2023. január 21-én kiállításmegnyitókkal, Erdélyi Gábor-díj átadással, gálaműsorral ünnepeltük Berettyóújfaluban a magyar kultúra napját. KÉPGALÉRIA
A Nadányi Zoltán Művelődési Ház Erdélyi Gábor termében Vassy Erzsébet festő „Égiek Áldása” című kiállítását Csathó Töhötöm, a Tibor Ernő Galéria művészeti galéria vezetője nyitotta meg. Közreműködött Hegedűs Imre és Gulyás Szabó Szilveszter, a Bihari Alapfokú Művészeti Iskola tanárai. A kiállítás megtekinthető 2023. február 21-ig.
Bíró Lajos festőművész születésének 95. évfordulója alkalmából „Azok a hetvenes évek…” címmel kiállítás nyílt a Nadányi Zoltán Művelődési Ház Bihar Vármegye Képgalériában. A kiállítást megnyitotta Lukács Gábor festőművész, közreműködött Kocsis Csaba énekmondó. A kiállítás megtekinthető 2023. február 23-ig.
Lisztes Éva, a Nadányi Zoltán Művelődési Ház vezetője köszöntötte a rendezvényen megjelenteket. Beszédében elmondta, Berettyóújfalu és Nagyvárad közös rendezvényekkel ünnepli a kultúra napját, határon innen és határon túl is kulturális eseményeket szerveznek. Ennek immár 23 éve. A rendezvénysorozat megálmodóit: Porkoláb Lajost, a művelődési ház akkori igazgatóját és Fleisz Jánost, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnökét most is a körünkben üdvözölhetjük. Lukács Gábor festőművész megnyitójában ismertette Bíró Lajos életútját, tanulmányait, munkásságát.
18 órától ünnepi gálaműsoron vehettek részt az érdeklődők, melyen köszöntőt mondott Biró Rozália Bihar megyei parlamenti képviselő, Demián Zsolt Margitta alpolgármestere és Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke. Az eseményen részt vett testvérvárosunk, Margitta küldöttsége, Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester.
Biró Rozália köszöntőjében kiemelte, a magyar kultúra ünnepe lehetőség arra, hogy lelkünkben erősödjünk és ezt az erőt vigyük tovább egész év folyamán.
- "A Himnusz születését ünnepeljük, mely jelzőjét és minősítését adja létünknek, valamint megkülönböztet minket más népektől. Kölcsey Ferenc olyan remekművet alkotott, amely minden magyar lelkéből fakad, pedig 1823-ban Európában a nemzetiségtudat még kibontakozóban volt. 200 évvel ezelőtt Kölcsey megérezhette, hogy a XXI. század zavaros Európájában mennyire fontos lesz nekünk az identitás, a magyarságunk, a kultúránk és annak elszánt védelme."
Demián Zsolt, Margitta város alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy újra együtt ünnepelhetünk.
- "Mindig minden változik csak egy nem, a földünk ma is ott van, ahol Árpád rátalált. Pusztítások sora után a sebek begyógyulnak és Árpád népe még ma is ott él, éppen másokkal, vagy magában. Ilyenek vagyunk mi, ahol templomunk és iskolánk van, ott otthon vagyunk. Margitta város hét éve kapcsolódott be Berettyóújfalu, Nagyvárad és Debrecen által ünnepelt magyar kultúra napi rendezvényekbe. Lehet, hogy van egy határ, ami elválaszt bennünket, de ezek az ünnepi alkalmak is azt mutatják, hogy a határ csak egy fizikai vonal, amelyet bármikor átléphetünk. Közös kultúránk, közös nyelvünk át is lépi ezt."
Bulcsu László ünnepi beszédében elmondta, a nagy kultúrák a nagy folyók mentén alakulnak.
- "...azt is mondják, hogy a hegyek vidékein is kultúrák, civilizációk jönnek létre, amelyek nagyot alkotnak. Miért van mégis az, hogy ezek a nagy kultúrák egy idő után eltűnnek? Pedig írtak és imádkoztak, voltak isteneik. A történelem viharos századaiban mégis csak emlékezni tudunk rájuk. Ezeknek a kultúráknak egy tényezőjük nem állt fent, ez pedig a nemzetük. Nekünk van nemzetünk és amikor őseink a Kárpátok lábainál hont foglaltak, akkor kódolták azt, hogy lesz istenünk és lesz nemzetünk. Mi is vívódtunk, hogy pogány vagy keresztény. Ezt úgy hívják, hogy kultúrharc. Ez a harc megerősíti azt a hitet, hogy meg kell tartani a keresztény kultúránkat. Sok harcot elveszített már ez a nemzet, de kultúrharcot soha. A folyók, a hegyek nagy kultúrát teremtettek, a magyar kultúrát. Ezt közösen őriznünk, ápolnunk kell."
