artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2022. december 1. csütörtök

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Májgombóc leves

Sült tarjaszelet hagymás tört burgonyával, párolt káposztával

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

"C" menü:

Meggymártás pirított grízzel, főtt hússal

Heti desszert (650 Ft):

Gundel palacsinta

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823. január 22-én fejezte be, mely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Erre az eseményre emlékezve, a költemény megírásának napján ünnepeljük a magyar kultúra napját. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések lehetőséget adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljük évtizedes hagyományainknak, gyökereinknek nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékünket. KÉPGALÉRIA

Az emléknapon országszerte kulturális és művészeti rendezvényeket tartanak. Így van ez Berettyóújfaluban is, de nem csak nálunk, hanem határon innen és túl. Immár tizennyolc éve, hogy együtt ünnepli a magyar kultúra napját Berettyóújfalu és Nagyvárad, hozzájuk csatlakozva testvérvárosaik - Margitta és Debrecen -, így a négy város együtt ünnepli ezt a jeles ünnepet. Tették ezt idén is, melyben egész rendezvénysorozattal emlékeztünk a közös kultúránkra.

Berettyóújfaluban is számos eseménnyel, kiállítással és gálaesttel várták a szervezők a programokra érkezőket. Január 21-én vasárnap a Makk Kálmán Mozi galériájában került bemutatásra a nagyváradi Tibor Ernő Galéria alkotóközösségének kiállítása, mely rendezvényt Boros Beatrice és énekkara tett még ünnepélyesebbé. A tárlatot Dr. Dénes Zoltán c. kanonok egyetemi tanár nyitotta meg. A galéria falait Bányai-Szabados Katalin, Mierluțiu Emília, Barbiczi Éva, Popon Krisztina, Trifán László, Rob Ibolya, Széll Katalin, Staharóczky Katalin, Márton Katalin, Csathó Töhötöm, Domahidi Krisztina, Gavrucza Tibor, Egei György, Bánházi Gyöngyi, Balajti Károly, Treier Erzsébet, Mónus Teréz alkotásai díszítik.

Magyar kultúra napja 2018 05Magyar kultúra napja 2018 02

17 órától már a Nadányi Zoltán Művelődési Ház Bihar Vármegye Képgalériájában került sor Eifert János fotóművész tárlatának megnyitójára, melyet a művész egykori gimnáziumi osztálytársa, Sándor Zeréndné orgonajátéka színesített. Eifert János szakmájának, művészetének egyik legismertebb magyarországi képviselője, a világ több mint 40 országában fényképezett már, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Munkássága nem rendezhető egységes stíluskategóriákba, inkább sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező fotóművészként említhetjük. Ismertségét leginkább tánc-, akt-és alkalmazott fotói, valamint természetképei alapozták meg. Képeivel ezernyi díjat, nagydíjat és különdíjat érdemelt ki, 222 önálló kiállítása volt és ezernél is több csoportos kiállításon szerepelt világszerte. Eifert János ARS POETICA c. kiállítása életművének összefoglalója, bemutatván különböző stíluskorszakait, kísérletezésének eredményeit, illetve azokat a műveket, amelyek bejárják a világot, és ma is klasszikus értékként jelennek meg. A tárlatvezetéssel egybekötött megnyitót Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész tette még emlékezetesebbé. A kiállítás február 21-ig tekinthető meg.

Magyar kultúra napja 2018 23Magyar kultúra napja 2018 16

A Berettyóújfaluban megrendezésre kerülő magyar kultúra napi események a művelődési ház színháztermében gálaesttel értek végett, melynek alaphangulatát Meleg Vilmos szavalata adta, akitől Himnuszunkat hallhattuk.

A művelődi ház vezetőjeként Lisztes Éva üdvözölte a gálaestre érkezőket, külön köszöntve: Bulcsú Lászlót, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökét, Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ elnököt, Bihar megyei szenátort, Pocsaly Zoltánt, Margitta város polgármesterét, Dr. Vitányi István országgyűlési képviselőt, Muraközi István polgármestert és Bónácz János alpolgármestert.

Először Cseke Attila, Bihar megyei RMDSZ elnök, Bihar megyei szenátor köszöntő gondolatait hallhattuk. "Magyar kultúráról beszélni egy váradinak a berettyóújfalui művelődési házban, vagy magyar kultúráról beszélni Dr. Vitányi Istvánnak a nagyváradi teátrumban, vagy Muraközi Istvánnak védnökséget vállalni az immáron hagyománnyá váló négy városban megrendezendő magyar kultúra rendezvénysorozatnak..... Íme, dolgok, amiket 30 évvel ezelőtt még nem tehettünk meg. De az elmúlt tizennyolc évben már megtettük Berettyóújfalu és Nagyvárad kapcsolatában, és ma már testvérvárosi kapcsolatok újabb eredményeként Debrecennel és Margittával négyesben ünneplünk. Tesszük és tehetjük ezt azért is, mert az elmúlt évek folyamán olyan kapcsolati  - mondhatnám - baráti háló, együttműködés alakult ki ezen települések között, mely hisszük, hogy továbbra is nagyon sok és gyümölcsöző kapcsolatot eredményez mindannyiunk számára.

