precizbanner

gafem02

2019tavaszbanner

millenniumkicsi2

gazdatavasz

aurabannermedium2

trendybanner19

berettyokartya2019

LizArt Design hajas

zoldvaros

coaching2

BoPi nyito banner uj

helyijárat

2019. augusztus 25. vasárnap

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

"B" menü a helyszínen:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


piri2
Bessenyei ltp. üzletsor

(Jenci konyhája helyén)

06 (30) 596-1883

06 (30) 260-6040

INGYENES házhozszállítás!

Vasárnap a főzés szünetel

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

veradas

koboreb

ilonatavasz2019  

ablakállásmuszakiboltallas

 

2017. január 21-én, szombaton 18 órakor Himnuszunk eléneklésével vette kezdetét a Nadányi Zoltán Művelődési Ház színháztermében megrendezésre kerülő magyar kultúra napi gálaest.

 

 

 

Kiss Tamás, az est műsorvezetője Tamási Áron gondolataival köszöntötte a magyar kultúra napja alkalmából rendezett gálaestre érkezőket. Külön köszöntve Biró Rozália bihar megyei parlamenti képviselőt, valamint a Nagyváradról érkezett kedves vendégeket. Továbbá Árkosi Antalt, az RMDSZ margittai szervezetének elnökét és testvérvárosunk Margitta küldöttségét. Városunkból Pálfi Anikó járási hivatalvezető asszonyt, Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester urakat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Először Biró Rozália képviselő köszöntötte a gálaestre érkezőket, aki elmondta: annyian vagyunk kovácsai, erősítői, láncszemeket fűzői a magyar kultúrának, ahányan magyarok vagyunk és annyian énekelhetjük és tudhatjuk magunkénak a fohászt, hogy „Isten, áldd meg a magyart!„, ahányan magyarnak valljuk ezen a földön magunkat. Mégis hihetetlenül fontos az, hogy ezekben a zűrzavarral teli, váratlan eseményektől sűrűsödő években és napokban együtt, közösségként gondolkodjunk azon, hogy hogyan lehet élni a jelent, hogy jövőt építsünk. Nyugodtan mondhatjuk, már így több év távlatából, hogy példaértékű az az összefogás, amely Berettyóújfalu és Nagyvárad, Margitta és Debrecen kapcsolatát jellemzi. Hajdú-Bihar és Bihar magyar közössége megtalálva a sajátos utakat és lehetőséget, felkarolva az egyéni és közösségi érdekeket, építi is gyarapítja, erősíti és fejleszti egyre változatosabbá mindazt, ami a mi kultúránk.

Kiemelte, hogy a fohász minden egyes magyarért szól, ugyanígy minden egyes magyarnak helyt kell állnia, őrt kell állnia, és ha kell választ kell adnia, mennyi a lelkében az, ami arra készteti, hogy a közösségért tegyen. Mekkora a felelőssége azért, amit cselekszik és mekkora a bátorsága, ha olyan helyzetbe kerül, amikor magyarul megszólalva időnkén furcsán, vagy csúnyán néznek rá.

Amikor a magyar kultúra napját ünnepeljük, akkor talán még inkább jó és erősítő azt érezni, hogy igazából csak egy vonal az a határ, ami azt jelzi, hogy egyikünk egyik felén, másikunk másik felén van. Nincs nagyobb értékünk, mint a kultúránk, valamint minden egyes magyar ember, aki ezért a kultúráért tesz, erősíti és gyarapítja azt.

Testvérvárosunk, Margitta részéről Árkosi Antal osztotta meg ünnepi gondolatait, mint elmondta: 1000 éve megoszthatjuk tudásunkat a világgal, még ha a világ nem is érti, hogy mit jelent és mond nekik Csokonai, Ady és Petőfi, Szentgyörgyi, de ismeri magyarságukat. Szívből kívánom Önöknek és mindazoknak, akik a magyar kultúráért felelősséggel tartoznak, hogy amit teszünk, azzal népünket, nemzetünket szolgáljuk. A kultúra ápolásával és átadásával a legtöbbet tehetünk azért, hogy a mi magyar gyerekeink jól érezzék magukat, akár Erdélyben, akár Magyarország területein és képesek legyünk a jövőben is küzdeni és legyőzni a kihívásokat azért, hogy egy jobb világot éljünk.

Muraközi István mély fájdalmát fejezte ki az olaszországi tragikus buszbaleset miatt. Berettyóújfalu város polgármesterének ünnepi köszöntőjét az alábbiakban olvashatják.

"Tisztelt Képviselő Asszony! Képviselő Urak! Polgármester/alpolgármester úr! Kedves Bihariak, Hölgyeim és Uraim!

„Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.”

