Közúton sofőrként és gyalogosként is lehet véteni a szabályok ellen. Ezek a hibák akár balesetbe is torkollhatnak, amelynek szereplői bűncselekmények elkövetőivé is válhatnak. Az esetek hátterében gyakran a fokozott stresszhelyzet és a pánik áll, de számos más vetülete is lehet egy-egy ilyen esetnek. Rovatunk aktuális fejezetében a segítségnyújtás elmulasztását a közlekedési balesetek tükrében vizsgáljuk meg, a témát pedig dr. Élő Andrással a Győri Ítélőtábla bírájával járjuk körül.
Mi a különbség a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása között? Sokan keverik ezt a két tényállást.
Előbbi, vagyis a cserbenhagyás egy közlekedési bűncselekmény. Ilyen például egy koccanás, amikor jellemzően személyi sérülés nem történik, kár legfeljebb a járművekben keletkezik, ám az egyik érintett nem áll meg. Viszont a segítségnyújtás elmulasztása egy élet és testi épség elleni bűncselekmény, ami gyakran előfordul közlekedés során is. Cserbenhagyás is csak akkor állapítható meg az elkövető terhére, amennyiben súlyosabb bűncselekmény – tipikusan a segítségnyújtás elmulasztása – nem valósult meg. Egyébként a cserbenhagyás 1 évig, a segítség nyújtás elmulasztása 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Emellett pedig léteznek minősített esetek, amelyek szigorúbban büntethetők.
Általában mi áll annak a hátterében, amikor valaki egy balesetet követően egyszerűen tovább hajt?
Ennek sok oka lehet. Ami elsőre logikusnak tűnhet az a felfokozott stresszhelyzet. Bárkin eluralkodhat a pánik vagy a menekülési ösztön. Ilyenkor jellemző, hogy rövid idő elteltével realizálják a hibájukat és visszatérnek a helyszínre. Azonban olyan eset is van, amikor valaki többszörösen vét a szabályok ellen. Ittasan vezet és nem is észleli a szerencsétlenséget – ez azonban nem zárja ki az érintett felelősségét. Továbbá azért is lehet egy cserbenhagyás elkövetője valaki, mert valamilyen módon már tilosban jár, például tiltott szert szállít a járművében, eltiltás hatálya alatt áll vagy elfogatóparancs van vele szemben kiadva. Ilyenkor tisztában van azzal, hogy ha a helyszínre rendőr érkezik, akkor pórul járhat.
Közúti baleset esetén cserbenhagyásban vagy segítségnyújtás elmulasztásában csak a baleset okozója lehet vétkes?
A cserbenhagyás törvényi tényállása szerint elkövető és tettes csak a balesetben érintett jármű vezetője lehet. Hozzáteszem, hogy részesként, felbújtóként elképzelhető, hogy az utas is felelősségre vonható, olyan esetben, ha észlelte a balesetet és arra bíztatta a sofőrt, hogy ne álljon meg. Fontos az is, hogy ezek a bűncselekmények csak szándékosan követhetők el, vagyis akkor állapíthatók meg, ha az elkövető észlelte, hogy közlekedési baleset történt, és azt is tudta, hogy ennek más is lehet az érintettje. Segítségnyújtás elmulasztása esetén elkövető lehet a gépjármű utasa, sőt, adott esetben a balesettel nem érintett jármű vezetője is.
Lehet ezt nem észrevenni?
Segítségnyújtás elmulasztásának vizsgálatakor igen. Előfordulhat, hogy valaki este egy kivilágítatlan úton halad és nem veszi észre, hogy az árokparton egy elütött biciklisnek segítségre lenne szüksége. Tehát nem lökte be az autójával az árokba, de olyanok voltak a látási viszonyok, hogy semmit nem észlelt abból, hogy baj van.
Azoknak, akik szemtanúi egy balesetnek, van valamilyen kötelességük? Láttunk már olyan esetet, amikor az emberek észlelték a vészhelyzetet, mégis elmennek a baj mellett.
Igen, gyakori, hogy az emberek egymásra várnak és azt remélik, hogy majd valaki biztosan segít. Pedig lehet olyan eset, hogy valaki bár nem okozója a balesetnek, mégis vétkessé válik segítségnyújtás elmulasztásában. Tipikusan ilyen, amikor két autó halad egy sávban, az első elüt egy kerékpárost, aki beesik az árokba. Az első autós, aki a balesetet okozta, tovább hajt és ugyanígy tesz a mögötte érkező autós is. Ebben az esetben a baleset okozója súlyosabban felel a bűncselekmény miatt, de a másik autós is vétkes segítségnyújtás elmulasztásában, hiszen nem állt meg és nem győződött meg arról, hogy a kerékpáros élete, testi épsége mennyire van veszélyben.
Magára a segítségnyújtásra vonatkoznak szabályok?
Ebben az elvárhatóság a fő szempont. Más várható el egy orvostól, egy egészségügyben dolgozó személytől, mint egy képesítéssel nem rendelkező személytől. Előbbitől elvárható akár egy szakszerű ellátás, utóbbitól pedig az, hogy alapvető elsősegélyt nyújtson és a legrövidebb időn belül szakszerű segítséget hívjon a helyszínre.
Bíróként milyen nehézségek, szakmai kihívások vetődnek föl egy ilyen közlekedési baleset tárgyalásakor?
Ahogy minden egyes büntetőügytípusban, így a közlekedési ügyekben is vannak egyszerűbben megítélhető- és összetett, bonyolult esetek. Utóbbiak elbírálása természetesen nagyobb szakmai kihívást jelent. Ilyenkor egy bírónak át kell látnia a helyzetet, tisztában kell lennie azzal, milyen szakértőket kell kirendelnie. Egy nyomszegény eset mindig nehezebb megítélésű, mivel még a szakértő sem biztos, hogy minden kérdésre választ tud adni. Ilyenkor következhet újabb szakértők bevonása vagy a bírói mérlegelés. Szintén nagyon nehéz, ha egy gépjármű holtterében következik be egy baleset és a vádlott azzal védekezik, hogy körülnézett, de nem látott semmit. Ha az ügynek nincsenek tanúi, viszont halálos áldozata van, akkor az elkövetőn kívül nincs, aki felidézze a történteket.
Arról van visszajelzés, hogy az áldozatok vagy a hozzátartozóik miként vélekednek egy-egy ítéletről?
Ha valakinek a hozzátartozója egy közlekedési balesetben veszti az életét, akkor könnyen elképzelhető, hogy nem elégedett a kiszabott büntetéssel. Ugyanakkor a szankciókat, az ítéletet a bíró a törvény szerint hozza, így az esetleges szigorítás a jogalkotók hatáskörébe tartozik. Például egy halált okozó közúti baleset gondatlan okozása egytől öt évig történő szabadságvesztéssel büntethető. A sértett hozzátartozója elveszítette a szerettét, így a maximális szankciót sem biztos, hogy elégtételnek érzi. Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy egy közlekedési balesetet nem szabad összemosni és ugyanúgy szankcionálni, mint egy szándékos emberölést, hiszen előbbi esetben bár hibázott a vétkes, nem volt szándékos a tette.
