A Bihari Népművészeti Egyesület 2013. május 24-én rendezte meg a „Kitesszük a szűrét…” című V. Országos szűr-, szűrrátét-készítő, szűcshímzés és nemez pályázat szakmai napját a Nadányi Zoltán Művelődési Központban. A rendezvényen készült fotók a Város Napi megtekinthetők.
A rendezvény a Tilinkó együttes műsorával indult, majd városunk polgármestere, Muraközi István mondta el ünnepi köszöntőjét. A város első embere kiemelte az egyesület munkásságát, valamint a szakmai nap jelentőségét. „A Bihari Népművészeti Egyesület éves rendezvényein mindig jelen szoktunk lenni. Az ő munkájukat már ismerjük, de úgy gondolom, mivel ez egy országos rendezvény, ezért jóval nagyobb kitekintést kaphatunk ezekre a munkákra. Büszkék vagyunk, hogy otthont adhatunk ezeknek a kiállítási tárgyaknak és reményeim szerint nagyon sokáig a város napi rendezvénysorozat kísérőprogramjaként köszönthetjük az alkotókat, itt Berettyóújfaluban.”
A program folytatásaként a somogyi szűrkészítéssel ismerkedhettek meg a jelenlévők. Kapitány Orsolya, a kaposvári Ripll-Rónai Múzeum néprajzkutatója részletesen beszámolt a Dunántúli szűrkészítés több mint száz éves hagyományáról. Előadásában elmondta, hogy a XVI. századi Magyarországon nem voltak jelentős különbségek az öltözködésben a különböző társadalmi rangú emberek között, ami annak köszönhető, hogy nem voltak olyan képleírások, ábrázolások, amelyek kiemelték volna a köznép viseletét. A XVI-XVII században a magyarok viselete, mind szabásában, mind megjelenésében hasonló volt, társadalmi különbséget legfeljebb a ruha alapanyaga és a díszítettségi fok mutatott. Változás a XVIII. században következett be, amikor a hazánkba utazók, átutazók már felfigyeltek arra, hogy Magyarországon a rendek között eltérő viselet mutatkozott meg. „Az úri és a paraszti viselet között éles különbség van. Bő, posztó ruhában, nagyon szépen szabottan jelenik meg egy magasabb társadalmi pozícióban lévő ember, míg egy paraszti sorban élő eléggé egyszerű ruházatban mutatkozik. A XIX. század, a reformkor, majd az önkényuralom időszaka, amikor különböző ábrázolások is napvilágra kerülnek.”
A rendezvény következő részében, a nemeztakarókon való magyar mintakincs alkalmazásáról hallhattak előadást a vendégek. Farkas-Túri Enikő, nemezkészítő, a Népművészet ifjú mestere beszámolt első élményéről, amely a népművészethez, azon belül pedig a nemezhez kötötte. A művésznő első meghatározó emléke egy nemez takaróhoz kapcsolódik, amelynek elkészítésében még általános iskolásként részt vehetett. Előadásában elmondta, hogy édesanyaként fontosnak tartja, hogy a gyerekek megismerkedjenek a természetes anyagokkal, hiszen ők maguk is természetes anyagokból készített játékokkal játszottak gyermekkorukban, majd azok fényképes bemutatása következett.
Az előadásokat követően a Gubás Társulat bemutatkozója következett, amely 2009-ben alakult. A társulat a debreceni guba hagyományaival foglalkozik, amelyről Dezsőné Borbély Emma, népi iparművész számolt be. Elsőnek a guba és a suba fogalmának keveréséről esett szó, amelyet az iparművész Harsányi Imre, utolsó debreceni gubásmester szavaival igyekezett tisztázni, majd a hagyományos gubás mesterségről számolt be.
A rendezvény folytatásában a bihardiószegi Bakator együttes és Gyönyörű Zsigmond műsora következett, akik szilágysági és magyar dalokkal szórakozatták a közönséget, majd a beérkezett pályamunkák értékelése kezdődött. V. Szatmári Ibolya, etnográfus elmondta, hogy több, mint száz alkotás érkezett a kiírt pályázatra, amelyre nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is érkeztek pályaművek. A hagyományos szűr készítés, díszítés mellé bekerült a bőr és a nemez megmunkálása, valamint új kategóriaként jelent meg a modern népművészeti alkotás. Az elmúlt évekhez hasonlóan három kategóriában lehetett pályázni, a viselet, a lakástextil és a használati tárgyak témaköréből. A kiírásra összesen 132 pályamunka érkezett. Az ünnepélyes eredményhirdetést megelőzően Fiatalok a kézművességben címmel, Vetró Mihály, etnográfus értékelte a beérkezett pályamunkákat, majd a meghívott szakág-vezetőkkel (Nagy Mária, Dr. Illés Károlyné és Nagy Vincéné) kiosztották a díjakat.
A díjkiosztó után ismételten a Bakator együttes és Gyönyörű Zsigmond műsorát láthatták a résztvevők, majd a rendezvény zárásaként állófogadás következett.