Minden idők egyik legolvasottabb magyar írója – rögtön Jókai után a második – Fekete István mondata többféleképpen is értelmezhető. Egyfelől, és mindenekelőtt a személyes emberi kapcsolatokra. Ami a családtagjainkhoz, a barátainkhoz, a munkatársainkhoz köt. Aztán jönnek azok a hatások, melyeket a minket körülvevő szűkebb s tágabb világtól kapunk. A természeti környezettől, valamint embertársaink gondolataiból, érzéseiből. Így formálódunk – így alkotunk közösségeket. Jól körülhatárolható települést, megyét sőt vármegyét, államot, nemzetet, nemzetek és államok szövetségét. És a világban elfoglalt helyünktől függetlenül egy-egy szellemi, érzelmi, illetve értékközösséget. Mindaz, amit pedig eközben alkotunk, észrevétlenül az eleven kultúránkká válik.

Ki-ki más arányban követi a tradíciókat és az újítókat. De mióta ember él a Földön, ez sosem volt másként. Így tartunk most ott, ahol. A – kinek dolgos, kinek kevésbé dolgos – hétköznapok, valamint az ünnepi alkalmak körforgásában formálódva, és sokszor észrevétlenül, szándékosság nélkül a környezetünket is formálva.

Mi, akik Biharország történelmi, szellemi és lelki egységét hirdető, de azért tenni is kész polgárokként immáron 16 éve rendre összegyűlünk, egyszerre tudjuk magunkat földrajzi és lelki határok között egyszerre meghatározni. A közösen eltöltött, sőt megtöltött ünnepnapokból pedig erőt meríthetünk

Berettyóújfaluban kedden délután vette kezdetét a magyar kultúra ünnepe néven közismertté, és mondhatjuk, messze földön elismertté vált rendezvénysorozatunk, melyet Berettyóújfalu önkormányzata, kulturális intézményei és civil szervezetei a nagyváradi magyar közösség tagjaival – társadalmi szervezeteivel, választott elöljáróival, alkotó közösségeivel – együtt már 16 éve rendez meg közösen. Sőt, az elmúlt évtől kezdve testvérvárosaink, Debrecen és Margitta is bekapcsolódtak ebbe a közös ünneplésbe.

Nemzeti imánk születésének napja, a magyar kultúra napja emblematikus pontja az egykori Biharország két állam között elosztott részei között kialakult együttműködésnek. Ez ma már messze túlmutat a két város határán, de a kultúra területén is. Az ilyenkor egy irányba mozduló szervezetek megtalálták a módját annak, hogy az év többi szakában is együtt gondolkodjanak és cselekedjenek. Az infrastruktúra, a különböző humán szolgáltatások – oktatás, egészségügy, turisztika – területén számos kézzel fogható fejlesztés valósult már meg, és több is az előkészítés szakaszába lépett. Elég, ha arra gondolunk, hogy a Bihar Termálliget szolgáltatásait több tízezren veszik igénybe egy szezonban a jelenlegi országhatár túloldaláról érkező vendégeink. A régi együttműködések révén pedig a csonkán maradt megyerész értékeit gyűjtő és őrző Bihari Múzeum programjai és kiállításai mutatják be, hogyan alakult az elmúlt csaknem teljes évszázad ezen a vidéken. A szabadidő tartalmas elöltésére pedig egyre többen fedezik fel maguknak a térség legkorszerűbb moziját is. Ahhoz, hogy minél hitelesebb képet nyújthassunk magunkról, hogy a közösen elért eredményeinket méltó és hatékony keretek között tudjuk közkinccsé tenni, át kellett alakítanunk intézményrendszerünket is. A kultúra, a közművelődés, a közösségi terek működtetése, valamint a közösségi tájékoztatás immáron egységes szerkezetben, megfelelő szakemberek által áll az itt élők, az idelátogatók és a hazatérők szolgálatában.

Természetesen sosem lehetünk elégedettek, mindig egyre magasabb minőség elérése a célunk. Számos közösségi és turisztikai fejlesztés tervei kerültek benyújtásra abban a reményben, hogy a szükséges támogatás elnyerésével ezek is a köz szolgálatába állhatnak. Megújulhat a régi községházánk – közgyűjteményeink otthona, méltó külsőt és funkciót kap műemlék zsinagógánk, és a fürdőfejlesztés sem ért még véget, hamarosan elkezdődhet a modern gyógyászati- és wellness részleg kialakítása. A város versenyképességének javítása érdekében pedig még ebben az évben kivezetésre kerül a fizető parkolási rendszer.

Ezek megtervezése és kivitelezése tölti ki munkanapjainkat. De ha mindezt el is érjük, akkor egyre méltóbb keretek közé kerülnek az ünnepi alkalmaink. A kívánt tartalom eléréséhez pedig a legszélesebb körű együttműködésre van szükség függetlenül város- és országhatároktól, világnézeti vagy felekezeti különbségektől.

