Debreceni Törvényszék 2019. február 15-én hirdetett határozatot abban a személyiségi jogi perben, melynek felperese Kósa Lajos. A bíróság megállapította, hogy a perben szereplő internetes honlapon 2015. október 25. napján megjelent cikk tartalmában megsértette a felperes emberi méltósághoz, jó hírnévhez, a becsülethez, a magánélet sértetlenségéhez fűződő személyiségi jogait, mivel a magánéletével kapcsolatban valótlan tényeket állított.
A törvényszék az alperest a jövőre nézve a fenti jogsértéstől eltiltja és kötelezte, hogy az újságcikket nyolc nap alatt távolítsa el a vagy.hu és a facebook internetes oldalakról.
A törvényszék kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperes Kósa Lajosnak 500.000 forint sérelemdíjat és késedelmi kamatát.
A peres eljárás során alperes elsődlegesen azt a védekezést terjesztette elő az újságcikkel kapcsolatban, hogy nem ő a médiatartalom-szolgáltató, nem ő a kiadója az alperesnek. A bíróság megállapította azonban, hogy 2 éven át az alperes M. alapítvány az ügyben érdemben nyilatkozott és védekezett, többször nyilatkozott, hogy ő az internetes újság kiadója. 2 év után az alperes azt állította, hogy mégsem ő az internetes újság kiadója, amit a bíróság rosszhiszemű perlekedésnek minősítette, és jogerősen pénzbírsággal sújtotta mind az alperest, mind annak szervezeti képviselőjét.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes az internetes újság kiadója és médiatartalom-szolgáltatója, ezért úgy tekintette, hogy az alperes felel az ott megjelölt újságcikkben megjelenő kijelentésekért.
A perbeli újságcikket és az abban található három linket és az azokról elérhető három újságcikket – a bírói gyakorlat szerint is – egységként kell kezelni. Bár a perbeli újságcikk tényállításmentesen van megfogalmazva, az mégis Kósa Lajos magánéletével kapcsolatban sugall negatív állításokat.
A felperesnek, mint közéleti szereplőnek nyilvánvalóan többet kell tűrnie a tényállítások és vélemények kapcsán, a közbeszéd témája lehet akár a magánélete is, ez azonban nem jelenti azt, hogy valótlan tényeket lehet állítani róla.
A döntés ellen fellebbezésnek van helye, így az nem jogerős.