Mi, Nagyváradiak különösen hálásak vagyunk Berettyóújfalu Város Önkormányzatának, hogy hagyományosan együtt tervezzük és ünnepeljük, egyhetes rendezvénnyé szélesítve ezt a jeles napot.  A nemzetegyesítés lelki tégláit már 17 éve közösen rakjuk és hittel kötjük össze. Köszönet érte a kezdeményező Porkoláb Lajosnak - a művelődési ház egykori igazgatójának - és az akkori színházvezetésnek az egykori civilszféra vezetőinek, akik fel merték, fel akarták és fel tudták vállalni tartalmi kiteljesülését e rendkívüli ünnepnek.

Magyar kultúra napja 2018 31Magyar kultúra napja 2018 35

Tisztelt Ünneplők!

Nagyvárad, Biharmegye és az Érmellék üzenetét hozom Önöknek. Annak a vidéknek - engedjék meg, hogy egy kicsit elfogult legyek - amelyiknek meghatározó köze van a mai naphoz. Hiszen vidékünkön, az érmelléki Sződemeteren született a magyar nemzet első számú költeményét, a Himnuszt megíró Kölcsey Ferenc. Éppen 195 éve, január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc és ennek tiszteletére, 1989-óta éppen ezen a napon ünnepeljük magyarságunk kultúráját. Igen, ünnepeljük! Határon innen és túl is. Megemlékeznek erről a napról szerte a világon, Magyarországon, így itt Berettyóújfaluban, Debrecenben, de büszkén ünneplünk a határon túl is Nagyváradon és Margittán. Bár határ van közöttünk, a magyar kultúra összeköt bennünket és ez segít abban, hogy minden határt túllépjünk. A mai napon és az elmúlt hét ünnepi sorozatán kívül is van közös e négy településben. A két megye, Hajdú-Bihar megye és Bihar megye illetve az azok településein lakó magyarok itt minden zord, vagy enyhe viszonyok között is érezték az együvé tartozás szükségességét. De mi az, ami mindenek felett összeköti a településeket és azok közösségét? Magyarságunk, közös történelmünk, közös hagyományaink, közös kultúránk. Az a kultúra, amit nagyjaink megalapoztak. Említhetném itt a két megyében maradva Debrecen híres szülötteit, Csokonai Vitéz Mihályt és Fazekas Mihályt. Vagy a mi vidékünkön született nagyjainkat Ady Endrét, Arany Jánost és - visszatérve a mai nap központi témájához - mindenféleképpen Kölcsey Ferencet. Ez a nemzet, a magyar nemzet arra teremtett, hogy alkosson, hogy maradandót alkosson! "

A szenátor ünnepi beszédét követően Muraközi István, városunk polgármesterének beszédét hallhattuk, melyet teljes egészében megosztunk Önökkel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kultúrát ünneplő bihariak!

„Ha idegenben bántják az embert, akkor mindennél jobb testvérek közé menekülni.” – Móricz Zsigmond tette ezt a megállapítást az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság és gonoszság megdöbbentő tényeit megvilágító regényében, az Árvácskában. Egy elárvult, az életben hányódó gyermek szívbemarkoló történetén keresztül a mutatja be azt, hogy az életben rosszat is és jót is sokszor a legváratlanabb helyről és időben kaphatunk. Ebben pedig leképeződik az emberiség természete, és a természetéből fakadó, maga által alakított történelme is. A világ népei különböző kultúrákat alkottak, de ugyanazok az emberi sajátosságok mindegyikben jelen vannak. Így a mi európai és magyar történelmünkben is. Ezért bármilyen célokat is fogalmazunk meg, a legjobb indikátor mindig a kultúránk, műveltségünk és önrendelkező, alkotó közösségeink aktuális állapota. A kollektív, de legalább is a többségi akarat mindig abba az irányba halad, hogy ezek a tényezők jó állapotba kerülhessenek. Erről szólt a legtöbb forradalom, szabadságharc, demokratikus elvek mentén, tiszta eszközökkel megvalósult rendszer- vagy közéleti szemléletváltás.

