Fotók: thalia.hu
Mindenképpen személyesen akartam látni, a budapesti Thália Mikroszínpadán, a január 24-én debütált, B. Török Fruzsina által feldolgozott, Koltai Róbert művész úr rendezte két felvonásos darabot, Móricz Zsigmond csodás történetei nyomán, Jelenetek két házasságból címmel.
Így, a negyedik előadás napján felkerekedtünk családommal és elmentünk megnézni a rendező szavaival élve, az „értékes irodalmi anyagot, csodás szereposztással”. Utólag elárulhatom, hogy ezen jelzők még kevéssé is írják le azt az élményt, amit nyertünk.
Az első felvonásban Ilonka és Imre házasságának részleteibe tekinthetünk bele. A színészek, Egri Bálint lendületessége, és Sztarenki Dóra bája mindent vitt. A két fiatal, a darab szerint nem éppen könnyű világgazdasági körülmények között házasodott össze és próbálnak mindent megtenni a fennmaradás érdekében. Sztarenki Dóra fiatalos, üde és a kellő helyzetekben durcás arckifejezésű, „meguntam az itthon ülést, és most már a sarkamra állnék” Ilonkája szereti férjét, Imrét (Egri Bálint), aki bűnügyi újságíróként dolgozik, mint elmondja- feleségéért. Magánéletüket azonban alaposan alárendeli a szakmájának. Egy jó „sztori” érdekében-, már amit meg lehetett írni,- minden helyszínen jelen van, és éjszakákat virraszt át ébren, hátha egy sikoly megtöri az „idilli csendet” és még otthonról sem kellene elmennie „helyszínelni”.
Csattannak a csókok és a pofonok is, az asszony mégis beleszól, abba, amin tán úgysem tudna változtatni, félelmetesen ma is aktuális világképet kapunk vissza, végül pedig csak elhangzik az a bizonyos sikoly is...
A második felvonásban ismét egy remek páros, a Koltai Róbert és Gubás Gabi által alakított Juluka és Aladár 18 éves házasságának egy estéjébe csöppenünk bele. Színészi játékukban azért is érezhetünk több színt, és hű beleélési mélységet, hisz talán szakmai, de inkább házasságban élés terén nagyobb tapasztalatuk van.
A Vágrándy házaspár jeleneteiben bőven van „akció” a színpadon: csapkodás, püfölés, összeborulás, sírás, kiabálás, térdepelés, könyörgés, leteperés, csörömpölés, ahogyan „titokban és csendben megjegyezve” valószínűleg ma is zajlik egy házastársak közötti veszekedés, vita. Mindezt persze feloldva a Móricz által zseniálisan alkalmazott humorral.
Saját szüleim mégis néha mosolyogtak csak el, mert talán érezték a „poénok” mögötti keserédes mondatok súlyát, a félreértések komolyságát, amikor ha kiszabadul a „rab oroszlán”, az milyen következményeket vonhat maga után. Nevettünk is, meglehet saját magunkon, a felismerés zavarában, én pedig nem tudtam eldönteni ezek után merjek-e majd férjhez menni a jövőben, avagy sem...
A csodálatos rendezés csúcspontja, amikor Juluka, aki maga Janka, Móricz feleségének szimbóluma, „visszatér a vakító fényözönből”, és láthatjuk, mi lett volna, ha tényleg nem tudta volna megtenni (Janka öngyilkos lett - szerk.) és ott folytatják, ahol abbamaradt... és valóban.
Az utolsó mondatból mindannyiunk számára elérkezett az igazi szembesülés: mennyi idő eltelt, sok dolog változott, mégis minden ugyanaz maradt és ugyanígy folytatódni is fog...
Ebben rejlik az előadás igazi ereje, aktualitása, szeretni való bája!
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy nézze meg a Jelenetek két házasságból című darabot!
Részletek:
