjazás alól, és rögzítették, hogy indokolt esetben mások is továbbfoglalkoztathatóak.
Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött ugyanakkor arról is, hogy az állami szférában dolgozó továbbfoglalkoztatott nyugdíjas korúak nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést. A dupla ellátást április 30-ig kellett bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak, július 1-jétől pedig már nem jár a nyugdíj annak, aki amellett dolgozik. Az öregségi nyugdíj szünetelése alatt a dolgozó továbbra is nyugdíjasnak minősül. Ha megszűnik a munkaviszonya, ezt igazolnia kell, és újra kézhez kapja a nyugdíját.
Az egyik leginkább érintett ágazatban, az egészségügyben csaknem az összes, a nyugdíjáról lemondó munkavállaló továbbfoglalkoztatási kérelmét támogatta a kabinet. Ők illetménykiegészítést kaphatnak, amelynek maximális nettó mértéke megegyezik a mindenkori kieső ellátás összegével.
Szabó Máté ombudsman szerint a közszférában dolgozó nyugdíjasok kettős juttatásának tilalmáról szóló rendelkezés szemben áll a tulajdonhoz való joggal és a vagyoni értékű jogok védelmével, ezért az alapvető jogok biztosa május közepén az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a rendelkezés megsemmisítését.
Csökkentek a roamingdíjak az EU-ban
Tovább csökkentek az Európai Unión (EU) belüli mobiltelefonálás és adatküldés roamingdíjai, amelyeket a magyarországi mobilszolgáltatóknak is alkalmazniuk kell.
A 2012. június 13-án kihirdetett európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az unión belüli barangolás esetén a kezdeményezett hívások díja 2013. július 1-jétől majdnem 15 százalékkal, a fogadott hívásoké megközelítőleg 10, az SMS-küldéseké 8,2 százalékkal csökkent. A mobilinternetezésért harmadával kevesebbet kell fizetni mostantól az Európai Unión belül, beleértve a most csatlakozott Horvátországot is.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) korábbi közleménye szerint a hatóság ellenőrzi a mobilszolgáltatókat, hogy a gyakorlatban is érvényesítik-e az uniós rendelet miatt csökkent roaming díjakat.
A közlemény szerint egy megabájtnyi adatforgalomért az eddigi 259 forint helyett 171,50 forintot kell fizetni. A mobiltelefonról indított hanghívások percenként 106,80 forint helyett 91,40 forintba, a fogadott hívások 29,40 forint helyett 26,60 forintba kerülnek, a küldött SMS-ek darabára pedig 33,20 forintról 30,40 forintra csökkent.
A szolgáltatók a feltüntetett összegeknél drágábban nem adhatják szolgáltatásaikat, ugyanakkor ennél alacsonyabb árakat alkalmazhatnak.
Az NMHH közleménye felhívja a figyelmet arra is, hogy külföldi mobilhasználat során egy kis odafigyeléssel maguk az előfizetők is sokat spórolhatunk a mobilszámlán. Az okostelefonokat és táblagépeket érdemes úgy beállítani, hogy ne kapcsolódjanak maguktól a hálózathoz, mert az alkalmazások automatikus frissülése jelentős adatforgalmat generálhat, ami után fizetni kell. Utazás előtt érdemes továbbá tájékozódni saját szolgáltatók, illetve a célországban működő szolgáltatók roamingdíjairól. A célország szolgáltatói közül érdemes azt kiválasztani és annak a hálózatát használni, amelyik a legkedvezőbb roamingtarifákat ajánlja.
A három legnagyobb magyarországi mobilszolgáltató a roamingoláshoz különböző csomagokat is ajánl, ezekben általában jelentős adatkedvezmények szerepelnek, gondolva az okostelefonjukat aktívan internetezésre is használókra.
A Magyar Telekom Travel & Surf elnevezésű roaming adat-díjcsomagjaiban nyújt nyári akciós kedvezményt július 1-jétől augusztus 31-ig. Az M csomag a promóció ideje alatt 50 megabájt helyett 150 megabájt adatforgalmat nyújt 1490 forintért, 24 órás érvényességgel. Az L csomag heti 6990 forintért 250 megabájt adatforgalmat tartalmaz a havidíjas előfizetést használó ügyfelek számára. Az akciós csomagokat a szolgáltató vállalati ügyfelei is igénybe vehetik.
A Vodafone Európa Napijegyével a külföldön tartózkodó ügyfelek fix, 990 forintos napidíjért cserébe megtarthatják hazai perc- és SMS-díjaikat, és ingyen fogadhatnak hívásokat, továbbá a társaság megduplázta a napijegy eddigi adatforgalmát, amely így 100 megabájtot tartalmaz. A szolgáltatást az előfizetéses és a feltöltőkártyás ügyfelek is használhatják. Az adatkeret a társaság tájékoztatója szerint akár napi 50-100 weboldal böngészését, 200-300 e-mailt küldését vagy fogadását, és 10-15 kép Facebookra feltöltését teszi lehetővé. Hozzáteszik, hogy az új, maximált roamingdíjak alapján 990 forint mindössze 37 percnyi hívásfogadásra vagy kicsivel kevesebb, mint 6 megabájt internetezésre elegendő.