Egy ilyen fordulat, az 1989-es rendszerváltozás előhírnöke volt többek között az is, hogy Fasang Árpád zongoraművész korábbi kezdeményezésére, végül abban az évben először, az egyetemes magyar kultúra ünnepnapjává válhatott nemzeti imánk, Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapja. Ehhez a dátumhoz pedig azóta – nemcsak országosan, hanem itt, Biharban is – számos szimbolikus esemény kapcsolódott. A legfontosabb ezek közül, hogy az egymástól elszakított, idegenben vagy idegen erők által sokszor bántott testvérek egymásra találhattak, és egymás erejéből a maguk számára is erőt meríthettek. A minden társadalmi működés alappillérét képező civilek a millennium évében úgy határoztak, hogy a magyar kultúra napja a legalkalmasabb alkalom, hogy feltárjunk és megmutassunk mindent, ami közös, ami minket összeköt. A millennium évében, 18 évvel ezelőtt fogant meg a gondolat a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szerveztek Szövetsége és a Berettyóújfaluban működő népfőiskolák vezetőiben, hogy Biharország két fele ismét adja össze az egy egészet. Hogy az azt megelőző hat évtizedben kényszerből külön úton haladók ismét összetalálkozhassanak, és egy irányba haladhassanak tovább. Ezért is örömteli, hogy a nagyváradi és a berettyóújfalui programok nyitóeseményeit ebben az évben is dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos valósította meg. Az ő példájuk pedig máig ható, immáron számos szervezetre, intézményre kiterjedő programsorozatban bontakozik ki évről évre. Sőt, immáron harmadik éve azt is mondhatjuk, hogy kibővült a család, hisz testvérvárosaink, Margitta és Debrecen is velünk együtt képzeli el azt, amit korábban önállóan vitt véghez.

Magyar kultúra napja 2018 36Magyar kultúra napja 2018 34

Talán éppen ebben áll a kelet-európai államokban végbement rendszerváltozás legnagyobb jelentősége. Az addig betiltott, elnémított civil közösségek, az alulról jövő kezdeményezések felszínre törésével olyan döntéshozatali gyakorlat alakulhatott ki, melyre – a „nyugathoz tartozás” lehetőségét kergetve – mindig is vágytunk. Természetesen – hogy ismét említsük az emberi tényezőt – nem ment, nem is mehetett zökkenők nélkül. De az elmúlt csaknem két évtized mégis azt igazolja, hogy eredményes volt. Ha csak a kulturális területre gondolunk, akkor 2018-ban Berettyóújfaluban azt látjuk, hogy az önkormányzatoknak címzett kötelező feladatból olyan önként vállalt, sok szereplőre kiterjesztett közös cselekvések együttese fejlődött ki, mely a működő demokrácia igazi talpköve lett. Az e területen működő közösségek ugyanis nem csak követelésekkel és kritikákkal keresik meg a döntéshozókat vagy az intézményeket, hanem kínálattal, a kölcsönösségen alapuló ajánlatokkal. Így mára a megkeresés folyamata is kölcsönös lett. Amikor beszámolunk olyan fejlesztésekről, melyre igen jelentős anyagi forrásokat tudunk mozgósítani, akkor azzal nem önmagunkat „fényezzük” – ahogy néhányan állítják. Ha ők is jelen lennének velünk ma, vagy az év bármely szakában, mi több, ha itt élnének közöttünk, kivennék a részüket a közös törekvésekből, akkor láthatnák, hogy mindez a városban élő, a városért felelősen gondolkodó és cselekvő közösségek munkájának eredménye. Nem újítanánk fel a zsinagógát, a múzeumot és könyvtárat, a Civil Udvart, nem keresnénk nagyobb helyet a népművészeti egyesületünknek, és nem is hoznánk létre szabadtéri közösségi tereket, újabb sportlétesítményeket ha nem volnának annyian, akik ezeket megtöltik tartalommal, illetve használják és látogatják.

Mindez nem néhány ember érdeme és dicsősége, mint ahogy nem is néhány embernek kell erről ítéletet mondania. Mindez több száz, sőt több ezer ember közös óhaja és lehetősége. Ezért kell mindenkor kiállnunk civil szervezetink mellett, anyagi és erkölcsi támogatást is nyújtva nekik – ahogy tesszük is bő másfél évtizede. Nincs ugyanis jól működő, érdemi tevékenységet végző, értékteremtő civil társadalom nélkül erős intézmény, erős önkormányzat és erős kormány sem. Fontos ezt hangsúlyozni egy politikailag felfokozott hangulatú időszakban, egy választási évben. És fontos hangsúlyozni – egyeseknek tudtára adni –, hogy egy azonos értékek mentén haladó közösség tagjai, vagy az egyéni ambíciókkal rendelkező személyek számára a választás nem cél ahhoz, hogy az emberek többségének támogatását elnyerjék. Hanem eszköz arra, hogy az emberek többségének akaratát érvényre juttassák. Ezért kell egy országos vagy helyi népszavazás, egy európai parlamenti, országgyűlési vagy éppen önkormányzati választás lehetőségét kihasználni, majd annak végeredményét mindenkinek egyformán tudomásul venni. Elsősorban nekünk, akik rendre vállaljuk a megmérettetést, akik a közösség szolgálatára tettük le eskünket, és akik munkájáról a közösség tagjai hozzák meg döntésüket. A többségi elv mentén!

