A berettyóújfalui Bihari Múzeum megalapítása (1974) után két évvel látott napvilágot első évkönyve, az azóta eltelt csaknem négy évtizedben pedig még nyolc kötet jelent meg, kisebb-nagyobb időközönként. 2014. október 20-án mutatták be a legújabb, XVII-XIX. Bihari Múzeum Évkönyvet.
Leginkább a Bihari Múzeum gyűjtőterületéről (a történeti Bihar vármegye napjainkban Magyarországra eső részéről) publikálja a természettudományi, régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, képzőművészeti témájú tanulmányokat, de Bihar vármegye ma országhatáron túli területére is kitekintettek az egyes kötetek néhány írás erejéig. A szerkesztők fontosnak tartják a történeti, néprajzi források közlését is.
A Bihari Múzeum 40 éves jubileumára megjelent kötetben tizenegy tanulmány található részben már a bihari közönség előtt is jól ismert szerzőktől, de több fiatal kutató első publikációja jelent meg az évkönyv lapjain.
Balázs Ádám egyetemi hallgató és dr. Dani János régész közös munkája a bronzkori kocsimodelleket (köztük két berettyóújfalui leletet és egy 2014-ben Bakonszegen talált töredéket) ismertető tanulmány.
Seres István visszatérő szerzője a Bihari Múzeum Évkönyvének. Ezúttal az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc Bihar vármegyei történetének érdekes epizódjáról, a Gázsy Imre mezőpeterdi birtokos által felállított lovas gerillacsapatról és annak egyik tagjáról, a berettyószentmártoni betyárról, Törzsök Laciról olvashatunk tanulmányában.
Egy fiatal kutató, Duró Ferenc „Faluváros”, avagy Berettyóújfalu kortárs percepciója a 20. század első felében című írásban korabeli képes levelezőlapok és kortársak visszaemlékezése alapján próbálja körülrajzolni, hogyan határozta meg Berettyóújfalutársadalma önmagát a múlt század első felében.
A szűr tipikusan magyar viseleti ruhadarab, rátétes díszítése Biharból indult el. A Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményében tizenegy ilyen szűr található. Tanulmányában ezeket vizsgálta Gyönyörűné Erdei Juditszűrrátét-készítő népi iparművész, a népművészet ifjú mestere.
A Forrásközlés fejezetben két írás található: egy történelmi és egy néprajzi jellegű. A Bihari Múzeum az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást 2014-ben. A tárlat anyagainak összegyűjtése közben került elő három, első világháborút átélt bihari honvéd harctéri, illetve hadifogságban írt naplója. Az asszonyvásárai Pogány Imre, a berettyóújfalui Pozsár Bálint és a gáborjáni Székely László kéziratos naplói első kézből tudósítanak az átélt történésekről. A Bihari Múzeum legifjabb munkatársa Csarkó Imre történész muzeológus ezeket közli munkájában. 2010-ben kerültek a múzeum gyűjteményében azok a 1939 és 1951 közötti kalendáriumok, amelyek lapjain naplószerű bejegyzéseket találunk. Szerzőjük, Jakab Vilma bihartordai háziasszony. A Sándor Mária által leközölt naplókból képet kapunk a falusi élet mozzanatairól, és kirajzolódik egy fiatalasszony érzékeny lelkivilága is. A feljegyzésekből megismerhetjük továbbá az 1944. évi frontátvonulás helyi eseményeit is.
Két irodalomtörténeti tanulmány található a múzeum legújabb évkönyvében: évtizedek óta rendszeres szerzője kötetünknek Bakó Endre, aki ezúttal a biharugrai születésű íróról Szabó Pál Bihar-élménye címmel mutatja be az író, politikus kötődését szülőmegyéjéhez. Az irodalomtörténész alapos kutatómunkával Szabó Pál bihari látogatásainak összefoglalását is elvégzi. A Bihari Múzeum új irodalmi muzeológusa, Szémánné Veres Gabriella pedig a sárrétudvari Költő Nagy Imre eddig publikálatlan kéziratait vette nagyító alá.
Bencze Lászlóné dr. Mező Judit neve minden zeneszerető ember előtt ismert Biharban: népdalgyűjtései a mai napig forrásként szolgálnak a népdalköröknek, népdalénekeseknek országos szinten is. Csonka megyénkben és a Sárréten több évtizedre terjedő sokrétű néprajzi és közművelődési munkáját Sándor Mária foglalta össze munkájában, amely a Muzeológia fejezet nyitó tanulmánya.
2013-ban volt látható a Bihari Múzeumban egy rendhagyó kiállítás, amely Dr. Sándor Mihályné Nagy Gabriella tanítónőnek állított emléket születésének 100. évfordulójának alkalmából. Az évkönyvben az önkéntes néprajzi gyűjtő szerteágazó munkájának összegzését a kutató szakmai önéletrajzának közlésével két néprajzos muzeológus, I. Sándor Ildikó, és Sándor Mária adja.
20 éve, Kállai Irén intézményvezető, az általa elsőként szerkesztett Bihari Múzeum Évkönyvében élesztette újjá azt a kezdeti, de később elhalt hagyományt, hogy a múzeum vezetője összefoglalót ad az intézmény adott éveiben végzett tudományos, gyűjteményi és közművelődési munkájáról, azok eredményeiről. Az elmúlt három évben a Bihari Múzeum nagy változáson ment keresztül: 2013. január 1-jétől a megalapítása óta Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága alá tartozó intézmény Berettyóújfalu Város Önkormányzata fenntartása alá került, és összevonták a vele egy épületben lévő Sinka István Városi Könyvtárral. Kállai Irén, az összevont intézmény igazgatója a múzeum életében nagy mérföldkőnek számító változás kezdeti tapasztalatairól számol be összegzésében, amely az évkönyv utolsó tanulmánya is.
A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX.
Berettyóújfalu, 2014. 352 oldal
Szerkesztette: Sándor Mária
Felelős kiadó: Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár
Technikai szerkesztő: Kósa Tibor
A kötet megjelenését támogatta: Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma, Bihari Múzeumért Alapítvány, Faragóné dr. Takács Katalin