artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

A közigazgatásilag Margittához tartozó Magyarkécen az első és második világháború hőseinek emléket állító obeliszket a kommunista rezsim alatt ledöntötték, megsemmisítették. Mike Pál helyi református lelkipásztor és Bradács Alíz a margittai körzeti RMDSZ elnökének kezdeményezésére 2012-ben merült fel, hogy újra emlékművet állítsanak a településen a helyi hősöknek.

 

Bradács Alíz körzeti RMDSZ elnök akkor ígéretet tett, hogy egy kopjafát emeltet mind a világháborús, mind az 1848-1849-es forradalom hőseinek és áldozatainak emlékére. Az elnökasszony eleget tett ígéretének, s március 16-án felavatták a kopjafát Magyarkécen, amely Bradács Alíz személyes adománya a településnek.

A március 16-i, vasárnapi megemlékezés ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, melyen Mike Pál lelkipásztor hirdette Isten igéjét, párhuzamot vonva az 1848-as tizenkét pont között, illetve a ma emberének követelései közt.

A megjelent hivatalosságokat köszöntötte Borsi Ernő, a magyarkéci RMDSZ elnöke, aki köszönetét fejezte ki a kopjafáért, s mint református presbiter, Isten áldását kérte az adományozóra, és a jelenlévőkre.

Az ünnepségen részt vett Tasó László, Magyarország országgyűlési képviselője, Nyíradony öt mandátumos polgármestere is, aki ünnepi köszöntőjében a magyar kormány felelősségvállalásáról, a nemzeti hősök harcának máig tartó kihatásáról, valamint a külhoni magyarok megmaradásáról szólt.

Margitta testvértelepülése, az anyaországi Kiskőrös városa is képviseltette magát, Domonyi László polgármester vezetésével, aki beszédében köszönetét fejezte ki a külhoni magyarok felé, hagyományaink, történelmünk ápolása és megtartása végett.

Cseke Attila parlamenti képviselő a szülőföldön való megmaradásról, a kopjafa, mint nemzeti jelkép fontosságát hangsúlyozta. „Azzal, hogy kopjafát állítunk, jelezzük mindenkinek: mi itt születtünk, ez a mi szülőföldünk, mi itt maradandót alkottunk, de üzenünk is a jövőnek, hogy sok-sok év múltán is tudja mindenki, hogy mi itt vagyunk, együtt vagyunk itt a Kárpát-medencében és nem lehet bennünket szétforgácsolni.” – mondta beszédében Cseke Attila.

Az eseményen részt vett a kopjafát elkészítő monospetri fafaragó mester, Szabó István is, aki a kopjafa eredetét, a rajta található szimbólumok jelentését ismertette. Ezt követően Bradács Alíz átadta az adományozó okiratot, Mike tiszteletesnek és Borsi Attila főgondnoknak. Mike Pál lelkipásztor egy-egy emléklappal köszönte meg Bradács Alíznak az önzetlen felajánlást, Szabó Istvánnak a munkát, valamint Géczi-Méhész Levente, helybéli vállalkozónak, aki a kopjafa felállítását és az emlékhely térrendezését végezte.

A templomi ünnepség keretében a Horváth János Elméleti Líceum diákjai szavaltak, valamint az iskola kórusa, Puskás Miklós zenetanár vezetésével adott elő hazafias, megzenésített verseket. Felemelő, csodálatos előadás volt Mike tiszteletes és kislánya Nóra duettje, akik Vörösmarty Szózatát énekelték, majd a Horváth János Társaság vegyeskórusának előadása következett, akik Verdi Nabuccoját adták elő, Szabó Péter margittai római-katolikus kántor vezetésével.

Nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklését követően az ünneplők kivonultak a templomkertbe, ahol Bradács Alíz, a kopjafa adományozója és id. Ördögh Sándor presbiter leplezték le a kopjafát, mely három méter magas, felirata: „IM MEMORIAM, MAGYARKÉC HŐSEINEK”.

Az ünnepség koszorúzással, majd szeretetvendégséggel ért véget.

You have no rights to post comments