Margittát a néprajzi irodalom, de a lexikonok is az Érmellék egyik központjaként említik, ám figyelembe véve a földrajzi szempontokat, inkább tekinthető Berettyó menti településnek.
A képre kattintva galéria nyílik!
A település neve elsőként 1216-ban bukkan fel, a Váradi Regestrumban, Margueta formában. A települést előbb a Lackfy család, majd a Csáky grófok birtokolták, akiktől a Melki Benedek-rendi apátság vásárolta meg 1852-ben.
Margitta fejlődését nagyban meghatározta, hogy fontos utak kereszteződésénél, különböző földrajzi tájak találkozásánál fekszik. Könnyen elért ide az érmelléki, a hegyközi, de még a szilágysági ember is. Messze földön híres volt a margittai vásár.
Margittát 1967-ben nyilvánították várossá, majd 2004-ben municípiumi rangra emelték, vagyis megyei jogú várossá nyílvánították.
Margitta legnagyobb felekezete a református egyház. Templomuk a város főterén áll, egy a XI. században épült templom alapjain. Az istenházát számtalanszor átépítették és bővítették. A római katolikus hitélet a reformáció ideje alatt szinte megszűnt. Ennek újjászervezése és a jelenlegi templom építése 1722-re tehető. Az ortodox templom az 1930-as években épült.
A város a környék gazdasági, kulturális, egészségügyi és oktatási központja. A margittai városi kórház a térség településeinek lakosságát, több mint 100 ezer embert lát el. 2010-ben elkezdték az egészégügyi intézmény teljeskörű felújítását, bővítését. Oktatás szempontjából 2011 mérföldkőnek nevezhető. Az eddig vegyes tannyelvű iskolában tanuló magyar anyanyelvű diákok birtokba vehették a 2011 szeptemberében induló önálló magyar anyanyelvű iskolát, amely a Horváth János Iskolaközpont nevet kapta. Horváth János margittai születésű irodalomtőrténész, aki Budapesten volt egyetemi tanár, és Kossuth-díjat kapott. Rajta kívül olyan neves szülöttekkel büszkélkedhet a város, mint Horváth Imre költő, Duka János néprjazkutató, folklórgyűjtő, vagy Haragh György zsidó származású szinházi rendező. Az általános és gimnáziumi oktatáson kívül az aradi egyetem margittai kirendeltségén is tanulhatnak a fiatalok a városban.
Margitta lakossága közel 17 ezer fő, a közigazgatásilag hozzá tartozó két falu, Magyarkéc és Genyéte lakosságával együtt. Az önkormányzati képviselőtestület 17 tagú, amelyet Dorel Talpos demokrata párti polgármester és Pocsaly Zoltán, az RMDSZ alpolgármestere vezet. Az RMDSZ az 1989-es változások óta képviseli a település magyar lakosságát. A képviselőtestületben mindig többséget alkot magyar szervezet frakciója. A városban körülbelül 55% a román, 43% a magyar lakosság, míg a maradék 2% igen megosztott.
Városunkban több magyar kulturális és civil szervezet is tevékenykedik, ápolva és fenntartva a magyar kultúrát és hagyományokat. Ezek közül a leghíresebb a Gyöngyvetők néptáncegyüttes, akik 2010-ben megkapták a Magyar Kultúra Díjat. A város egykor híres volt termálfürdőjéről, gyógyvizéről. Napjainkban is igen sokan keresik fel a margittai fürdőt. Aki teheti látogassa meg városunkat, ismerkedjék meg gazdag történelmi múltjával, és kulturális életével. Margitta, Berettyóújfalu testvértelepülése, de hasonló kapcsolatot ápol a szintén anyaországi Kiskőrössel is.
Kép és szöveg:Tőtős Norbert berettyohir.hu
