Október 30-án rendeztek emlékkonferenciát Kovács Imre 100 éves születésének évfordulója alkalmából, a berettyóújfalui Sinka István Városi Könyvtárban.
Muraközi István polgármester úr köszöntőt mondott, amiben emlékezett és méltatta Kovács Imre életét, munkásságát. Beszédéből idézünk.
„Kovács Imre egyik jeles tagja volt annak a mozgalomnak, amelyet „népi írók mozgalmaként” tartunk számon. A fiatal írónemzedék tagjaiban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. Az akkor elindult társadalmi és politikai törekvések, amelyek az évek elteltével egyre több ponton elkezdtek találkozni, gondoljunk csak a népiskolai rendszer kiépítésére, sajnos a diktatúrák árnyékába kerültek és nem tudtak érvényre jutni. Előbb a náci kormányok, majd a mind szélsőségesebb szocialista pártok igyekeztek véget vetni az élet politikájában gondolkodó emberek tevékenységének. Pontosabban a tevékenység maradt, csak a nyilvánosság elől zárta el őket a hatalom. Itt, Berettyóújfaluban is többen megfordultak ebből az értelmiségi körből, paraszt és pásztorköltők is. Akkoriban településünkön az egymásnak feszülő két világ ”ütközött”, például az arisztokrata körökben mozgó Nadányi Zoltán és a Kelet Népe első számaival jelentkező Szabó Pál rendszeresen találkozhatott.
A történelem során mindig akadtak, akik szóval vagy tettekkel igyekeztek fellépni az igazságtalanság, a társadalmi egyenlőtlenségek és a diktatúrák ellen. A népírók között is voltak lázadóbbak, megvoltak a csendes háttérmunkások egyaránt. Voltak, akiket hiába próbáltak elhallgattatni, nem adták fel elveiket, ilyen volt Kovács Imre is. Ő csak azért nem vált áldozattá, mert a kommunisták térnyerése előtt elhagyta az országot. Előtte pontosan a Néma forradalom c. írásáért ült börtönben, majd a parasztpárti politikusként erősen ellenezte a kommunista rendszer való húzást. Letartóztatását megelőzve, Svájcba emigrált, ahonnan már soha többé nem tért vissza.
Most, születésének 100. évfordulóján egy olyan emberre emlékezhetünk, akiből ma is szép számmal lenne szükség. Aki minden koron hű maradt elveihez, és akinek elvei a társadalmi igazságosságot és a csendben megvalósuló esélyegyenlőséget szolgálják.„
Az ülés moderátora és levezetője Pintér Zsolt vette át a szót, aki röviden bemutatta ki is volt Kovács Imre. Író, politikus, a Márciusi Front és Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója. Abban a korban élt, amikor megdönthetetlennek hitt dolgok megdőltek és megvalósultak a lehetetlenek. A délután során elhangzó előadásokban a történelmi körülményekről, arról a korszakról volt szó, amelyben ő élt és elhelyezték őt magát is és munkásságát ebben a történelmi tartamban.
Elsőnek Prof. N. Szabó József, egyetemi tanár beszélt a Nemzeti Parasztpárt kultúrpolitikájáról. Előadásában a fő vonal a művelődés és értelmiségpolitika volt, ezen belül is a pedagógusokra szánt figyelem, valamint Keresztúri Dezső szerepvállalása. Megemlítette a Nemzeti Parasztpárt újfajta népközigazgatás bevezetésére irányult törekvéseit. Ezután a kultúra- és oktatáspolitikára terelődött a szó, érintve a diplomáciai kapcsolatok ápolását és a népművelés modernizálását.
Dr. Tóth-Matolcsi László egyetemi adjunktus Kovács Imre és Bibó István életútjának sok ponton történő találkozását emelte ki, illetve vetette össze. A Márciusi Front mellett mindkét említett személy a két világháború közötti szellemi élet meghatározó alakja volt, és mindketten érezték, valamerre mozdulni kellene. Prezentációjában a két férfi közös pontjai kaptak szerepet, úgy, mint a parasztság helyzete, a középosztály kérdése, a földreform, a Sváb-kérdés és a koalíciós kormányzás. Mivel egy pártban politizáltak, meghatározó véleménnyel voltak a demokrácia helyzetéről.
Így került bevezetésre az utolsó előadás, amit Dr. Pénzes Ferenc egyetemi adjunktus tartott. Beszéde a demokrácia reményéről szólt. Hosszasan kifejtette a különböző politikai pártok-, és természetesen Kovács Imrével bezárva a kört; demokratikus dolgokról való gondolkodását, különböző memoárok és szakirodalmak függvényében. Az ülést állófogadás és kötetlen beszélgetés zárta.