Most, az egyetemes imahét egyik napján, ráadásul az 500 éves reformáció ünnepi évében külön is hangsúlyoznunk kell, hogy amint az elmúlt századokban, ma is nagy jelentősége van a nemzeti kultúra megmaradásában, identitásunk erősítésében az egyházaknak. Ez a XX. században hatványozottan igaz volt országhatárainkon túl, ahol az új nemzetállamok törekvései ellen jelentett mentsvárat. De ha a mai kor nihilista, értékvegyített sőt értéktelenítő ideológiáit nézzük, több feladatuk van, mint valaha. Berettyóújfalu igen különleges helyzetben van a Szent László által alapított váradi püspökség és a „kálvinista Róma” között félúton. Ez a kettősség máig hatóan érvényesül közösségünkben. De ahogyan a nemrég magunk mögött hagyott adventi-karácsonyi időszak vasárnapjai is megmutatták, a legkisebb lélekszámú közösségtől a legnépesebb felekezetig, ki tudunk állni egyenként, de ha kell, egyként is.

Ebben rejlik a közösség ereje. Elsősorban lokálisan kell meghatároznunk magunkat, és ha itt erősek vagyunk, akkor tudunk maradandót alkotni. Ehhez nagyon fontos, hogy meghallgassuk egymást. De legalább ekkora jelentősége van, hogy az előttünk járók példáját alapul vegyük. Hogy a jól bevált járt útról ne térjünk le, de ha szükséges, a nyomvonal megtartásával a megkopott köveket újítsuk meg.

A példák mindannyiunk számára hasznosak, a példaképek pedig sokat segíthetnek.

Ma ismét alkalmunk nyílik arra, hogy egy jó példát kiemeljünk. Ez egyfelől az elvégzett munka, a nyújtott teljesítmény elismerése. Másfelől viszont önmagunknak is útmutatás. Hisz nekünk nincs más kiutunk és haladási irányunk, mint mindig azokba kapaszkodni, azokat követni, akik a kötelező minimumnál nem állnak meg. Akik értéket teremtve, lelkiismeretükre hallgatva, elsősorban a közös célokat szem előtt tartva állítanak példát kortársaiknak és az utánuk következőknek egyaránt.

Sok szó esik egy-egy település és térség megtartóerejéről. Arról, hogy mi mindenre van szükség ahhoz, hogy itthon tartsuk szeretteinket, a szakképzett és jól felkészült szakembereket. Hogy mindazok, akik itthon maradtak vagy hazatértek, jó körülmények között tehessék ezt. És hogy mindezek mellett még sajátosságaink, kulturális értékeink is fennmaradjanak, éljenek és éltessenek.

Mindezt latolgatva, a magyar kultúra napjának előestéjén nem is idézhetnék itt, e falak között mást, mint Erdélyi Gábort. Azt a kiváló pedagógust, közművelőt, lokálpatriótát, aki méltán lett egyik fontos közösségi terünk, valamint a Berettyóújfalu közösségéért és kultúrájáért maradandót alkotók elismerésének névadója. Néhány mondata örök mottónk, mely bővebben kifejti azt az egyetlen mondatot, melyet Fekete Istvántól idéztem:

„Mert mi a hazaszeretet? Nem beszéd, nem prédikáció, hanem megismerés és cselekvés. A nagyvilágot szóban könnyű magasztalni, de aki túlnéz szűkebb hazáján, aki nem tud beilleszkedni a környezetébe, az rendszerint más hazarészt vagy világrészt sem tudna szeretni. Az ember folyton táguló, spirális körökből szervesen építi fel a maga világát, s ha valahol megszakad a folyamat, az egész semmit sem ér. Vagyis aki nem jó lokálpatrióta, az nem jó patriótának sem. Mert az ember a lábát csak szilárd talajon tudja megvetni. Márpedig a szilárd talaj rétegei a család, a baráti kör, a munkahelyi közösség, a környezet hagyománya, szokásrendje. Aki ezeket lebecsüli, miközben látszólag magasabb értékekre függeszti a szemét, az becsapja önmagát: nem tudna más értékeket sem becsülni.”

Ha ezt tartjuk szem előtt, és mi, egyenként felelős, cselekvő és teremtő közösséggé válunk, akkor még nagyon sokáig tudunk itt, Berettyóújfaluban és Biharban a maihoz hasonló ünnepnapokat ülni.