A Telenor három vagy tíz napra szóló TravelSure Net adatcsomagokat kínál. A kisebbik csomag 3 napon át biztosít 15 megabájt internetezési lehetőséget 990 forintért, a 10 napos csomaggal pedig 200 megabájt adatforgalom használható fel 6990 forintért. Csomag nélkül az 1-es zónában a napi GPRS-adatforgalom maximuma bruttó 1475 forint a Travel Sure Net díjszabása szerint. Az adott napon 3 megabájt adatforgalomig az ügyfeleknek kilobájtonként 0,48 forintot kell fizetniük, ugyanakkor 3 és 10 megabájt között már díjmentes a külföldi internethasználat. A napi 10 megabájt adatforgalom elérését követően a Telenor a költségkontroll érdekében korlátozza az internetelérést.
A honvédelem területén is több változás lép életbe
A katonai szférát érintően több változás lép életbe júliusban: a vezérkari főnök kinevezése meghatározott időre, 5 évre szól, amely egy alkalommal újabb 5 évvel meghosszabbítható. Erősödik az úgynevezett szolgálati érdekből történő döntéshozatal, meghosszabbodik az egyes rendfokozatokban eltöltendő idő, míg a rászorulók lakhatási támogatása, illetve az indokolatlan lakásjuttatások elkerülése érdekében több jogszabályi garancia lesz a jövőben.
A honvédek jogállásáról szóló törvényt (hjt.) 2012. december 11-én fogadta el az Országgyűlés, a rendelkezések nagyobb része július elsején lép hatályba.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel azt közölte: a hjt. megalkotásának elsődleges célja, hogy harmonizáltan újraszabályozza a többletkötelezettségeket és többletjogosultságokat tartalmazó szolgálati viszonyt, mint sajátos közszolgálati viszonyt. A szabályozás a "közpénzek takarékos felhasználására, a bürokrácia csökkentésére, a személyügyi folyamatok egyszerűsítésére, a jogállás indokolt sajátosságainak megtartása mellett a közszolgálati életpályák összehangolására és a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalására irányult".
A hjt. rendelkezései szerint a vezérkari főnöki kinevezés a jövőben - a jelenlegi határozatlan időtartam helyett - 5 évre szól, amely egy alkalommal újabb 5 évvel meghosszabbítható. Az előmenetel során az egyes rendfokozatokban eltöltendő időt - a humánstratégiával összhangban - megemelik. Ezek mellett a katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása esetén a hjt. nem ad lehetőséget arra, hogy a szolgálati jogviszonyt egyéb jogcímen, kedvezőbb feltételekkel szüntessék meg. Rögzíti továbbá, hogy a munkáltatói döntések továbbra is történhetnek az állomány tagjának kérelmére vagy beleegyezésével, de alapvetően a szolgálati érdekből történő munkáltatói döntéshozatal vált elsődleges szabállyá.
A hjt. mellett az idén június 10-én elfogadott - a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló - törvény nyomán is több változás lép életbe júliustól. A HM közlése szerint mindez a nyilvántartások egységes szemléletű szabályozását - a honvédelmi célú adatkezelés komplex, egy helyen történő meghatározását - oldotta meg, amelynek megalkotása az elektronikus adatkezelés minél teljesebbé tétele érdekében vált szükségessé.
Az új jogállási törvényhez kapcsolódóan is több rendeletet módosított a tárca, ezek között például a HM által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló rendeletet. A HM megfogalmazása szerint az új szabályozás "a honvédségi lakhatási támogatási rendszert kívánja racionalizálni úgy, hogy - a vagyongazdálkodási érdekek érvényesítése mellett, nagymértékű és racionális keretek között - segítséget tudjon nyújtani a támogatásra szoruló családoknak". A HM-rendelkezésű lakások hasznosítását illetően új szabályokat határoztak meg, továbbá a kormány "lakossági eladósodottság csökkentésére irányuló" törekvéseivel összhangban - munkáltatói kölcsön-végtörlesztési rendelkezéseket vezetnek be, de az új szabályozás fokozott garanciákat is nyújt az indokolatlan lakásjuttatások elkerülésére - írta a HM.
A kegyeleti gondoskodásról és az ahhoz kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló szabályozás módosítása nyomán bővül az elhunyt honvéd tiszt-jelöltek és altiszt-jelöltek kegyeleti minősítésének lehetősége, a "Magyar Honvédség halottjává" történő nyilvánítás esetében a jelenlegi, általános meghatározást pontosították. Új szabályként pedig rendelkeztek arról, hogy a Hősök parcellájában a "Hősi halottá" nyilvánítottak emlékének méltó megőrzése érdekében központi emlékművet állítanak a jövőben.
Az összeállítás forrása: MTI