Nem először, s nyilván nem utoljára igyekszem egy-egy kis bihari krónikával szolgálni Olvasóinknak. Ezúttal a Berettyóújfalu közelében található Zsákára látogatunk el, az egyetlen magyarországi Rhédey-emlékhelyre, az 1858-ban gróf Rhédey Gábor által építtetett, a romantikus historicizmus jegyeit viselő, ritka szépségű kastélyba.
Mint Mocsnik Tamás igazgató tájékoztatásából megtudtuk, e nehéz évtizedeket túlélt, nevezetes épületnek ez a harmadik felújítása, és egyben a leghitelesebb. A Főnemesek és polgárok kulturális öröksége Biharban: a berettyóújfalui zsinagóga és a zsákai Rhédey-kastély bekapcsolása az idegenforgalomba elnevezésű program egyik nagyon jelentős, a bel- és a külföldi turizmust egyszerre fejlesztő eredménye e renoválás elkészülte. A kastély jövője, kihasználtsága, megelevenedése egész Zsáka s az értékeihez képest sokak számára ismeretlen bihari régió közügye. Ez Kovács Kálmán polgármester szavaiból is kiderült.
Ideje azonban válaszolnunk a kérdésre: miért nevezhettem a címben a kastély belsőépítészeti, hangulati szempontból is művészi igénnyel helyreállított főépületét „kis Angliának”? Aki járt már Erdélyben, vagy egyszerűen jártas a kora újkori történelemben, nyilván felkapja a fejét a patinás Rhédey névre. A család egyik híres tagja volt (III.) Rhédey Ferenc, aki a XVII. század derekán, 1657–1658-ban néhány hónapra erdélyi fejedelem lett, II. Rákóczi György helyett. Az ő portréja is látható a kastély Rhédey, illetve általában főnemesi tematikájú kiállításán.
E tárlategység főszereplője azonban nem ő, hanem távoli rokona, az 1812 szeptemberében Erdőszentgyörgyön született, s mindössze huszonkilenc évet élt kisrédei Rhédey Klaudia grófnő, Sándor württembergi herceg (Vilmos württembergi király unokatestvére) felesége. A grófnőt az erdőszentgyörgyi református templomban keresztelték meg, s 18 éves korában egy farsangi bálon, Bécsben ismerkedett meg a württembergi herceggel, akivel csak 1835 májusában köthetett házasságot. Egyes források szerint ez idő alatt a vőlegénynek – a szigorú örömapa határozott kívánságára – meg kellett tanulnia magyarul. A házaspár egyetlen fia, Ferenc 1837-ben elnyerte a Teck hercege címet. Mary Adelaide cambridge-i hercegnő, Viktória angol királynő elsőfokú unokahúga lett a felesége. Száz szónak és „morganatikus bonyodalomnak” is egy a vége: a törékeny, kistermetű, de kitartó szerelmű erdélyi grófkisasszony a mai Windsorok egyik számon tartott ősanyja, II. Erzsébet angol királynő ükanyja.
A ház angolos részletei, például a gyönyörű porcelánokkal és „hivatalos királyi beszállítói” Twinings-teareklámmal ékeskedő szalon, de ugyanígy a kastélykert, a mesterségek háza és a lovaglásra, fogathajtásra alkalmas pálya, a Berettyó kerékpártúrákra hívogató gátja vagy éppen a nagyrédei borászati kiállítás és a hangulatos pinceborozó is joggal remélheti, hogy számos brit vagy akár amerikai vendég kedvelt turisztikai célpontja lesz. Meglehet, magáé Károly walesi hercegé is, aki Erdélyben már hosszú idő óta otthon érzi magát, s aki Erdőszentgyörgyön tisztelgett egyik ősanyja, Klaudia ottani nyugvóhelyénél.
Vendégül látja majd Zsáka a méltán híres Debreceni Nyári Egyetem Angliából, Amerikából, illetve általában angol nyelvterületről érkező hallgatóit is, akik magyar nyelvet és kultúrát tanulnak itt. Az angliai kastélyok belső tereire emlékeztető előadóteremben igazán otthon fogják érezni magukat. Ezt az elegáns rezidenciát ugyancsak szép számmal látogatják majd a közeli Hajdúszoboszlóról érkező bel- és külföldi vendégek, akik Zsákán – hogy egy ott látható kiállításrészlet nevét idézzem – megismerkedhetnek „az arisztokrácia diszkrét bájával”, egy beszédes bélyeggyűjteménnyel és történeteket mesélő tárgyak egész sorával. Nem csupán a Rhédeyekhez, hanem (más, nevezetes famíliák mellett) a Vay, az Almásy és a Wesselényi főnemesi családokhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket is megtekinthetnek itt a látogatók.
A tárgyaknak is van könnyük. Sunt lacrimae rerum – ahogy a latin mondás tartja. Itt, Zsákán lépten-nyomon találkozhatunk a főúri világ mindennapjainak mosolyával: a szépséges üvegajtó girlandjaival, Rhédey Klaudia brosstűjével, főúri asszonyok álomszépítő lepedőszélhímzéseivel, finom hajlású, könnyed karosszékekkel és egy olyan, kecses kis női íróasztallal, amelynél ülve akár maga Klaudia rovogathatott volna szerelmes leveleket vőlegényének Erdélyből Németországba.
A helyszínen zajló rendezvényekről, időszaki kiállításokról a kastély honlapján és Facebook-oldalán keresztül értesülhetnek az érdeklődők. S hamarosan érdemes lesz ellátogatni a „szomszédvárba”, pontosabban a szomszédos kunyhóhoz is: Bakonszegre, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös erőfeszítések nyomán újra élet költözik Bessenyei György felvilágosodás kori író-filozófusunk bihari remetelakába.
Petrőczi Éva
Magyar Kurír
Az írás az Új Ember 2020. január 5-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
