Idén 26. alkalommal ünnepli együtt a Magyar Kultúra Napját Berettyóújfalu és Nagyvárad. Az esemény mára már tíznapos, közel kétszáz eseményt felvonultató programsorozattá nőtte ki magát, melyhez azóta Debrecen és Margitta is csatlakozott. KÉPGALÉRIA

A jubileumi gálaest 17 órától vette kezdetét Berettyóújfaluban a "Tandem" című képzőművészeti kiállítás megnyitójával, melyet Márton Katalin és Jankó-Szép Noémi nagyváradi alkotók közösen rendeztek. A kiállítást Kémenes Mónika művészettörténész nyitotta meg, a bensőséges hangulatról pedig Garabuczi Máté zongorajátéka gondoskodott. 18 órától Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas színművész, az MMA rendes tagja hazáról és kötödésről szóló, lélekemelő előadását élvezhettük "Uram, nem látta Magyarországot?" címmel.  Az ünnepélyes eseményen Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő és Demián Zsolt, Margitta polgármestere mondott köszöntőt.

- Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő visszaemlékezett 2001 januárjára, az első közös ünnepre, melyet a művelődési ház akkori vezetőjével, Porkoláb Lajossal szerveztek, majd kiemelte, a magyar kultúra ünneplése nem csupán egy fogalom megidézése vagy a művészeti alkotásokra való emlékezés. Inkább önmagunkat és a bennünk élő szellemi örökséget ünnepeljük, amely összeköti a múltat és jövőt, az egyént és a közösséget.

A kultúra nem egy külső elem, hanem szerves része az életünknek. Megnyilvánul a nyelvünkben, gondolkodásmódunkban, gesztusainkban, és reményeinkben. Nem csupán örökség, hanem közösségi sors, amely történelmünk során formálódott a határvidékeken és törésvonalakon. A magyar nemzet történelme bizonyítja, hogy a megmaradás csak az identitás megőrzésével lehetséges. A globalizált világban a magyar kultúra különösen fontos, mivel megőrzi az egyéniséget és ellenáll az uniformizálódásnak. A globalizáció kényelmet és közös nyelvet kínál, de az egyéniség feladásának árán. A magyar kultúra ezzel szemben egyéniséget teremt és megőrzi a közösségi tapasztalat igazságát.

A magyar kultúra egyedülálló és különleges. Nem csak leírja a világot, hanem értelmezi is. Megtanít kérdezni, kételkedni, emlékezni, és a világot sokszínűnek látni. A magyar kultúra nem uniformizál, hanem egyéniséget formál, és ebben a globális kórusban a magyar hangnak is helye van.

- Demián Zsolt, Margitta polgármestere Erdély és Parcium szerepének jelentőségét hangsúlyozta a magyar kultúrában, hiszen itt születtek olyan kiemelkedő személyiségek, mint Hunyadi Mátyás, aki reneszánsz műveltségével Európa figyelmét Magyarországra irányította. Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, szintén innen származik, aki a hit, tudomány és oktatás támogatásával aranykort teremtett.

Az erdélyi és parciumi születésű magyarok számos értéket adtak a magyar nemzetnek. Például a Bolyaiak, akik a matematikai gondolkodás határait feszegették, vagy Bartók Béla, aki a Kárpát-medence népzenéjét gyűjtötte. Ady Endre, a költészet megújítója, és Kányádi Sándor költészete is az erdélyi magyarság hangját vitte tovább.

A határon túli magyarok gyakran szembesülnek azzal, hogy identitásukat illetően félreértik vagy félreismerik őket. Gyakran nevezik őket hontalannak, pedig gazdag kulturális örökséget hordoznak, amelyet meg kell őrizniük és továbbadniuk.

A magyar kultúra élő örökség, amely nyelvben, zenében, gondolatban és közösségben él tovább. Az a feladatunk, hogy ezt az örökséget megőrizzük és méltó módon képviseljük. A határon túli magyarok hozzájárulása elengedhetetlen a nemzet egészének kultúrájához és fejlődéséhez - zárta köszöntőjét a polgármester.

Idén Berettyóújfalu is csatlakozott a Kultúráért Felelős Államtitkárság kezdeményezéséhez, amely 2025. július 4-én a Nemzeti Összetartozás napján indult el egy szimbolikus közösségi mozgalomként a magyar nemzet egységét hirdetve. Ekkor 4166 kilométer nemzeti színű szalag készült, pontosan annyi, amennyi a történelmi Magyarország határának hossza, melyből akkor közel 17 ezer karszalagot vágtak és osztottak szét a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága között, majd október 23-án a Szabadság és Összetartozást ünnepén továbbvitték a kezdeményezést. 150 ezer karszalagot vágtak és osztottak ki a szalagból, hogy minél több magyar honfitársunk csuklóján ott lehessen az egység, a hűség és az összetartozó magyar nemzet jelképe.

Az akció folyamatosan folytatódik, és így volt ez a Magyar Kultúra ünnepén is. Ebben az évben Magyarországon 190 települést választottak ki, ahová a minisztérium eljutatta ezeket a karszalagokat, amelyeket a rendezvényeken jelenlevők felkötöttek egymásnak.