Bizonyítottság hiányában felmentette megismételt elsőfokú eljárásában a Berettyóújfalui Járásbíróság G. E-nét, akit jelentős és nagyobb kárt okozó, folytatólagosan, idős koránál fogva a bűncselekmény felismerésére korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntettével vádolt a Berettyóújfalui Járási Ügyészség.
A vád szerint az asszony egy takarékszövetkezet pénztárosaként három sértett bankszámlájáról több mint 11 millió forintot csalt el. A most kimondott ítélet szerint nem bizonyítható, hogy a sértettek igazat mondtak, és az sem, hogy ha valóban eltűnt a pénzük, akkor az a vádlott terhére róható.
G. E-nét elsőként 2015. november 18-án ítélte el első fokon a Berettyóújfalui Járásbíróság. 3 év börtönbüntetést kapott, a bíróság 3 évre eltiltotta a közügyek, 3 évre a pénztárosi foglalkozás gyakorlásától és kötelezte fél millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
A tényállás szerint G. E.-né 1998 óta állt munkaviszonyban a takarékszövetkezettel, pénztárosként dolgozott. A vád szerint 2007 után több banktól is vett fel személyi és áruvásárlási hitelt, igényelt hitelkártyákat, majd, hogy ezeket fizetni tudja, több idős embert tévesztett meg. Az ügyészség szerint kihasználta ismertségét, az ügyfelek idős korát, figyelmetlenségét és jóhiszeműségét. Azzal vádolták, hogy olyan okiratokat íratott alá a károsultakkal és olyan pénzügyi tranzakciókat végeztetett velük, amelyek segítségével hozzáfért a megtakarításaikhoz. Cselekményével a vád alapján három sértettnek 6.477.000, 1.018.505 és 4.097.265 forint kárt okozott.
Az ügyben másodfokon a Debreceni Törvényszék 2017 márciusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra kötelezte a Berettyóújfalui Járásbíróságot. A megismételt eljárás 2017 júliusában indult, a bíróság 9 tárgyalási nap után a napokban hirdette ki határozatát.
Gervai Éva bíró az ítélet indoklásában kiemelte: az ügy sértettjeit rokoni szálak fűzik egymáshoz, egyikük például - S.M. sértett lányának feljelentése után – az állítólagos bűncselekmény után egy évvel vette észre, hogy eltűnt egymillió forint a számlájáról. A sértettek mindannyian azt állították, hogy a banki dokumentumokon nem a saját aláírásuk szerepel, ezt azonban az igazságügyi írásszakértő mindegyikük esetében cáfolta. A bírósági eljárás során vallomásaiban mindhárom sértett ellentmondásokba keveredett, szavahihetőségük megkérdőjeleződött. Ráadásul a pénzintézet nyilvántartása szerint S.M megtakarítása 2008 óta folyamatosan csökkent, amelyekről a kipostázott számlakivonatok is árulkodtak. Több tanú azt vallotta, hogy a szóbeszéd szerint az idős férfi elégette, mások szerint kivette és elköltötte megtakarított pénzét.
A takarékszövetkezeti fiók egyébként úgynevezett kétpontos kirendeltségként működött. Ez azt jelentette, hogy a pénzügyi tranzakciókat elsőként a kirendeltségvezető rögzítette, továbbította a belső rendszeren keresztül az információt és a pénztáros csak ez alapján fizethette ki az ügyfeleknek a pénzt. A kifizetést emellett a bank kamerái is rögzítették, így a bíróság szerint a vádlott nem tudta volna kivitelezni a bűncselekményt. A vádirati tényállás egyébként arra egyáltalán nem tért ki, hogy a vádlott hogyan tévesztette meg a sértetteket, és hogy miként vette magához a pénzt. Gervai Éva hozzátette: vagy másnak, vagy másnak is a vádlottak padján kellett volna ülnie, mert nem bizonyítható, hogy G. E.-né egyedül elkövethette ezt a csalást. Elgondolkodtató azt is, hogy az asszony miért vett fel legális hiteleket, ha tudta: a csalással megszerzett pénz segítségével is rendezheti adósságait.
Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, az ügyészség azonban fellebbezett.