A köszöntők után az Erdélyi Gábor-díj átadása következett. A kitüntetés Muraközi István polgármester és Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő adták át.
A Berettyóújfalu város kitüntetéseiről szóló önkormányzati rendelet értelmében a Képviselő-testület a magyar kultúra napja alkalmából három évente ítéli oda az Erdélyi Gábor-díjat. A kitüntetés többek között annak a személynek adományozható, aki tevékenységével a város kulturális életét gazdagította, vagy a közművelődés területén szolgálta, szolgálja az itt élőket.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2022. évi 216. számú határozata alapján, 2023-ban – a város kulturális és közösségi életében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként – Magyar Zita részére Erdélyi Gábor-díj kitüntetést adományozott.
Magyar Zita Berettyóújfaluban született, itt járt általános és középiskolába. A Bessenyei György Szakközépiskola elvégzése után a Debreceni Egyetem néprajz szakára jelentkezett, ahol etnográfus-muzeológus oklevelet szerzett, 2003-ban. Az alkotói tevékenység gyermekkora óta vonzza, a fazekassággal Fazekas Ferenc nádudvari alkotótáborában ismerkedett meg. A korongozás alapjait Dorogi Józsefné Népi Iparművésztől tanulta meg. Érettségi után Debrecenben szerezett fazekas szakmunkás bizonyítványt, Tóth Géza fazekas Népi Iparművész volt a mestere. Ismereteit a korondi Páll Antalnénál bővítette, ahol az írókázás technikáját sajátította el. Az egyetemi évei alatt már saját műhelyében dolgozott, és folyamatosan részt vett népi iparművészeti zsűrizéseken. Egyetemi tanulmányai hozzásegítették ahhoz, hogy a gyakorlatban megszerzett tudását elméleti ismeretekkel is megerősítse. Ez utóbbi visszahatott alkotómunkájára is, hiszen a gyűjtések alkalmával, újabb és újabb formával, motívummal gazdagodott. Hagyományos barcaújfalusi, hódmezővásárhelyi, figurális és modern kerámiákat is készít.
Alkotásaival rendszeresen és eredményesen vesz részt pályázatokon. Mind az ifjúsági megmérettetéseken, mind pedig a felnőtt mezőnyben kiváló eredményeket ért el. Mindezek közül kiemelkedik mások mellett a Keceli Ország Fazekas Pályázatok nagydíja 2013-ban és 2018-ban. A debreceni Nemzetközi Fazekas Fesztivál pályázatain 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2021-ben pedig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fődíját nyerte el. 2010-ben az Élő Népművészet országos pályázaton aranyoklevelet kapott pályamunkájáért. 2019-ben Berettyóújfalu város közösségének szavazatai alapján ő nyerte el a Berettyóújfalu, az én városom elnevezésű alkotópályázat első díját. 1998-ban szerzett népi iparművész címet, 2003-ban megkapta a Népművészet Ifjú Mestere minisztériumi kitüntetést, 2004-ben pedig Budapesten, a Mesterségek Ünnepén őt választották meg az Év Ifjú Mesterének. Amellett, hogy kiváló alkotó, közösségi munkája is példaértékű. 1993-ban egyik alapító tagja volt a Bihari Népművészeti Egyesületnek, melynek keretei között ma is meghatározó, kimagasló alkotói, oktatói és szervezői tevékenységet végez. Részt vesz a tudásátadásban szakkörök, alkotótáborok vezetésével.
Részese valamennyi gyűjteményes kiállításuknak és több önálló tárlata is volt már. Évek óta ő rendezi mind az egyesület saját kiállításait, mind pedig az egyesület által felvállalt rangos országos programokhoz kapcsolódó kiállításokat, melyekre nem csak a helyi közösség figyel fel. Ide sorolhatóak a Vándorlegény című gyermek és ifjúsági alkotópályázat, valamint az Élő Népművészet országos népi kézműves alkotópályázat regionális tárlatai. Közösségi tevékenysége ennél is tovább terjed: a Bihari Népművészeti Egyesület fazekas szakági vezetője, ciklusokon át volt a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Fazekas Szakmai Bizottságának tagja, 2021 óta pedig a megyei hatókörű tevékenységet végző Kézműves Alapítvány kuratóriumának elnöke. Elkötelezettsége, igényessége, magas szintű, számos országos és regionális díjat elért alkotói tevékenysége és közösségi szerepvállalásai által országos hírnevet és elismertséget szerzett mind saját maga, mind egyesülete, mind pedig Berettyóújfalu városa számára.
Az ünnepi rendezvénysorozatot a Mit akar egy író? című zenés emlékezés zárta, melyben közreműködött Török Máté énekes és Ozsgyáni Mihály színművész.