Magyar kultúra napja 2018 32Magyar kultúra napja 2018 33

Tisztelt Ünneplők! Kedves Barátaim!

Közösségi dolgaink erős párhuzamba állíthatók egy család vagy egy magánember életével. Ha ebből az irányból közelítünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar kultúra napja alkalmából rendezett közös ünneplésünk megérte a felnőttkort. Akik már ezen túlestünk, gondoljuk csak végig, hogy mennyi minden kellett ahhoz, hogy önálló, tettre kész, önmagunkért és másokért felelősséget vállalni tudó, önrendelkezésre és önfenntartásra képes felnőttekké válhassunk. Mindenekelőtt kellett az ősök példája. Meg kellett hallanunk a nagyszülők, a szülők, a tanítómesterek szavát. Oda kellett figyelni a saját tapasztalatainkra és a tanulságokat rendre be kellett építenünk további terveinkbe és tetteinkbe. Aztán az idő haladtával el kellett kezdenünk gondolkodni a megszületendő utódaink lehetőségein is. Nem viselkedhet másként egy közösség sem. Ahogy a családban is, van, aki letér az útról. Vagy elhagyni kényszerül szeretteit, hozzátartozóit. Ha azonban a család erős, akkor bármikor képes segíteni azt, aki távol van, és bármikor kész arra is, hogy hazavárja, újra és újra befogadja. Mi, akik itthon maradtunk, hazajöttünk, vagy éppen itt találtunk végleges otthont, folyamatosan gyarapítjuk közös javainkat. Mindezt úgy, hogy a magunk és a velünk együtt élők számára valóban élhető, biztonságot adó, inspiráló közeget hozzunk létre és tartsunk fenn. És úgy, hogy ez vonzó legyen az idelátogatónak és a hazatérőnek is. Mindehhez viszont az tud hitelesen hozzátenni, ezen érdemben változtatni, aki építő szándékkal, folyamatos jelenléttel kiveszi a részét a jóból, és ha kell, a rosszból is. A magyar kultúra ünnepének közösen megélt 18 évét végiggondolva szinte név szerint tudnánk beazonosítani és felsorolni azokat, akik az alapítók példáján elindulva a mai szintre fejlesztették együttműködésünket. Akár a történelmi Bihar, akár a teljes magyar nemzet országhatárokon áthúzódó szellemi egységét, akár egyes konkrét feladatok, fejlesztési programok, rendezvények megvalósítását kívánták elérni. Közben pedig sokszor észrevétlenül váltak bizalmas barátokká, magasabb rendű célokért is mozdulni kész szövetségesekké. Ilyen a ma este itt jelenlévők különböző kulturális műfajok iránti elkötelezettségében gyökerező szövetsége is. Ehhez arra van szükség, hogy mindig egymás felé forduljunk. Ahogy a mai este előadói is szorgalmazzák: szeretettel! A produkcióról, annak megszületése után a Berettyóújfaluban is jól ismert Jókai Anna így fogalmazott: „a szeretet Istentől árad és az emberi Én kelyhe fogadja magába. Töltekezzünk belőle, és osszuk meg a szomjazókkal. Kudlik Júlia és Szvorák Katalin közös hitvallása reményt keltő örömüzenet, hiszen a megfáradtaknak megnyugvást, a keresőknek válaszokat tartalmaz.”

Kívánom, hogy mindenki kapjon választ ma este, hogy aztán úgy érezhesse, az előttünk álló egy évben érdemes lesz újabb kérdéseket megfogalmaznia - fejezte be köszöntőjét Muraközi István polgármester.

Magyar kultúra napja 2018 37Magyar kultúra napja 2018 38

A rendezvény zárásaként Szvorák Katalin és Kudlik Júlia zenés műsorában megtudhattuk miért is fontos a szeretet. Előadásukban dalokkal és gondolatokkal színesítve fűzték egybe a szeretet fontosságát. Az esten elhangzott Szeretet himnuszt itt olvashatják, melyet Pál apostol írt első levelében.

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
  Ha szeretet nincs bennem,
  Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
  Legyen bár prófétáló tehetségem,
  Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek
S vessem oda testem, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszűnik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes a prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Ami töredékes, véget ér.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.
De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színről-színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük a legnagyobb a szeretet.

You have no rights to post comments