Adja Isten, hogy így legyen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Berettyóújfalu város kitüntetésről szóló önkormányzati rendelet értelmében a magyar kultúra napja alkalmából háromévente egy személy, vagy közösség számára - a beérkezett javaslatok alapján - a képviselő testület odaítéli az Erdélyi Gábor díjat. A kitüntetés többek között annak a személynek adományozható, aki tevékenységével a város kulturális életét gazdagította, vagy a közművelődés területén szolgálta, szolgálja az itt élőket. 2017-ben az Erdélyi Gábor díjat Török Péter kapta, akit bár munkája elszólított szülővárosából, de elkötelezett Berettyóújfalu és Bihar történetének mind mélyebb feltárása és megismertetése iránt. Több helyi szakmabelit összefogva indította el a tudományos biharkutatas.hu weboldalt, mely a térség múltja iránt érdeklődők kiszolgálása mellett, mára komoly tudományos fórummá nőtt.

Török Péter Berettyóújfaluban született. A Széchenyi István Általános Iskola elvégzése után a Bessenyei György Szakközépiskola pedagógia szakirányán érettségizett, 1998-ban. 2000 és 2005 között végezte tanulmányait a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében, történelem szakon. Okleveles történész diplomáját a hadtörténeti specializáció abszolválásával egészítette ki. Jelenleg pedig a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának levelező hallgatója.

2005-től a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tudományos munkatársa, 2007-ben rövid ideig a Bihari Múzeum történész muzeológusa, majd 2008. április 1. óta Budapest Főváros Levéltárában dolgozik. Először segédlevéltáros, majd levéltáros, tudományos munkatárs, 2010 októberétől kutató- és ügyfélszolgálati csoportvezető, 2014. január 1-től a Tájékoztatási és Közművelődési Osztály vezetője, amelyet 2015 novemberében főosztállyá szerveztek át, ettől fogva főosztályvezetőként tevékenykedik.

Bár munkája elszólította szülővárosából, elkötelezett Berettyóújfalu és Bihar történetének mind mélyebb feltárása és megismertetése iránt. Valamennyi munkahelyén kiemelten kezelte – napi feladatai között és mellett – az erre vonatkozó források feltárását. Az elmúlt tíz évben készült berettyóújfalui helytörténeti/honismereti kiadványok mindegyikében közreműködött szerzőként, szerkesztőként vagy külső munkatársként. Több helyi szakmabelit összefogva elindította a tudományos Bihar-kutatást szolgáló biharkutatas.hu weboldalt, mely a térség múltja iránt érdeklődők kiszolgálása mellett mára komoly tudományos fórummá nőtt. Ehhez kapcsolódva szervezi meg időről időre a Bihari Diéta, illetve a Bihar-kutatás konferenciasorozatokat, és a szerkesztőség tagjaként elindította az Új Nézőpont című elektronikus folyóiratot. Mindezt az ismeretterjesztésben és az oktatásban is jól lehet hasznosítani, és ő maga is több előadás, szakkör és honismereti tábor résztvevőjének adta át közvetlenül is ismereteit. Munkája révén mindez ma már a Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület kereteiben működhet, melynek ő maga elnökségi tagja, az egyesület munkájának szervezése pedig nagyrészt Berettyóújfaluban zajlik. Emellett tagja a Magyar Levéltári Portál online-folyóirat szerkesztőségének is.

A város számára ugyancsak fontos a Fővárosi Levéltár és Berettyóújfalu együttműködésében mintaprojektként létrehozott Berettyóújfalu Topotéka oldal, mellyel már nemzetközi szintre segítette az itt folyó helyismereti kutatások megismertetését.

Évekig volt a Parola Közhasznú Egyesület elnöke, ma is aktív tagja. Ebben a tisztségben a helyi fiatal közösségek számára teremtett a minőségi szórakozáshoz alkalmas körülményeket, a város és a környék amatőr rock-zenekarainak felkészülési és fellépési lehetőségeket. A városi rendezvények szervezése során a helyi identitás-erősítésre alapozott, hiteles háttér feltárásával több jelentős eseményünk tartalma és arculata kialakításában van jelentős szerepe. Mindemellett pedig mindig az aktív, alkotó közösségek formálását, erősítését és bevonását tartotta fontosnak. Munkájára, közösségi tevékenységére a precizitás, következetesség, alaposság és fegyelem a jellemző, melyeket elvár munkatársaitól és partnereitől is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A díjátadást követően az 1973-ban alapított, Kossuth- és Liszt Ferenc díjas Muzsikás Együttes koncertjét élvezhették az érdeklődők. A gálaesten közreműködött Petrás Mária, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A magyar kultúra napi rendezvények január 22-én, Nagyváradon folytatódtak, ahol a Tibor Ernő Galériában Dombi Géza festőművész kiállítását Kállai Irén, a Berettyó Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg, melyet Papp Balázs zongorajátéka színesített.

Szóljon hozzá!