​Berettyóújfalu szívében, a Rákóczi Tagóvoda udvarán december 17-én valami egészen különleges dolog történt, nagycsoportosaink bebizonyították, hogy a karácsonyi készülődés nem a drága dekorációkról, hanem az alkotás öröméről, az összefogásról és a környezetünk iránti felelősségről szól. Projektvezetőként és óvodapedagógusként vallom, a legszebb ünnepi fények a gyermekek szemében csillannak meg, amikor saját munkájuk gyümölcsét látják. KÉPGALÉRIA

​A Karácsonyváró Fesztivál elnevezésű projektünk nem egyetlen nap eseménye volt, hanem egy heteken át tartó, gondosan felépített, megismerő-alkotó folyamat eredménye. A célunk kettős volt: méltó módon felkészülni az adventi időszakra, miközben játékos formában erősítjük a gyerekekben a környezettudatos szemléletet. Ebben a korban a gyerekek rendkívül fogékonyak a mintakövetésre. Szerettem volna felhívni a figyelmüket, hogy az óvodai mindennapok során keletkező, vagy a háztartásokban feleslegessé váló anyagok, jelen esetben a megmaradt nikecell, nem feltétlenül szemetek. Némi kreativitással és türelemmel ezek az anyagok a karácsony jelképeivé válhatnak.

Az előkészítő fázisban a csoportszobánk igazi manóműhellyé alakult. A gyerekek izgatottan figyelték, ahogy a fehér táblákból angyalkák, ajándékdobozok és kanyargós Mikulás-botok formálódtak. Ezután következett a legfontosabb rész, a gyermekek egyéni alkotómunkája. A festés során mindenki kiválaszthatta a hozzá legközelebb álló színeket, majd folytatódott a türelmet igénylő munkafázissal, az apró, színes gyöngyök felragasztásával és a csillámporral való díszítéssel. Pedagógiai szempontból ez a folyamat észrevétlenül fejlesztette a nagycsoportosok finommotorikáját, koncentrációs képességét és esztétikai érzékét. Az egyenlő esélyek mentén mindenki átélhette a képes vagyok rá felemelő érzését.

A saját kézzel készített díszek nemcsak az udvart, hanem a gyerekek önbizalmát is fényesítették. December 17-én, a délelőtti órákban a projekt a végső fázisához érkezett. A gyerekek büszkén, szinte kincsként szorongatva vitték ki alkotásaikat az óvoda udvarára. Nem egy előre berendezett díszlet várta őket, ők maguk váltak a kert szépítőivé. Közösen jártuk be az udvart, és mindenki megkereste a számára legkedvesebb részt, ahová felhelyezte a csillogó angyalkát, a színes ajándékdobozt. Az óvoda udvara átalakult egy békés, tiszta és ragyogó ünnepi helyszínné, majd a friss levegőn megszólaltak a karácsonyi versek, és a gyerekek tiszta hangján felcsendültek az ismert adventi dalok. Ez a pillanat volt a projekt igazi lelke, megálltunk a rohanásban, és a gyerekekkel együtt éltük át az ünnepvárás meghitt csendjét.

Késő délután a fesztivál hangulatát modern technikai elemmel tettük teljessé, amely a gyerekek számára a legnagyobb meglepetést tartogatta. Lézeres fényjáték segítségével az óvoda falán kedvenc állatfiguráik elevenedtek meg. A fényjáték nemcsak látványos záróelem volt, hanem egyfajta hidat is képezett a hagyományok és a modern világ között. A gyerekek kitörő örömmel fedezték fel a fénycsóvákban ugráló alakzatokat, ami méltó, vidám és emlékezetes lezárása volt az eseménynek.

Projektvezetőként hiszem, hogy az ilyen élményközpontú pedagógiai programok maradnak meg legtovább a gyermekek szívében. Közös összefogással, a természet tiszteletével és saját munkájuk hozzáadásával bármilyen környezetet szebbé tehetnek. Az udvaron maradt díszek napokig hirdetik az óvodába érkezőknek, a legnagyobb varázslat a gyermeki kéz munkájában rejlik.

​Halicsné Jenei Zsuzsa

projektvezető, óvodapedagógus