A Debreceni Járásbíróság dísztárgyalója adott otthont 2020. február 20-án annak az előadássorozatnak, amely régebbi, a lakosság körében és a sajtóban is nagy visszhangot kiváltott bűncselekményekről szólt. A rendezvényen a büntető bírák mellett részt vettek az ügyészség és a rendőrség képviselői is, akiket Dr. Szurdi Béla a Debreceni Törvényszék elnökhelyettese köszöntött.
Elsőként Dr. Kádár Hunor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa előadásában egy kolozsvári sorozatgyilkos, a „kalapácsos ember” történetét ismertette. A leghírhedtebb romániai sorozatgyilkos 1972 szeptemberében követte el az első bűncselekményét, amikor is arra járók a Szamos folyó partján egy női holttestet találtak. Szó esett az elkövetés módjáról, eszközéről, azokról az apró nyomokról, amelyek később elvezettek az elkövetőig. Indítékot a nyomozók sokáig nem találtak a hét emberölés, illetve kísérlet tárgyában. A rendőrök azért nevezték el „kalapácsos embernek”, mert azt valószínűsítették, hogy az elkövetés eszköze egy kalapács lehetett. Akkoriban a legfelkészültebb romániai nyomozót Dimitru Ceacanica ezredest és csapatát állították rá az ügyre. A rendőrök egy pszichiátriai betegre gyanakodtak és a cselekmények mögött a szexuális indíttatást is megállapították. Nehezítette a nyomozást, hogy a tettes az áldozatok lakását felgyújtotta, továbbá az egyik nő, aki túlélte a támadást hazudott arról, hogy ismeri-e az elkövetőt. A támadóról végül a nyomozóhatóság megtudta, hogy Kolozsváron született, paranoid skizofrén és már állt pszichiátriai kezelés alatt. Korábban mozdonyvezetőként dolgozott, egyszer maximális sebességgel áthajtott egy vasútállomáson, ezzel több ember életét veszélyeztette. A tettest a rendőrök elfogták, a nála tartott házkutatás során a férfi elmondta, hogy a ruhásszekrényében találkozott a sátánnal, valamint a szekrényben tartotta azokat a füzeteket, amelyekben leírta a gyilkosságokat és a sátáni parancsokat arról, hogy kell a bűncselekményeket elkövetnie. Megtaláltak nála két úgynevezett „tolvajkulcsot”, amelyekkel az áldozatok lakásába észrevétlenül be tudott jutni. Kórós elmeállapota miatt a bíróság felmentette a férfit, azonban elrendelte kényszergyógykezelését. Az elkövető az 1993 decemberében bekövetkezett haláláig a pszichiátriai intézményben tartózkodott.
Ezt követően Dr. Varga Árpád, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség főügyésze tartott előadást Kírják János törvénysértő elítélésének okairól és következményeiről. A „martfűi rém” történetét könyvben, színházban és filmben is feldolgozták. A Kovács Péter által elkövetett gyilkosságokhoz kötődik a korabeli magyar bűnüldözés egyik legnagyobb szakmai hibája. Az előadó bemutatta, hogy a bűnüldöző hatóságokra milyen jelentős nyomás nehezedett, és minden áron gyors eredményt akartak felmutatni a lakosság megnyugtatása érdekében. Az előadó részletesen ismertette az ügyet egy szemtanú vallomásától kezdve Kírják János kikényszerített beismerő vallomásán át egészen addig, míg az ügy megoldódott és a valódi elkövetőt felelősségre vonták és Kírják János törvénysértő elítélése ügyében levonták a konzekvenciákat.
A délutáni előadók közül Dr. Domokos Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára az 1999. április 20-án az Amerikai Egyesült Államokban, a Columbine Gimnáziumban történt iskolai lövöldözés részleteit és háttérinformációit ismertette. A két tizenéves diák fegyveres ámokfutása során meggyilkolt tizenkét diákot és egy tanárt, megsebesített 21 embert, majd öngyilkosok lettek. Magyarországhoz kötődően az előadó a 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán történt lövöldözést említette. A pécsi lövöldözést az egyetem egyik hallgatója hajtotta végre, ez volt az első eset a magyar kriminalisztika történetében, hogy tanintézményben fegyveres támadást hajtottak végre.
A nap végén Dr. Sivádó Máté rendőr őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a vietnámi drogmaffia magyarországi tevékenységéről tartott előadást. A kábítószerkereskedők módszereit és a piramis jellegű bűnszervezetet mutatta be. Elmondta, hogy miután a herion kereskedelmével többször lebuktak a vietnámiak, 2008-ban megjelentek az első marihuána ültetvényeik Magyarországon, amely átrendezte a helyi „piacot”. Szóba került a nyomozás eredményessége, a nemzetközi együttműködés fontossága. A budapesti rendőri aktivitás miatt vidékre szorultak az elkövetők, ahol szintén nem volt maradásuk, a rendészeti tevékenység eredményeként kiszorultak az országból. Az előadás végén hangsúlyozta, hogy fontos a kábítószer elleni küzdelem, viszont azért van kínálat, mert kereslettel párosul.
