A margittai Dr. Pop Mircea Városi Kórház méltán lehet büszke, nemcsak fejlődésére, hanem belgyógyász szakorvosaira is. A nemrég nyugdíjba vonult Bódiss Ferenc belgyógyászt szülőfalujában díszpolgárrá avatták, Kékedi Imre doktort lovagi címe, fotóművészet iránti szenvedélye teszi különlegessé. Dr. Györfi Andrást sem csak a rendelőből ismerik a margittaiak. Az Ő szenvedélye a fizika. Dr. Györfi András belgyógyász főorvossal beszélgettünk.
Györfi doktor 1960-ban született Bukarestben, édesapja matematikus, édesanyja irodalmár. A főváros magyar iskolájában végezte tanulmányait, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen diplomázott 1986-ban. Államvizsgáját a biokibernetika témakörben írta és védte meg. Rövid ideig az érmelléki Asszonyvásárán teljesített általános orvosi szolgálatot, majd a margittai mentőállomáson volt mentőorvos. Ezt követően belgyógyász szakképzésre jelentkezett, mialatt alkalma volt Glasgowban, a Royal Infirmary kórházban is dolgozni, ahol alaposabban megismerkedhetett az ultrahang-diagnosztikával is. 1991 óta gyógyít a margittai kórház belgyógyászatán, 1995-től főorvosként, Doppler ultrahang-diagnosztikával is foglalkozik.
Első generációs orvos a családjában, ám nem az utolsó. Felesége Györfi (Nagy) Cecilia, akivel az egyetem alatt ismerkedett meg, háziorvos, a város legnagyobb háziorvosi praxisa az övé. (A doktornő már orvoscsaládban született, hiszen édesapja Margitta hírneves orvosa, Dr. Nagy Kálmán volt, akit a szegények orvosaként tartottak számon.) Lányuk Orsolya Marosvásárhelyen neurológus rezidens, ám fiuk Tamás inkább az informatikát tartotta érdekesebbnek. Ő Kolozsváron szoftvermérnök.
Matematikus és irodalmár szülők mellett, miért az orvosi hivatást választotta?
A komplex problémák megoldása valamint a más embereken való segíteni akarás vonzott.
Mennyire érzi megbecsültnek magát, mint orvos?
Romániai viszonyok között nehéz ilyet kijelenteni, de én megbecsültnek érzem magam. Más itt az orvos megítélése a társadalom szempontjából: eszközök, ellátottság és túlterheltség terén egy a tízhez a viszony Európa boldogabb feléhez képest. Az ő javukra persze.
Az internetes madarak azt csiripelték, hogy Ön egy diagnosztikával kapcsolatos találmányát szabadalmaztatta. Mesélne erről?
2008-ban kaptam meg a Találmányi Hivatal (OSIM) 121981-es számú szabadalmi oklevelét egy olyan új eljárás kidolgozásáért, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligenciának az orvosi diagnosztikában való alkalmazását. Ez a mellkasi fájdalom információszegény környezetben való kórismézését teszi lehetővé. Eddig egyedül jómagam alkalmazom, még nem került klinikai alkalmazásra.
Térjünk át kicsit a fizikához. Hogyan kötődik egy belgyógyász főorvos, aki naponta a kórházban gyógyít, az elméleti fizikához?
A legkomplexebb szervezet az emberi szervezet, vizsgálatához és megértéséhez szükség van a modern tudomány valamennyi eszközére. Az emberi szervezetben különböző folyamatok mennek végbe, amelyekhez a biológia és kémia mellett elengedhetetlen a fizika ismerete.
Honnan ered a könyvírás ötlete?
Ez a kilencvenes évek végére vezethető vissza. Tamás fiam rosszkedvűen jött haza az iskolából, hogy már megint fizikát kell tanulnia, ami nagyon unalmas. Megnéztem a fizikakönyvét és el kellett ismernem, hogy az akkori tananyag a képletek tanulására helyezte a hangsúlyt. Leültünk, s megpróbáltuk kicsit másképp értelmezni a fizikát, amivel megnyílt számunkra egy érdekesebb világ. Azóta a fiamnak nem unalmas a fizika, jómagam pedig elgondolkodtam, hogy próbálkozhatnék egy ismeretterjesztő jellegű könyvvel.
Nem első műve ez önnek. Mondana néhány szót a könyveiről?
2010-ben jelent meg a Pallas Akadémia Kiadó gondozásában első művem, a Kalandos Fizika, Egy viking portya története a húrelmélet és a kozmológia felségvizein című könyvem. Második könyvem a Rejtélyes fizika, Atlantisz és a kézirat titka, egyfajta átmenetet képez a tudományos népszerűsítő irodalom és a kalandregény között. A kerettörténeten keresztül lassacskán átdereng a mű valódi mondanivalója, mely tulajdonképpen egy sajátos bevezetés lenne a modern fizika aktuális problémáiba. A könyv ezen fizikával kapcsolatos részeit a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem Fizika-karának professzora, Dr Nagy László lektorálta, a mondanivaló befogadását segítő ábrákat és olajfestményeket pedig Margitta festője, Papp Gábor készítette. A könyv a magyarországi Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.
Milyen fogadtatásban részesül egy elméleti fizikával foglalkozó belgyógyász?
Nagyon sokan meghökkennek. Nem vagyok ebben úttörő, hiszen Nicolaus Kopernikusz és Thomas Young is képzett orvosok voltak, hogy csak néhány példát emlÍtsek. Véleményem szerint manapság nem elegendő csak egy dologhoz érteni. Egy nyitott embernek ismernie kell más tudományágak alapfogalmait is, hogy meg tudjuk állni a helyünket és szerintem a fizika ismerete – mely végülis az alapja a kémiának, biológiának, anyagtudományoknak, stb – igen alkalmas segítsége lehet minden szakembernek.
Doktor Úr! Mivel tölti szabadidejét, ha egyáltalán van ilyen?
Nagyon szeretek a ház körül tevékenykedni, kedvencem a kertépítés, valamint rengeteget sétálok a kutyámmal. Emellett A nemzetközi Rotary Club margittai szervezetének is tagja vagyok, karitatív rendezvényeket szervezünk, s megpróbálunk segíteni az embereken.
Mit tudhatunk jövőbeni terveiről? Várható új könyv, esetleg egy újabb találmány?
Készül az új könyvem, mely a Gondolkodás geometriája címet viseli. Témája nemcsak a gondolkodás élettanáról és alapjairól szól, hanem a tudás felelősségéről is.
Rejtélyes fizika című könyvének mikorra várható a bemutatója?
A bemutatóra szeptember 26-án, szerdán 19 órai kezdettel kerül sor a margittai Polgármesteri Hivatal konferenciatermében, amelyre ezúton szeretettel várok minden elméleti fizika iránt érdeklődőt.
