Legalábbis, ha a lelkünkbe tekintünk, be kell látnunk, hogy néha hibázunk mi is. De ez valahol természetes, hisz emberek vagyunk. Lényeg, hogy ne túl későn jöjjünk rá, és lelkiismeret-furdalás nélkül, de legyünk képesek változtatni. Ne legyünk merevek a nevelésben, de állítsunk korlátokat, amit a gyermekeket körülvevő felnőttek következetesen, és egységesen betartanak. 

 

Milyen korlátokra gondolok? Legfontosabb a napirend, hisz a kisgyerekeknek még nincs kialakult időérzékük, ezért ez ad támpontot, segíti az eligazodásukat, a tájékozódásukat a mindennapjaikban. 

Gondoljunk csak bele, ha nincs rendszer, rend az életünkben a mi fejünk felett is összecsapnak hullámok, nem tudunk dolgozni, zaklatottá válhatunk, nem lesz időnk sem munkára, sem pihenésre, sem a családtagjainkra. 

A jó napirend keretét az étkezések időpontjai adják, és ebbe épül be a játék, a levegőzés, pihenés, egyéb tevékenység.

A kisgyermekek életében a rendszeresség a biológiai szükségletének kielégítése mellett megkönnyíti számukra az időbeli tájékozódást –megtanulják, mi miután következik-, elősegíti alkalmazkodási képességük fejlődését, biztonságérzetük kialakulását. 

A legideálisabb a gyermekek számára, ha a családi napirend összhangban van a bölcsődei, és óvodai napirenddel. Ezzel hozzásegítjük gyermekünk kiegyensúlyozott életritmusának kialakítását.

 

Odafigyelünk-e kellően erre?