A gyerekeket leggyakrabban saját környezetükben érik a bűncselekmények. Átélni egy rablást, vagy egy szexuális erőszakot egy felnőtt áldozat számára is traumatikus élmény, a gyermek pedig még védtelenebb az ilyen bűncselekményekkel és a lelki következményeivel szemben – emelte ki dr. Gulyás Csilla, a Debreceni Törvényszék Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának vezetője.
Néhány éve kapott nagyobb hangsúlyt a gyermekbarát igazságszolgáltatás, ma pedig már gyermekközpontú igazságszolgáltatásról beszélünk. Mi mindent takar ez a fogalom?
A gyermekközpontú igazságszolgáltatás az Európai Uniós alapelveknek megfelelően jelent meg a magyar jogrendszerben is és az elmúlt években az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egyik országos programja lett. Lényege, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb védelmet kapják minden helyzetben, az eljárás minden szakaszában. A gyermek érdekeinek mindig fókuszban kell lenniük, legyen szó gyermekkorú – 18 év alatti - sértettről, tanúról, vagy akár elkövetőről.
A gyermekközpontú igazságszolgáltatás szellemiségében alakították ki a bíróságokon országszerte a gyermekmeghallgató szobákat is. Debrecenben hogyan működik?
Debrecenben 2014 óta van gyermekmeghallgató szoba, és egy együttműködési megállapodás alapján a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság is használhatja. A gyermekmeghallgató lehetővé teszi, hogy a gyerek ne egy traumatizáló tárgyalói környezetben legyen kihallgatva - ami mondjuk még egy felnőtt ember számára is stresszt okoz -, hanem barátságos, kellemes környezetben.
Nálunk az első évben mintegy 30 ügyben került sor gyermek kihallgatására, 2018-ban pedig csaknem 70 ügyről tudok. Sokszor nem csak egy, hanem akár 2-3 gyerek is érintett lehet, ha van például egy elhanyagolás egy családban, akkor minden kiskorút ki kell hallgatni. Fontos alapelv ugyanakkor, hogy egy gyereket csak akkor hallgatunk ki, ha az ő vallomásából származó információ más módon nem pótolható.
Milyen típusú bűncselekményekben érintettek leginkább a gyerekek?
Sértettként a gyerek legtöbbször kétszemélyes történetek elszenvedője, és nyilvánvalóan csak ő tud olyan eseményekről beszámolni, amiket csak ő élt át és mindenki más már csak közvetve értesült róla. A gyerekek leginkább vagyon elleni bűncselekmények, rablások áldozatai, és amivel sajnos nagyon sokszor találkozunk, az a családon belül elkövetett bántalmazás, a kiskorú veszélyeztetése vagy a szexuális bűncselekmények.
Hogyan zajlik egy gyermekmeghallgatás?
Nagyon részletes felkészülést igényel, nem csak az ügyből. Fel kell készülni a gyerek életkorából adódó sajátosságaira, hogy milyen intellektussal rendelkezik, milyen vallomás várható el tőle. A kezdeti feszültséget egy rövid játékkal, beszélgetéssel igyekszünk feloldani. Beszélgethetünk akár a szőnyegen, akár az asztalnál ülve, de olyan is volt, hogy egy kamaszfiú a babzsákfotelben ült, a bíró pedig mellette foglalt helyet. Egy rövid bemutatkozás után a gyermek bizalmát kell elnyerni és fenntartani az utolsó percig. Bele kell helyezkednünk abba a szituációba, hogy ő mit érezhetett akkor. Nagyon figyelni kell, hogy ne azért válaszoljon a kérdésekre, mert azt várják el tőle, hanem a valós tapasztalását mondja el. Az a legnehezebb, hogy olyan emlékeket kell visszahívni a gyerekben, amiket ő legszívesebben örökre elfelejtene. Ha erőszak vagy támadás ér egy felnőtt nőt, vele is igen nehéz erről beszélni, a gyerekeknek pedig kifejezetten traumatikus, terhes, nehéz szituációkról kell beszámolniuk.
