A fiatalok soha nem látott nagyarányú győzelmet arattak.
A férfi kézilabdások a szezon és az év utolsó hazai bajnoki mérkőzésén az újonc Kazincbarcikát fogadták. Bár a meccs előtt a vendégek a tabellán mögöttünk álltak, tudtuk, hogy egyáltalán nem lesz könnyű begyűjteni a két pontot. Az sem javított a helyzetünkön, hogy míg a barcikaiak a legjobb felállásukban léphettek pályára, addig nálunk több meghatározó játékos is hiányzott. Várható volt, hogy a két szélsőnk, Kovács Zoli és BucziRoli gyorsaságát, góljait, Bak Tibi keménységét, megalkuvást nem ismerő játékát és Szörnyi Peti megbízható, stabil védőmunkáját nehéz lesz pótolni. Tényleg nem volt az.
Jól kezdtük a meccset, negyedórányi játék után három góllal megléptünk ellenfelünktől. Sajnos, a nehezen megszerzett előnyünk nem tartott sokáig, az agresszívan védekező borsodiak hamar felzárkóztak és némi szerencse is kellett ahhoz, hogy egygólos vezetéssel térhessünk szünetre.
A második játékrészben tovább folyt az izgalmas, férfias küzdelem. A keménység időnként már a durvaság határát súrolta, amiről talán Pardi Laci tudna legtöbbet mesélni. A kézilabda sosem volt egy kisasszonysport, de azért itt is ritka, hogy vért kelljen törölgetni a padlóról és emiatt álljon a játék… Ma már talán az is csoda, hogy ennek ellenére a játékosok higgadtak tudtak maradni és határt szabtak az indulatoknak.
Jó volt a meccs, pörögtek a percek és bár nem játszottunk csúcsformában, de azért bíztunk a győzelemben. Bíztunk, hiszen fontos volt a két pont, az előzetes esélylatolgatásoknál ezt a meccset a „könnyebbekhez” soroltuk. Esetleg, ha a legjobb összeállításunkban játszunk, akkor nem lett volna ilyen nehéz. Így azonban azoknak kellett megoldani a feladatot, akik itt voltak, nekik kellett hozni a megtervezett, elvárt győzelmet. A kazinbarcikaiak pedig érezték, hogy itt a nagy esély, itt a lehetőség, végre megszerezhetik első idegenbeli pontjaikat. Piszkosul akarták. De mi is.
A hajrához soványka vezetéssel értünk. Kucskár mester úgy gondolta, valamit muszáj lesz tenni, hogy az előny megmaradjon, ezért némileg átszervezte a csapatunk felállását. Jakab Sanyi át került baloldalra, Kovács Feri pedig ki jobbszélre, így az utolsó percekben a Kovács, Varga, Pardi, Dandé, Bácsó, Jakab hatosunk védekezett, míg a támadásoknál Bácsó Imi helyett Papp Bandi érkezett. Hogy ez döntés hozta meg a győzelmet, vagy sem, azon lehet vitatkozni. Azt hiszem, hogy szombaton este ezzel a védelemmel néhány percig egy komplett török sereget is megállítottuk volna, sátrastól, háremestől, szultánostól, Jumurdzsákostól. No jó, talán ez aprócska túlzás – főként a hárem, de a srácok tényleg betyár keményen védekeztek! Sáncoltak, blokkoltak, zártak, ütköztek, fogtak, szorítottak, birkóztak. A kitartó harcukat végül siker koronázta és a hajrá a miénk lett! A hálás közönségünk pedig percekig felállva ünnepelte kedvenceit. Nem pusztán illendőségből, nem a győzelemért vagy a remek játékért szólt a taps, hanem azért a sok izzadságért, a veríték és vércseppekért, a meccs után sajgó, fájó testrészekért, a csapat pályán tett hősies küzdelméért.
BMSE – Kazincbarcika 33-30 (14-13)
BMSE: Ékes - JAKAB 5., KOVÁCS F. 9 (4), Varga 5, Dandé 3, PAPP 8, Pekárovics
Csere: Bácsó, Pardi 2, Tóth (kapus), Gál, Szűcs 1, Mező (kapus), Balibán, Zákány
Kazincbarcika: Horváth - Steibinder 4, Dobó 1, Mészáros 14 (8), Szilágyi Sz. 5, Hangos 3, Novák 1
Csere: Bodnár 2, Lezák (kapus), Péntek, Jaskó, Szilágyi Á., Kovács D., Nánási, Hajdú
Hétméteresek: 4/4 illetve 9/8
Kiállítások: 6perc illetve 12perc
Kucskár Imre (BMSE): Igazi vérrel-verítékkel kiküzdött győzelmet arattunk. Jól kezdtünk,de egy kicsit belealudtunk a mérkőzésbeés innentől kezdve szoros volt végig. Ellenfelünk nagyon kellemetlen stílusban játszottés sorozatosan kihasználták hibáinkat. A támadójátékunk végig jól működött, látványos gólokat lőttünk. A végjátékban védekezésbensikerült egymást kisegíteni és a magunk javára tudtuk a mérkőzést. Egyelőretíz pontunk van, ugyan kevesebb, mint tavaly ilyenkor, de ebben a bajnokságban minden egyes pontért nagyot kell küzdeni. Tiszavasváriban fejeződik be számunkra a szezon, megpróbálunk meglepetést okozni.
Závodszki István (KKSE): Úgy gondolom, hogy ezen a mérkőzésen két azonos képességű csapat küzdött egymás ellen. A helyszín és az általunk produkált gyenge kapusteljesítmény döntötte el a meccset. Kicsit lejtett a hazai pálya...
Juniorok
BMSE-Kazincbarcika 67-15 (35-4)
BMSE: LÁSZLÓ - Szabó N.7, Zalkodi 5, Bácsó, PAPP A. 10 (1), Vezendi 5, FEKETE 14
Csere: Csuha (kapus), Incze 4 (1), Takács 2, Dávid 4 (1), BIRINYI 5, Dinók Dénes 6, Dinók Dániel 1, Harmati 1, Szabó L. 3
Kiállítás: 2 ill. 4 perc
Hétméteres: 3/3 ill. 3/2
Kiss Béla (BMSE): Pályafutásom során ilyen arányú győzelmet sem játékosként, sem edzőként még nem éltem át. Ezt köszönöm a fiúknak. A mai mérkőzés azért volt fontos számunkra, mert azok is játéklehetőséghez jutottak, akik eddig még nem mutathatták meg magukat a junior csapatban. Gratulálok Szabó Norbinak és Harmati Ricsinek az első junior mérkőzéséhez.