artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

Fotó: Pixabay

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az oldalunkon keresztül, az Eduline-on is böngészhettek. A Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzéséhez 474, a nemzetközi tanulmányok szakhoz több egyetemen 472-478, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező kommunikáció szakjához pedig 480 pont kellett. Ezek a legmagasabb ponthatárok 2018-ban.

Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet.

Mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Itt találjátok az összes ponthatárt egy helyen - keressétek ki a kiválasztott egyetemet vagy főiskolát, valamint az adott kart, és megnézhetitek az összes képzés ponthatárát.

A 2018-as felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A legmagasabb ponthatárt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták: 500 pontot kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanár szakon szeretne tanulni.

Az 500 egyébként a maximálisan elérhető pontszám a felsőoktatási felvételin - ennél több pontot akkor sem lehet szerezni, ha valaki kettőnél több tárgyból tesz emelt szintű érettségit vagy több nyelvvizsgája is van. Az ELTE-nek erre a szakjára egyébként összesen egy felvételiző jelentkezett - vagyis az ő pontszáma lett a végleges ponthatár.

A Károli Gáspár Református Egyetem osztatlan jogászképzésén 474 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez - ez komoly emelés volt a 460-as előzetes ponthatárhoz képest.

A nemzetközi tanulmányok alapképzésen is nagyon magas ponthatárok születtek: a Széchenyi István Egyetemen például 472-nél, a Pécsi Tudományegyetemen 478-nál, a Corvinuson 466-nál (angol nyelvű) és 465-nél (magyar nyelvű) húzták meg a limitet.

A kommunikáció és médiatudomány alapszakhoz is sok pont kellett: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező képzésén például 480 a ponthatár, a BME-n a nappalis képzéshez 464 pont kellett.

A nemzetközi tanulmányok szakon a legmagasabb ponthatárt a Pécsi Tudományegyetemen húzták, ott 478 a limit, a Széchenyi István Egyetemen 472, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 470. 

Hogyan lehet 500 pontot szerezni?

Ilyen magas pontszámot két esetben lehet elérni. Vagy valaki 100 százalékos érettségit tett abból a két tárgyból, amely az adott szakon kötelező vagy választható, és mellé szerzett még 100 többletpontot (például úgy, hogy emelt szinten érettségizett ebből a két tárgyból, vagy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 1-10. helyezést ért el) - ám valószínűleg kevés ilyen teljesítményű felvételiző van.

A másik lehetőség sem sokkal egyszerűbb: a maximális 500 pontot kapják meg a felvételin azok a jelentkezők, akik olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést értek el.

You have no rights to post comments