A lopás, a rablás, a garázdaság és a kifosztás a leggyakoribb bűncselekmény a fiatalkorú elkövetők körében, többségükben azonban nincs bűnözői hajlam, inkább a falkaszellem, a kivagyiság, vagy a meggondolatlanság állhat a háttérben – hangsúlyozza Dr. Nagy Antal, a Debreceni Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője.
Mennyire speciális a gyerekeket, fiatalokat érintő igazságügyi rendszer Magyarországon? Mik a jellemzői?
A gyermekkorúakra (gyk.) és a fiatalkorúakra (fk.) teljesen eltérő szabályok vonatkoznak, külön fejezet van a Büntető Törvénykönyvben és a Büntetőeljárási Törvényben is. Ezek a törvények nem csak a bíróságra, hanem a rendőrségre és az ügyészségre is vonatkoznak. Ezek az eljárási szabályok védik a fiatalkorúakat és garanciát nyújtanak arra, hogy az eljárások során figyelembe vegyék a gyerekek sajátos igényeit, szükségleteit, életkori sajátosságait. A vádat csak fiatalkorúakra szakosodott ügyész képviselheti, és kötelező a védelem. Ha a fiatal által elkövetett bűncselekmény 8 évvel vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, akkor kötelező ülnökökkel tárgyalni. Az ülnök pedig csak szakülnök lehet: pedagógus, pszichológus, vagy gyermekvédelmi szakember.
A bírósági eljárások során milyen sajátosságokról beszélhetünk a 18 év alattiak esetében?
Számos dolgot kiemelhetünk. 14 év alatti gyerek például csak bizonyos bűncselekmények esetén büntethető, de minden esetben kötelező a belátási képesség vizsgálata. Ilyenkor szakértő vizsgálja, hogy felfogta-e azt, amit csinált… A környezettanulmány is kötelező, ezt a pártfogó felügyelő készíti el. Beszél a fiatalkorúval, a szüleivel, felkeresi otthonában a családot és ezek alapján írja meg véleményét. De a felnőttekkel ellentétben a fiatalkorúnak továbbra is kötelező jelen lennie az előkészítő ülésen és a tárgyaláson is. Egész egyszerűen fontos a személyes találkozás. Ha a bíró úgy látja, a nyilvánosságot is kizárhatja, és a fiatalkorú erkölcsi fejlődése érdekében zárt tárgyalást is elrendelhet.
Mennyire elszaporodottak egyébként a gyerekek, fiatalok által elkövetett bűncselekmények? Mi a tendencia?
Általánosságban is csökken az ügyszám, és csökken a vádlottak száma. Ha azonban összehasonlítjuk a Debreceni Törvényszék előző két évének adatait, akkor azt lehet mondani, hogy míg 2017-ben az elkövetők 7,3 százaléka volt fiatalkorú vádlott, 2018-ban csak 6,5 százaléka, ami egy 0,8 százalékos csökkenést jelent. Ha pedig ezt számokban nézzük, akkor 2017-ben 249 fiatal állt bíróság elé, tavaly pedig 191, vagyis 60 fiatal vádlottal kevesebb. Ez jelentős csökkenésnek tekinthető.
Milyen jellegű bűncselekményeket követnek el a 18 év alattiak leginkább?
A vagyon elleni és a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények a leggyakoribbak. A kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményeknél - tehát például emberölés, halált vagy életveszélyt okozó testi sértés -, Hajdú-Bihar megyében csökkent az fk-s vádlottak száma. A Debreceni Törvényszék első fokú ítélkezésében 2017-ben 7 fiatalkorú vádlott volt, 2018-ban csak egy. Járásbírósági szinten a fiatalkorúakat érintően a lopás, a rablás, a garázdaság és a kifosztás vezet, azon belül is inkább a csoportos rablás, mert általában többen vesznek részt a „balhéban”. Leüti a sarkon és elveszi a pénztárcáját, vagy körülkapják, elveszik a telefonját, elszaladnak, vagy még adnak egy pofont is. A lopást meg a rablást néha ennyi választja el egymástól.
A környezettanulmány, vagy a pártfogó felügyelő bevonása is mind azt a célt szolgálja, hogy még inkább kiderüljön, mi állhat egy-egy bűncselekmény hátterében. Mi a bírói tapasztalat?
Azt látom, hogy a családi minta rendkívül meghatározó. Ha a fiatal példaképe bűnöz, akkor ő is nagyobb eséllyel válhat bűnözővé. A vagyon elleni bűncselekményeknél szerintem a bűnesetek 50 százaléka erre vezethető vissza. Meggondolatlanságról elsősorban az első bűnesetes bűnelkövetőknél beszélhetünk, brahiból vagy kivagyiságból, ő is odaáll a csoportba, ad egy öklöst és ezzel a nyakába vett egy 2-től 8, vagy egy 5-től 10 év szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt. Ha utána ő ebből tanul és többé semmi probléma nem lesz vele, akkor ezt nyilvánvalóan mondhatjuk meggondolatlanságnak. De ha ismét elkövet valamit és visszaesővé válik, akkor az már egy bűnözői létre való berendezkedés.
A fiatalkorúak esetében talán még nagyobb súlya van a büntetésnek, hiszen nem mindegy, hogyan kezdi az illető az életét. Milyen büntetések a leggyakoribbak?
A Btk. azt mondja, hogy a büntetésnek a fiatalkorúak nevelését és védelmét kell szolgálnia. Nyilván a bírók a fiatalkorúak esetében még inkább szem előtt tartják a fokozatosság elvét. Ha valaki kilopja a zsebéből a másik telefonját vagy a pénztárcáját, és ez az első bűncselekménye, akkor elsősorban intézkedés alkalmazására kerülhet sor, ezen belül is leginkább próbára bocsátásra. Ha azonban a próba alatt elkövet megint valamit, akkor már súlyosabb lehet a büntetés. Egy 13 éves gyereket nem lehet fogházra vagy börtönre ítélni, de bekerülhet javítóintézetbe. Ha egy fiatal első bűnesetes és nem kiemelt bűncselekményt követett el, nagy valószínűséggel nem kerül még javítóintézetbe sem. A javítóintézet már egy komolyabb bűncselekményt feltételez, a tucat bűncselekmények esetében legtöbbször intézkedés lesz az ítélet. De a komolyabb bűncselekmények esetén is felülreprezentált a felfüggesztett szabadságvesztés, ezzel a bíróság még mindig megadja azt az utolsó szalmaszálat, ha mondjuk két évig nem lesz vele probléma, akkor nem kell fiatalkorúak börtönébe vonulnia. Adott esetben a bíró kiszabhat pénzbüntetést, jóvátételi munkát, vagy ügyészi szakban ott van a feltételes ügyészi felfüggesztés. Mindnek az a célja, hogy a fiatal tulajdonképpen tiszta lappal kezdhesse az életét.
Más-e a bírói attitűd? Más-e a személyisége a fiatalkorúakkal foglalkozó bírónak?
A törvény is mást vár el ezektől a bíráktól, muszáj, hogy más legyen az attitűdjük. Empatikusabb és nagyobb beleérző képességgel rendelkezik az, aki ilyen ügyeket tárgyal. Nem feltétlenül kell mindig a törvény szigorát érvényre juttatnia, elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy miként segítheti vissza ezeket a gyerekeket a társadalomba. Az fk-s bírónak egy kicsit pszichológusnak is kell lennie.
