„S mit várhatunk az Ortológusok és Neológusok peréből a Nyelvre nézve? Melyike fog győzni? s fog e valaha haladni Literatúránk?”
Többek között ezekre a kérdésekre kaphatott választ az a 14, a magyart emelt szinten tanuló diák, aki 2019. október 3-án a Sátoraljaújhely melletti egykori Kazinczy-birtokra, Széphalomra utazott.
A 11. és 12. évfolyamos fiatalok két múzeumpedagógiai foglalkozáson vettek részt. Az első órán az írás és az íróeszközök fejlődéstörténetével ismerkedhettek meg: kipróbálhatták a lúd-, nád- és mártogatós tollat, valamint az írógéppel történő írásmódot. Ebben az időutazásban a résztvevők megtapasztalták, hogy elődeinknek milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, ha gondolataikat papírra akarták vetni; illetve azt, hogy az írógép megjelenése hogyan forradalmasította a betűvetést. Napjainkban az információs társadalom vívmányai már nem csupán ezt, hanem a pillanatok megörökítését is könnyebbé és gyorsabbá teszik. Kovács Barbara, 11. a osztályos tanuló rögtönzött videófelvétele bizonyítja is mindezt.
Ezt követte a Nyelvlesen című fejtörő matematikai, logikai és nyelvi gondolkodást igényelt a kíváncsi diákoktól, akik egy 1891-es tűzvészbe cseppentek egy szerepjáték során. A Kazinczy nevével fémjelzett nyelvújítás egy fontos dokumentumát, az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című, vitát lezáró iratot kellett megtalálniuk. A látogatók ifjabb Wesselényi Miklós, Kazinczy Eugénia és Kőrösi Csoma Sándor alakját öltötték magukra, és a kor hangulatához hű, igazi rejtélyeket fejthettek meg. Nem érintőképernyős, hanem „valódi” játékok hívták őket kutakodásra (sakk, mérleg, titkosírás, körző). A tárlat kiemelt célja, hogy a megtapasztalt élményeken keresztül megerősítse, hitelesebbé, valóságosabbá tegye a kötődést az anyanyelvhez, segítse a nyelvben érzékelt változásokhoz való érzelmi viszony tudatosítását, gyakorlati példákon mutassa be a magyar nyelv rugalmasságát, alkalmazkodókészségét.
A múzeumban töltött időnk a Titkok titka elnevezésű tárlattal folytatódott, mely a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét jeleníti meg. Az interaktív kiállítás multimediális eszközökkel (hanganyagok, filmek, képek) ismertette meg a magyar nyelv rokonítási kísérleteit, területi nyelvváltozatait és a legfontosabb nyelvemlékeit, így a Halotti beszéd és könyörgés szövegét is meghallgathattuk.
Utunk zárásaként átsétáltunk a Magyar Tudományos Akadémia által, neoklasszicista stílusban építtetett, Kazinczy nevéhez méltó emlékcsarnokba, ahol megtekintettük az irodalmi vezér néhány személyes használati tárgyát, kéziratát, portréját és bőséges levelezésének gyűjteményét. Végezetül leróttuk tiszteletünket a családi sírhelyek előtt, illetve elsétáltunk az irodalmi herbáriumhoz is, mely azt mutatta meg, hogy a szépirodalom miként ragadta meg az ember és a természet különlegesen összetett kapcsolatát. Maga Kazinczy is napjainak nagy részét birtokának gondozásával töltötte.
A 18. századi magyar felvilágosodás egykori központjából már napfényben indultunk haza. A buszon a diákok egy keresztrejtvény megoldásával tesztelhették a tartalmas nap folyamán megszerzett tudásukat. A legügyesebbnek Szőke Eszter, 11.b osztályos tanuló bizonyult.
A kirándulást a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum tette lehetővé az ingyenes utazási lehetőséggel. Ezúton is tisztelettel köszönjük a támogatást.
Az őszi irodalmi kirándulások immáron hagyománnyá váltak iskolánkban. Bízunk benne, hogy a következő tanévben is érdekes irodalmi emlékhelyekhez tehetünk látogatást!
A kirándulás szervezői