Milyen változásokat hozott a gyermekmeghallgatás területén az új Büntetőeljárási Törvény?
Új fogalom jelent meg, ez a különös bánásmódot igénylő személy, s ezen belül foglalkozik a jogszabály a gyermekkorúakkal. Fontos változás, hogy nem csak a gyermekkorú áldozatokra, hanem minden érintettre, a tanúkra és az elkövetőkre is fókuszál. Most már elsősorban nem a nyomozási bíró feladata a gyerekek meghallgatása, hanem lehetőség szerint áttolódik a nyomozati szakra, ahol a rendőr mellett akár pszichológus is segítheti a meghallgatást. A törvény arra törekszik, hogy egy gyereket lehetőleg egyetlenegyszer kelljen kihallgatni, hogy maga az eljárás további sérülést már ne okozzon.
Sok évvel ezelőtt kihallgatás közben a tárgyalóteremben mondjuk ott ült a gyerek háta mögött a vádlott. Ezeket a plusz traumákat megszünteti az új Be. A bíróságra mostantól kevesebb meghallgatás jut. Az a cél, hogy a bíróságon egyáltalán ne kelljen megfordulniuk a gyerekeknek. A vallomásaikat természetesen értékeljük, ezt szolgálja a meghallgatásukon rögzített kép- és hangfelvétel, amit mondjuk bírósági szakban egy pszichológus is elemezhet.
Mennyire megterhelő lelkileg a gyermekek meghallgatása? Előfordult, hogy gombóccal a torkában, vagy éppen a könnyeket visszafojtva hallgatott meg gyermeket?
Inkább utána. Ez egy nagyon koncentrált helyzet és maximálisan a gyerekre figyelve abban a szituációban nem tehetem meg. De utána többször komoly feldolgozást igényelt egy-egy eset. Én biztos vagyok benne, hogy mindenkinek, aki ezzel foglalkozik, dolga van vele utána.
Vannak-e olyan esetek, amelyek a sok év távlatából is mély nyomot hagytak az emlékezetében?
Sok szívszorító eset van, de vannak szívmelengető helyzetek is. Nevelőintézetben élő fiúkat hallgattam meg, akiket az idősebb fiúk terrorizálták, mindenféle megalázó módon és szexuális jelleggel is. Egy idő után teljesen megnyíltak, majd az egyik fiú a kihallgatás után azt kérdezte, hogy megölelhet-e engem és hogy mikor jöhet hozzám legközelebb beszélgetni…
A másik inkább elgondolkodtató. Kiskorú veszélyeztetése miatt egy kamaszlányt hallgattam ki. Az édesanyja volt a vádlott, aki hosszú időn keresztül őt és a kisöccsét is a legkülönbözőbb, nagyon kegyetlen módon bántalmazta. A nevelés eszköze a bántalmazás és a megfélemlítés volt. Ez a kamaszlány korát meghazudtoló módon korrekt vallomást tett és amikor én kérdeztem, hogy szeretne-e még elmondani valamit, akkor azt kérte, hogy ne büntessem meg nagyon az édesanyját.
Még most is elszorítja a torkomat ez az eset... A bántalmazók épp ezt használják ki és ezért tudnak hosszú időn át ilyen cselekményeket elkövetni, mert a gyerek szeretetre vágyik és kiszolgáltatott. Mindenkinek jobban oda kellene figyelnie. Mindenkinek, aki gyerekek közelében van: bölcsődék, óvodák, iskolák, gyermekvédelmi intézmények, a szomszéd. Mert a gyerekeket leggyakrabban saját környezetükben érik a bűncselekmények. Figyeljenek oda a jelekre. Mi itt a bíróságon a történet legvégén vagyunk, de nem a szankció lenne a fontos, hanem a megelőzés.
