artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2022. augusztus 14. vasárnap

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

2022. március 17-én mutatták be Szűcs Sándor: Madárkereső királyfiak újra kiadott és bővített mesekönyvét a berettyóújfalui Bodorka NépmesePontban. A Kolozsvári-Donkó Rebeka meseképeiből rendezett kiállítás megnyitójára is ez alkalommal került sor. KÉPGALÉRIA

Madárkereső királyfiak   könyvbemutató 01

A megjelenteket Lisztes Éva, a Nadányi Zoltán Művelődési Ház vezetője köszöntötte. A kiállítást megnyitotta és a könyvet bemutatta dr. Vajda Mária PhD, Szűcs Sándor Tájkutató-díjas ny. főmuzeológus. A rendezvényen közreműködött Rácz Anikó mesemondó.A meseképekből nyílt tárlat 2022.04.20-ig tekinthető meg a Bodorka Galériában, előre egyeztetett időpontban. Bejelentkezés : 06 30/ 183 6270


Szűcs Sándor 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, kisnemesi családban. Elemi iskoláit Bajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben tanult a kereskedelmi középiskolában, később különbözetivel letette a gimnáziumi érettségit is, majd beiratkozott a debreceni tudományegyetemre, ahol elvégezte a földrajz-történelem szakot. Tanulmányait 1930-ban fejezte be.

1930-1935 között a debreceni Egyetemi Földrajzi Intézetében Milleker Rezső professzor mellett volt gyakornok. Az 1930-as években megismerkedett Györffy Istvánnal is, kihez élete végéig szoros kapcsolat fűzte.

Madárkereső királyfiak   könyvbemutató 091946-1949 között ő szervezte meg a Sárréti Népfőiskolát, melynek igazgatója is lett Bihartordán, annak megszűnése után pedig a szülői háznál gazdálkodott.

1952-től 1963-ig, nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója lett.

Nyugdíjas éveit szülőfalujában töltötte.

1982. augusztus 2-án Debrecenben érte a halál.

A "három föld" - Sárrét, Kunság, és a Hajdúság - krónikása, az Alföld régi életformáinak (különösen a pásztorok és a pákászok életének), hiedelmeinek néprajzi megörökítője volt.

Gyűjtéseit pályakezdésekor tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre.

Első fontosabb tanulmánya 1933-ban a Debreceni Szemlében jelent meg "A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten" címen.

Később szemléletet váltva gyűjtött anyagát irodalmi igényű, az egyszerű olvasó számára is élvezetet nyújtó apró történetekké formálta.

Forrás: wikipédia

Madárkereső királyfiak   könyvbemutató 05

You have no rights to post comments