A Bihari Múzeum május 17-én nyitotta meg Földközelben című kiállítását, amely a 110 éve született Szűcs Sándornak, a Háromföld krónikásának állít méltó emléket. A kiállítás egy programsorozat keretében érkezett városunkba a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumból.
A Berettyó-parti Nyugdíjasok Egyesületének népdalköre műsora után Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy elődeink emlékének életben tartása kiemelten fontos feladat, ami által a fiatalok is megismerhetik a múlt nagy alakjait. „Az utódok megpróbálnak méltó módon emlékezni a nagy elődökről. A Bihari és Sárréti tudatnak fontos, hogy legyen kire emlékezni, kikről megemlékezni. Azt gondolom, hogy ezt kell továbbadnunk, mind a múzeumban, mind a városban, mind az oktatási intézményekben, azoknak a nevelőknek, oktatóknak, akik megpróbálják átadni ezt a gondolatot a fiataloknak.”
Dr. Vargáné Szathmári Ibolya, etnográfus, a Szűcs Sándor emlékbizottság elnöke, majd Dr. Matolcsi Lajos egyetemi docens a krónikás munkásságáról, életútjáról tartott előadást, kiemelve életpályájának fontosabb állomásait.
Szűcs Sándor a Háromföld (Sárrét, Nagykunság, Hajdúság) tudós kutatója, 1903. október 23-án született Biharnagybajomban. A polgári iskola első három osztályát magántanulóként Biharnagybajomban végezte, majd a negyedik osztályt a berettyóújfalui Állami Polgári Iskolában fejezte be.
Ezt követően a debreceni Felső Kereskedelmi Iskolában folytatta tanulmányait, ahol 1925-ben érettségi vizsgát tett, majd magántanulóként a budapesti Fáy András Reálgimnáziumban 1926-ban a gimnáziumi érettségit is letette. A középiskola elvégzése után beiratkozott a Debreceni Tisza István Tudományegyetem történelem-földrajz szakára, majd 1930-tól négy éven keresztül gyakornoki-tanársegédi állást töltött be az egyetem Földrajzi Intézetében.
A gyakornoki munka letelte után nem kapott állást, így visszatért szülőfalujába, ahol gazdálkodással foglalkozott, ami mellett gyűjtő- és feldolgozó munkát végzett. Tanulmányai folyamatosan jelentek meg a Debreceni Szemlében és az Ethnográfiában, valamint ekkor jelentkezett első önálló kötetével, a Régi Sárrét világával (1942). Bekapcsolódott az Országos Táj és Népkutató Intézet által, 1939-40-ben szervezett kiskunhalasi, karcagi és derzstomaji néprajzi gyűjtő- és kutató táborokba, amelynek egyben vezetője is volt. 1944-től az Országos Nép- és Családvédelmi Alap karcagi szövetkezetének igazgatója lett, a háború kitöréséig.
A világháború alatt a Magyar Kommunista Párt tagjaként tevékenykedett, majd részt vett a Járási Nemzeti Bizottság munkájában, valamint ellátta a Biharnagybajomi Nemzeti Bizottság titkári és elnöki feladatait. 1956-1948 között a Sárréti Népfőiskola igazgatása is az ő kezébe került, ekkor kapta a „Sárrét nevelője” címet. A népfőiskola megszűnése után Berettyóújfaluban dolgozott, mint szabadművelődési fogalmazó, de pár hónap elteltével hazaköltözött Biharnagybajomba. 1952-ben a karcagi Nagykun Múzeum igazgatója lett és itt nyugdíjazásáig ott tevékenykedett. Ez idő alatt kötött házasságot Nagy Erzsébet Berta, tanítónővel, majd nyugdíjasként végleg visszavonult otthonába.
Szűcs Sándor munkásságát még életében számos kitüntetéssel jutalmazták, nyugdíjba vonulását követően, 1982-ben bekövetkezett haláláig még sok korábban megkezdett munkát fejezett be, gazdagítva ezzel a Bihar-Sárrét kultúráját. A Földközelben című kiállítás a 110 évvel ezelőtt született krónikás életpályájának méltó bemutatása, amelyet tíz tematikus tablón keresztül követhetnek végig a látogatók. A kiállítást - amely 2013. augusztus 9-ig tekinthető meg - tárlatvezetés keretén belül Dr. Vajda Mária PhD etnográfus mutatta be az érdeklődőknek.