Vasárnap délelőtt emlékeztek meg Margittán magyar irodalmunk egyik kiemelkedő vezéregyéniségére, a politikai újságírás úttörőjére, Ady Endrére. A hagyományoknak megfelelően Margittán minden évben megemlékeznek Adyról, aki barátja, a margittai születésű Horváth János Kossuth-díjas irodalomtörténész meghívására többször is járt a Berettyó-parti településen.
A megemlékezés a református műemléktemplomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen Sógor Csaba református lelkipásztor, Európai Parlamenti képviselő hirdette Isten igéjét, majd Kovács Gyula házigazda lelkipásztor és Tyepák László római katolikus tisztelendő osztották meg gondolataikat az emlékezni egybegyűlt margittaiakkal. A rossz idő miatt az iroodalmi műsor és az ünnepi szónoklatok is az istenházában hangzottak el.
Tyepák László szerint Ady a leginkább Istenkereső magyar költőnk. Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, hogy egyetért a tisztelendővel, mivel bizonyos, hogy Ady legkedvesebb olvasmánya és mindig vele lévő könyve a bibliája volt.
Cseke Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője párhuzamot vont az Ady költészetét bírálók és a mai közéleti és politikai vezetést bírálók között. Beszédet mondott még Pocsaly Zoltán, Margitta polgármestere is, majd a szervezők nevében Bradács Alíz, körzeti RMDSZ elnök, aki beszédében egy kiváló Ady vers-montázzsal írta le magyarságunk fogyatkozását, valamint figyelmeztetett a megmaradás mikéntjére.
Az egyházi rendtartás és a politikai beszédek mellett, természetesen nem maradt el az irodalmi műsor sem. A Puskás Miklós zenetanár által vezényelt diákkórus megzenésített Ady-verseket adtak elő kiválóan, míg Krisztik Noémi és Marhási Zsuzsanna szavalattal járult hozzá a megemlékezés ünnepi színvonalához. Kiemelkedő és emlékezetes marad a nagyváradi Szigligeti Színház színművészének, Meleg Vilmosnak az előadása, aki immár visszatérő vendég Margittán.
A templomi egüttlét utolsó momentuma, nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklése volt, majd a jelenlévők kivonultak a templomkertben elhelyezett Ady-szoborhoz, ahol koszorúzással és a Szózat eléneklésével ért véget a megemlékezés.
