Debreceni Törvényszék 2019. május 7-én tartott nyilvános ülésen hirdetett ügydöntő határozatot abban a büntetőügyében, amelynek vádlottja kényszervallatással és közokirat-hamisítással vádolta meg az őt kihallgató rendőröket.
A másodfokú bíróság a két rendbeli hamis vád bűntette ügyében a Debreceni Járásbíróság által 2018. október 11-én hozott ítéletét a bűnügyi költséget érintő rész vonatkozásában megváltoztatta, egyebekben a 3 év fegyházbüntetést és a 4 év közügyektől eltiltást helyben hagyta.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a Debreceni Rendőrkapitányságon szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt büntetőeljárás indult V. J. ellen, aki 2016. december 21-én került gyanúsítottként kihallgatásra. A férfi kihallgatásán túlnyomó részt beismerő vallomást tett, melyet az előzetes letartóztatás tárgyában tartott bírósági ülésen is fenntartott. A vádlottat 2017. március 14-én folytatólag kihallgatták, amely során korábbi beismerő vallomását teljes egészében fenntartotta, ezen túlmenően csak arról nyilatkozott, hogy tettét megbánta. V. J. a Debreceni Járásbíróságon 2017. május 26-án tartott tárgyalás során úgy nyilatkozott, hogy „teljes mértékben bűnösnek érzem magam”, a Debrecen, Bem téren történt szexuális erőszak bűntette vonatkozásában beismerő vallomást tett. A bíróság 2017. június 2-án hozott ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 9 év szabadságvesztés büntetésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság ítéletében a vádlott beismerő vallomását és megbánó magatartását enyhítő körülményként értékelte. Az elsőfokú ítélet ellen V. J. részbeni felmentés végett, míg az ügyész súlyosítás végett jelentett be fellebbezést. A Debreceni Törvényszék 2017. október 24-én a vádlott büntetését 10 évre súlyosította.
A vádlott az elsőfokú ítéletet követően 2017. július 17-én írásban feljelentést nyújtott be a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészségen, amelyben kényszervallatás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt. Vádlott állítása szerint az első gyanúsítotti kihallgatása során a nyomozónak nem ismert el semmit a szexuális erőszak elkövetése tekintetében, a jegyzőkönyvet mégis ezzel ellentétes tartalommal fogalmazta meg. A vádirat szerint V. J. azt állította, hogy a nyomozó azzal vette rá a valótlan tartalmú jegyzőkönyv aláírására, hogy beismerő vallomás esetén 4 vagy 5 év szabadságvesztésre számíthat, ha tagadja a bűncselekmény elkövetését, akkor 10-12 év is várhat rá. A feljelentésében V. J. hamisan vádolta meg a folytatólagos kihallgatását végrehajtó nyomozót, aki szerinte megfenyegette őt, hogy ha korábbi beismerő vallomását visszavonja, úgy az addigiakban közölt gyanúsításon túl a súlyos testi sértést is „ráveri”. A Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya a vádlott feljelentését kivizsgálta, azonban azt bűncselekmény hiányában elutasította.
Dr. Kovácsné dr. Kereszti Réka az ítélet szóbeli indoklása során kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva hozta meg az ítéletet. A vádlott a másodfokú nyilvános ülésen is az alapügy bizonyítékait kérdőjelezte meg, viszont a bíróság abban dönthet, jelen esetben a két rendbeli hamis vád bűntette, amit az ügyészség a vád tárgyává tett. Emiatt is utasította el a bíróság a bizonyítási indítványokat. A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy egyetlen olyan bizonyíték sincs, amely a vádlott állítását támasztaná alá. A vádlott bármivel védekezhet, bármit mondhat, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ez a védekezésnek a végső határa.
A Debreceni Járásbíróság ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
