Fotó: Fazekas István
A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát. Az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhatnak esszét a diákok a középszintű töriérettségi második részében.
A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kapnak, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldaniuk - a négy téma között idén az első ipari forradalom, a KGST-országok, a magyarországi etnikai változások és a nyilasuralom is szerepel.
A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmaz. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várja a diákoktól.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.
A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kell választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.
Van egy további szabály: ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írja, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kell szólnia, és fordítva.
