Fotó: Túry Gergely
A „barátság szociológiájáról” szóló könyvismertető cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők – ez alapján kell megoldaniuk tíz feladatot. Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők: lerobbant épületekről, hiányzó intézményekről írhatnak levelet lakhelyük önkormányzati képviselőjének. Egy felnőtteknek szóló mesét, valamint egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kaptak a magyarérettségi második részében a középszinten vizsgázók.
A két és féloldalas szöveg a „barátságkutatásról” - többek között a barátság születéséről és fogalmáról – szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepel.
A könyvismertető Albert Fruzsina és Dávid Beáta Századvégnél megjelent, az Embert barátjáról. A barátság szociológiája című könyvéről szól, amely 2007-ben jelent meg. Albert Fruzsina és Dávid Beáta egyébként az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa, a szerzők számos közös publikációt közzétettek az elmúlt években, például a kapcsolati tőkéről, az „interperszonális kapcsolathálózati struktúra” magyarországi átrendeződéséről és a családalapítással kapcsolatos tervekről.
Az érvelési feladatban a diákoknak olyan „újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről kell értekezniük, mint a Valentin-nap vagy a halloween, 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk.
Akik nem ezt a feladatot választják, azoknak a hivatalos levél formai követelményeivel kell tisztában lenniük. A „gyakorlati szöveg alkotása” egészen aktuális kérdésekkel foglalkozik: a diákoknak a helyi önkormányzati képviselőnek kell levelet írniuk – meg kellett nevezniük olyan leromlott állapotú épületeket és hiányzó intézményeket, amelyet fejleszteni vagy építeni kellene.
A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük – alighanem sokakat meglepett a választás, mert a középszintű magyarérettségi egyik műelemző feladata általában egy novellához kapcsolódik (igaz, olyan is előfordult már, hogy balladát kaptak a diákok).
Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk (, majd összevetniük. Az elemzés szempontjai és maguk a művek jól passzolnak az érettségizők korosztályához, az egymás után következő generációk viszonyára is ki kell térni az esszében a két költemény alapján.
A Balázs Béla-mese címe a Mosolygó Tündér Ilona meséje, József Attilától a Fiatal életek indulója, Szabó Lőrinctől a Szegénynek lenni s fiatalnak verset kapták a diákok.
„Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – írja az Oktatási Hivatal.
Fontos, hogy mindkét feladat témája lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – vagyis nem biztos, hogy az egyik feladat egy novellához fog kapcsolódni, az elmúlt években a diákok kaptak már balladát és költeményt is. Az Oktatási Hivatal azt is kiemeli, hogy a művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.