A Magyar Kultúra Hete keretében került sor a Bihari Múzeum 2025. évi Évkönyvének bemutatójára 2026. január 26-án, ahol Megyeri-Pálfi Zoltán tartott előadást a járási hivatal építéstörténetéről, és az évkönyv egyik szerkesztője, Szőke Richárd Rajmond bemutatta az évkönyvet.

Jubileumi számról beszélhetünk, hiszen a sorszám kerek, ugyanakkor a 2024-ben fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Bihari Múzeumról három írás is napvilágot látott benne: dr. V. Szathmári Ibolya nyugalmazott megyei múzeumigazgató, a Bihari Múzeumért Alapítvány kuratóriumi tagja a jubileumi ünnepségen elhangzott beszédének szerkesztett változata, Sándor Mária főmuzeológus pedig a múzeum és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek (Bihari Múzeum Baráti Köre és Bihari Múzeumért Alapítvány) 50 év alatt megjelent kiadványait foglalta össze tanulmányában. A harmadik összegzés a múzeumvezető tollából hagyományosan megjelenő éves beszámoló a múzeum munkájáról, ezúttal a jubileumi évből, szerzője Kállai Irén.

A két szerkesztő, Sándor Mária és Szőke Richárd Rajmond a kötetbe más, kerek évfordulós témát is igyekezett beválogatni az évkönyvbe: két berettyóújfalui, 2025-ben jubileumot ünneplő épület került két tanulmány középpontjába is. Szőke Richárd Rajmond és Szűcs Endre írásában a helyi községházának történetét követhetjük nyomon gazdag illusztrációval, az 1875-ös építés befejezésétől a második világháború végéig. A berettyóújfalui községháza épülete mindig is „többfunkciós” volt: a települési hivatal helyiségei mellett többek között szálloda, kávéház, nyomda, cukrászda, bank is működött itt.

100 éve, 1925-ben épült fel csonka Bihar vármegye székháza (ma járási hivatal), amelynek történetéről eddig átfogó tanulmány még nem készült. Ezt a hiányt pótolja dr. Megyeri-Pálfi Zoltán jogtörténész, építészettörténész, aki tanulmányában nem csak a megyeháza 100 évét foglalja össze, hanem megismerhetjük belőle az előzetes, meg nem valósult terveket is, illetve az építkezés részleteit is. A berettyóújfalui születésű szakember a könyvbemutató alkalmából előadás keretében is megosztja az érdeklődőkkel kutatásai eredményeit.

A történelem témakörben még egy tanulmányt olvashatunk a 30-as évkönyvben: Vadász Márton, a HUN-REN DE Néprajzi Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa a toldi református egyházközség, a 18. század végi újjáalakulásáról írt dolgozatot.

A múzeum évkönyve több ízben adott már helyet forrásközlésnek, ezúttal az 1739–40-es pestisjárvány berettyóújfalui áldozatainak fennmaradt névsorát közli és elemzi Pálfi Krisztina családfakutató.

A Bihari Múzeum Évkönyve XXX.

Berettyóújfalu, 2025

Szerk.: Sándor Mária, Szőke Richárd Rajmond

Tartalom:

Vadász Márton: A toldi református egyházközség újjáalakulása a 18. század végén

Szőke Richárd Rajmond – Szűcs Endre A berettyóújfalui községháza vázlatos története 1874–1945

Megyeri-Pálffi Zoltán: Csonka-Bihar vármegye és székháza Berettyóújfaluban (1925–2025)

Pálfi Krisztina: Az 1739–40-es pestisjárvány berettyóújfalui áldozatainak listája

V. Szathmári Ibolya: Bihari Múzeum 50. Ahogy én látom – visszaemlékezés a kezdetektől napjainkig

Sándor Mária: 50 év – (több mint) 50 kötet   – A Bihari Múzeum és civil szervezeteinek kiadványai 1975–2025 között

Kállai Irén: A változások éve – Az 50 éves Bihari Múzeum tevékenysége 2024-ben